A piszkos harmincas évek katasztrófája

Az 1930-as évek a pusztító porviharok évtizede volt Amerikában

Az óriási Black Sunday (Fekete Vasárnap) vihar 1935. április 14-én - Ulysses, Kansas (Kép: Historic Adobe Museum., Forrás: internet)

Az óriási Black Sunday (Fekete Vasárnap) vihar 1935. április 14-én – Ulysses, Kansas (Kép: Historic Adobe Museum., Forrás: internet)

 

Az 1930-as évek a porviharok évtizede volt az Egyesült Államokban. Ezt az időszak úgy is ismert mint: Dirty Thirties vagyis  a „piszkos harmincas évek”. A „Por-medence” (Dust Bowl) nevet kapta a szárazságtól sújtott közép-nyugati régió, amelyet a harmincas években több tucat gigantikus méretű porvihar kavart fel. A hatalmas porviharok családok százezreit kényszerítették otthonaik elhagyására Oklahomában, Texasban, Coloradóban, Kansas-ben, és a többi szerencsétlenül járt államban. Ez a pusztító jelenség a termőföld felelőtlen használata következtében jött létre, amely során több száz méter magas vörös és fekete porviharok alakultak ki, milliók életét tönkre téve.

A Dust Bowl egyszerre jelöl egy területet és egy időszakot is, vagyis az 1930-as években a fent említett államokat érintő porviharokat, amelyek jelentős ökológiai és mezőgazdasági károkat okoztak különösen 1934 és 1936 között, 400 ezer négyzetkilométernyi területen. A hibás gazdálkodási módszerek; többek közt a vetésforgó hiánya, a traktorok gyors elterjedése, a fák és növények hiánya, a túl intenzív mezőgazdaság miatt a földek elveszítették termőrétegüket, a szél a talajjal együtt elfújta. A talaj kiszipolyozása időzített bomba volt, csak egy szárazabb év kellett, hogy a laza felső talajréteg a levegőbe emelkedjen.

Több millió ember hagyta el a területet... (Forrás: internet)

Több millió ember hagyta el a területet… (Forrás: internet)

1935. április 14-én sújtott le az amerikai történelem legsúlyosabb porvihara. Ez volt a Fekete Vasárnap, amikor a szél mintegy 300 millió tonna termőtalajt kavart fel Oklahoma keleti és észak-nyugati részén, valamint Észak-Texasban. A vihar olyan erős volt, hogy a látótávolság egy méterre csökkent,  nappal is sötét volt. 1940-re 2,5 millió ember költözött ki a területről.

(Forrás: internet)

 

Vízesés a vonatablakban – 1. rész

Vonatozás a Dudshagar-vízesés előtt

A vízesés az esős évszakban

A vízesés az esős évszakban

 

A Dudshagar-vízesés India keleti partvidékén, Goa állam Karnataka tartományában, a Mandovi-folyón található. A négy lépcsős zuhatag 310 méteres magasságával India 5. és a világ 227. legmagasabb vízesése – neve „tej-tengert” jelent.

A legenda szerint élt itt valaha egy hercegnő, aki rendszeresen megfürdött a közeli tóban – mely ma is látható. A fürdés után pedig mindig édes tejet ivott egy odakészített arany kancsóból. Egy alkalommal, miközben ivott, észrevette, hogy figyeli a herceg. Zavarba jött, és miután meztelen volt, maga elé öntötte a tejet, amelynek függönye eltakarta a kíváncsi szemek elől mindaddig, amíg a szolgálólányok odahozták a ruháját. A kiöntött édes tej a Dudshagar-vízesést alkotja a mai napig, s e természeti látványosság a hercegnő erénye és szerénysége előtt tiszteleg.

A Nyugati-Ghátok hegyvonulata India egyik legcsodálatosabb vidéke. A vidéket lombhullató fák dzsungele borítja, de a környék útjai az esős időszakban – júniustól szeptemberig – le vannak zárva, mert a hegyvidék megáradó patakjai rendszeresen elmosnak útszakaszokat. Ellenben a vízesés ekkor a leglátványosabb. Mivel a Mandovi-folyó vízgyűjtő területe magasan fekszik, a száraz időszakban jóval kevesebb víz csordogál a gránitsziklákon. Ilyenkor azonban kedvezőbbek a körülmények a fürdésre, és a helyiek élnek is a lehetőséggel a számos medence egyikében, amelyek a zuhatag alatt alakultak ki. A népszerű turistalátványosság „tetejére” lépcsők vezetnek.

Alacsony vízhozamnál fürödni is lehet - nem sodorja el a fürdőzőket a víz...

Alacsony vízhozamnál fürödni is lehet – nem sodorja el a fürdőzőket a víz…

 

A vízesés előtt/alatt menetrend szerint közlekednek személyvonatok. Mivel a szerelvények ezen a szakaszon igen lassan haladnak el (több alagúton is végiggördülnek), az utasok gyönyörködhetnek az alázúduló vízben. Magas vízálláskor viszont érdemes becsukni az ablakokat, mert a vízesés párája eláztathatja az utazóközönséget.

Harsáczki György 

A Konkan vasútvonal más szakaszai is bővelkednek látnivalókban... (Forrás: internet)

A Konkan vasútvonal más szakaszai is bővelkednek látnivalókban… (Forrás: internet)

 

A teljes nyirkai jóslat

Máté Imre

Máté Imre

Egyre ismertebbé válik Magyarországon az a jóslat, amelyet 1946-47 körül Lápkumánja táltos szellemétől kapott hét magyar táltos.
A Nyirkai Jóslat Máté Imrének, a rábaközi táltos hagyományok őrzőjének Yotengrit című könyvéből származik (második kötet). A jóslat az 1946-47-től hazánkban és néhány európai országban már megtörtént jelentős események leírását tartalmazza.

A Jóslat03

 „Hét táltos találkozott a nyirkai Hany-ban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó, ha ennyien vannak a „Nagy hívás”-hoz. Mert nagy SZELLEM-et szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpeg alakul a jövendő. „Nagy hívás” akkor köll, ha az ÉG nem nyilatkozik magától. A táltos asszonyok egyike „utaztatható” volt. Fölmenének tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ ISTENAPÁNK-nak. A „látó-halló” táltos asszony nekivetkőzött. A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzett, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt. A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett SZELLEM-nek, hogy az az ő nyelvével szólalhasson. Lápkumánja táltos SZELLEMÉT idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először fölszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy baj érje. Először csak hebegett, aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét:

Még öt-hét!

A medvebocsot lépre csalják és elverik rajta a port.

Még nyolc-kilenc!

A Duna két partján vérben úszik a hulló lomb,és ösvények tapostatnak a hanyatló Nap palástján. Nevet kiáltanak. A nevén szólított Öreg tétovázik, de vállalja sorsát. Ifjak ragadnak fegyvert, nők és férfiak egyaránt. Közel a győzelem.

Ekkor megelevenednek az árnyékok. Az igazi harcosnak kedvét szegik. Az ügyet Nyugattól-keletig elárulják. Szerencsés, ki időben kereket oldhat.

A Negyvenkilencedik vert hadból követi a hanyatló Napot. Bugrisok földjére megy a Képíró Asszonnyal. Oda kapja a kasza-üllőt. Dinnyeföldről üzen neki a Negyvennyolcadik, de ő a vörös sziklák felé fordítja a rudat.

Nagy az érvágás!

A Négy Folyó Városának Igaz Emberét kiejtik az ablakon. A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot, és a Vasmacskák Városának fattyát teszik meg helytartónak. Ő megöleti a Tétovázó Öreget. Az ifjúságon bosszút áll.

Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet. Jutalmazzák az elvtelenséget, mindent pénzben mérnek. A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon. A gyerek nyűg.

Még húsz-huszonegy!

A kétfarkú oroszlán elbődül, de ugrani nem mer. A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre. A víg mosoly torz vigyorra változik. Itthon a földművest már megtörték.

Még nevén a föld, de cseléd sajátjában. Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs.

Még negyven és néhány!

A Nagykövet cselt vet, összeesküvést sző. Korábbi ellenfelek összefognak. Rést vágnak a kerítésen. Meglazítják a medvebocs láncát,a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is. Nem hálásak. A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik. Harsona jelzi a szabadság kezdetét.

A szürke marhát napos legelőre engedik. A csorda megszédül a szabadságtól. A barmok egymást öklelik. A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit.

A Jóindulatú Beteg kerül élre. Mások intézkednek. A földművestől elveszik örökét,és dobra verik. A senkiháziak vérszemet kapnak. Bitangok tékozolják a fényt.

Gyülekeznek a dögmadarak. A Nagy Tengert átröpüli a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly. Megérkezik a Kánya is – osztozkodni. Megint terelgetik a népet. Hiteket erőltetnek. Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók. BOLDOGASSZONYUNK-at elfelejtik, buta lúddá tekerítik. Jaj pedig, ha ISTENÜNK ASSZONY-FELE elfordul tőlünk, vagy mink őtőle!

A Régi Nagy Csata Városában EZEK papjai dűlőre jutnak, és új lovat nyergelnek. Összeesküsznek Isten Képmása ellen a Könyörtelenség Hatalmasaival.

A galambnak álcázott karvaly és a kánya, Égigérő fára segítik a Kiskanászt. Szívében király, álmaiban császár. Szépen szól, rondán cselekszik. Zsákja feneketlen. Letaszítják – újra mászik!

A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak!

Még ötvenöt-hatvan!

Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll. Az ő ingével-gatyájával tömik a rést. Messze jutottak a parttól, már nem tud kiszállni.

A döglött sárkány kutyáit a Koronázatlan Cár veszi pórázra.

A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre. Saját táborából ütnek pártot ellene, mert a Koronázatlan Cár úgy akarja. Paprikajancsiból csinál vezért.

A nemzet tűri – nem látja meg rajta a rángató madzagokat. A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet. Nyegle és buta. A Kiskanász malmára hajtja a vizet. Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket.

Nemes lovag-ősök fehér liliomán tipródik a nemzet. A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos. A különb nem viszi sokra, mert irigylik. Ki-ki rántja lefelé a másikat, az országot együtt. Lenézett népek mögött kullog a magyar!

A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld!

Nyomulnak földünkre sivatag elöl, tenger elöl. Tódulnak napkelet felöl. A trónfosztott vörös cár gazdátlanná vált ebei zsibvásáron herdálják el a föld színét, mélyét, a levegőeget, vizeket. Ki koncon van, ki koncra tör. Egymást ugatják bohóc szerepben.

Minden elhamisul. Csak alvilág van, meg Ál-világ, mondja a szavával nem játszó pénzváltó. Lekantározzák az igáslovat, lenyergelik a versenyparipát. Az értelem elvándorol. Még nincs, aki véres kardot hordozna körbe,de érlelődik a vihar…

Még hatvan-hetven!04

A Negyvenkilencediket Fényasszony emlékezteti küldetésére, fogadalma és hatalma szerint cselekedni. Vonakodik, mert a Fekete Dögmadarak rendje reszketősre mérgezte. De leszáll a folyótorkolat sziklájáról és megválik fügefáitól, hogy a Rába partján szélnek eressze az életképesség igéit.

Sok acsarkodó ellensége támad és haszonlesők hada környékezi. Egymást ugatják, marják,mint dögön marakodó ebek. A Képíró Asszony égbe száll.

A magát más csillagzatból leszületett asszonynak tettető ringyó kaszabol és élre tör. Apró halakat kever nagykanállal és elbukik.

A kertek parlaggá romlanak. Rozsdásodik minden szerszám. A rátarti úr napszámért kunyerál. Már mindent elkótyavetyéltek.

Paprika Jancsi utat tapos a Kiskanásznak, aki azt hiszi, magasba szállt, pedig csak Paprika Jancsi csúszott mélyre.

Koronát áhít.

Három hamis látnok áltatja, mintha nagy király lelke laknék benne. Sokat igér, de nem tudja szavát tartani. Igér, igér, de adni nem tud, csak elvenni.

Reszket, kinek vagyona van, mert sor kerülhet rá hamis vádakkal. Dézsmaszedők, vámosok sanyargatják a népet.

Asszonyainkat, mint birtokolt barmot lerángatják családi küszöbükről fertőző hodályokban szülni. Bábák dacolnak. Tömlöcbe vetik őket. A betűvetésben gyarló főember nem irgalmaz nekik.

Az istápolásra szorulókat is sanyargatják. Félnek segélyért esdekelni. A szegényt leköpesztik, a gazdagot zsarolják.

A Kiskanász hegyekből vár segítséget igéretekkel. Csalódnak azok is.

Forgácsolódik a nemzet. Sem az Országló, sem a Pártütő nem érti föladatát. Nem nyilat tör, hanem gátol. Amaz meg dölyfösen országol. Rendet vágat hamis, meg igaz hitek virágos mezején egyaránt.

A Negyvenkilencedik ráver tűzön ajazott dobjára. Ifjak sereglenek a Kiskanászt szavak erejével trónfosztani. Őt bugrisok védelmezik a Kányával szövetségben. Ez vérontáshoz vezethet.

A Csillagszemű Asszony fohászkodtat a MAGYAROK ISTENÉ-hez, annak erejét növelendő. Erő támad, sebes forgószél.

Eddigre már nagy a romlás. Zsíros föld hátán, szántatlan ugaron nélkülöz a nép. A gazdából napszámos lett, de kevés a lapátolni való.

A Fekete Kányák rendje hatalomra tesz szert és zsarolja a Kiskanászt, aki jót akarna, de rosszul.

Zsarolja egy siheder kori barátja is, aki nagy vagyont harácsolt össze és villogó ruhában futkározik. Huszonöt strázsa ügyel rá.

A Kiskanász – vásári hintások sarja-, igazságos szigort akar, de az sanyargatássá fajul. A nép lehurrogja, de nem tágít. Avítt helyébe hevenyészett törvényt erőszakol. Magára haragítja a Hadakat.

A tengereken utat változtatnak a hajók.

A zsinegen táncoltatottak késve lépnek a szárnyas nyilak ősi útjára, de lépnek. Az Árva-gyerek meg az Ékesen Szóló fia útra kelnek, piros mellvértű tulok hátán.

A Negyvenkilencedik lant erejével ront hamis vádakat. Az erős táltosasszony szelleme megkísérti. Üzen a Csillagszeműnek, de az tétovázik, végül cselekszik.

A kertek művelői könnyen vészelik át a nehéz időket, mert más módon se pénz, se posztó. Előrelátó ki kamrát tölt. Az Előrelátó Banya megálmodja és megépíti BOLDOGASSZONY nevében YOTENGRIT Körevetét. Épülnek föld fölött, föld alatt.

Sehonnani bitang árulók ínségbe, romlásba döntik a nemzetet.

Csak alantas szolgálatok maradnak, égbekiáltó árulások. Lesznek, kik alattomos ellenséggel fújnak egy követ. Bevezetik a hét tevét, hogy az innen köpködhessen lángot-a bikát nyergelő asszonyra.

Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is. A Kost Áldozó két fia tovább marakodik. A tevék magyar hajcsárai Manó bőrét húzzák Krisztus képére, hogy megtévesszék a népet, és aranyra válthassák a félhold csillogását.

Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő fiát segítik, más magyarok meg a másikat. Kettészakad a nemzet, lángra lobban az Ország. A lángot vér oltja.

Oltalmazó rejtekhelyről gondoskodik, aki hallgat az Egekből sugallt igékre. A Holdfényes Asszony köreveteket épített, alattuk rejtekekkel. Kertekben sarjad az új élet.

A vándor nép keserüli meg ocsúja garázdaságát. Ezeken nagyra nő a rájuk rakott szarv. Szítják, tüzelik őket távoli idegenek, akik vizeinket szomjazzák, földjeinket éhezik. Ezek egy része sivatag elöl fut,más részük tenger elöl menekül.

Magyar magyart gyilkol, de a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt. A nép fele elpusztul.

A szomszédok megmozdulnak, de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is. A megszeppent maradék UKKÓ-t híjja, BOLDOGASSZONY-t.

Áldanak Földnek és Égnek víz-szerrel, tűz-szerrel. Szívben, gondolatban, test és lélek mozdulataival, a Nap és a Hold járásának ösvényén.

A haragosok megbocsátanak egymásnak, az irigy örül más szerencséjének, a rátarti nem rázza a rongyot,a közönyös siet segíteni.

Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja a zenélő sivatagok tigrisét, és böcsületes alkuval visszakerül, ami visszajár. Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé, YOTENGRIT, az ŐS-TENGEREK ISTENE nevében.

A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE győzedelmeskedik.

A táltosok közös gondolattal kérdezték: „Így van ez megírva – nem lehetne-e másképp?”

A SZELLEM erre ezt felelé: „Minden jövendölés ókumálás, a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi sincsen, mert minden megváltozatható – ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívelitek az ősök intelmeit.”

A táltosok megköszönték Lápkumánja táltos szellemének a jövendölést meg útbaigazítást. Ő távozott, a táltos asszony szelleme pedig visszatért testébe. Inni kért. Sokat ivott, és mély álomba merült azon nyomban. A többiek betakarták és strázsálták hajnalhasadtáig. Akkor lemosták róla a maszlagot. A férfi táltosok térdet, fejet hajtottak előtte, asszony táltos-társa pedig fejére tette kezét és rámondta az igaz nő-barátok áldását: ’BOLDOGASSZONY oltalmazzon fehérben, zöldben, feketében!’ Ezek után ki-ki hazaméne és tette a dolgát.”

Utóhangok a Nyirkai Jóslathoz01

A mai napig általában világos minden. Ami megtörtént, az könnyebben megfejthető, mint az, ami nem történt meg, csak sejtetve van, képletes szövegbe csomagolva. Azt már értjük, mit jelent, hogy a „nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld”. Értjük, mert régóta zajlik az ország kiárusítása és már tényleg ott tartunk, hogy lábunk alól elkótyavetyélik a földet, tartalmával együtt. A jövőt illetően legtöbben a hét tevét nem értik és a zenélő sivatagot. A tevék az arabok felé sejtetnek, a zenélő sivatag pedig a Takla-Makán. Megkövült fák ágai zenélnek a homok mélyén, ha erős szél mozgatja a buckát. A „zenélő sivatag tigrise” azt sejteti, hogy számíthatunk problémáink megoldásában keleti rokonainkra. A jóslat, noha sok rosszat vetít be, kedvező jövőt ígér, ha sok vér árán is. A Magyarság összefog és „…új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé, YOTENGRIT, az ŐS-TENGER-ISTEN nevében. A jó szomszédság törvénye győzedelmeskedik!” Köznapibban fogalmazva: a YOTENGRIT vallás jegyében megújhodás történik nem csak Magyarországon, hanem „az öt égtáj” felé, a határainkon túl is. Ez a jóslat fedi Nostradamus jóslatát, mely szerint: „A tenger nevét viselő vallás győzedelmeskedik” (N. X./ 96.)

 (Forrás: internet)

Kummakivi – avagy a vándorkövekről

Kummakivi, a klasszikus ingókő (Forrás: internet)

Kummakivi, a klasszikus ingókő (Forrás: internet)

Finnországban látható ez az érdekes geológiai képződmény. Dél-Savnonia erdejében található Kummakivi, a „furcsa szikla”, amit nálunk nemes egyszerűséggel ingókőnek neveznének. 

A Kummakivi és a mintegy 180 ezer tó az utolsó jégkorszaki gleccsereknek köszönhetik létrejöttét. Az utolsó jégkorszak „derekán” délebbre lehúzódó gleccserek szikladarabokat „szállítottak” a hátukon, illetve a jégbe ágyazva, amelyek a gleccserek végénél felhalmozódtak. A néha ház nagyságú kőtömbök mellett óriási mennyiségű kavics, agyag, homok, és kisebb kőblokk halmozódott át. A fent említett kőtömb éppen egy magaslatra került, így büszkén tekinthetett le a többi vándorkőre, amelyeknek legnagyobb része törmelékmezőket alkotott az alacsonyabb térszíneken. A természet szeszélyének köszönhetően vált vándorkőből ingókővé.

Az alsó-szászországi Stöckse vándorköve, a Giebichenstein (Forrás: internet)

Az alsó-szászországi Stöckse vándorköve, a Giebichenstein (Forrás: internet)

Vándorköveket a magashegységek jégkorszakban kiterjedt gleccserei is „átköltöztettek”, így azok a hegységtől jelentős távolságra találhatók. A gleccser munkáját a vándorkövek mellett akár hátságokat, dombvidéket alkotó törmelék – moréna jelzi (kavics, homok, agyag). Ilyen például a Suomenselka Pieus Finnországban, a Mazuri-tóhátság Lengyelországban, de a Német- és a Lengyel-alföldet is szétterített morénahátságok anyaga alkotja.

A jégkorszaki belföldi jégtakaró a legnagyobb kiterjedése idején 6,5 millió négyzetkilométer volt. Az északi félteke eljegesedéséhez kapcsolódó „tipikus” vándorkövek ma Európában a Balti-államokban, a Német- és a Lengyel-alföldön, Dánia, Belgium, Hollandia területén, illetve a Kelet-európai-síkság északi részein találhatók meg. Az amerikai kontinensen Kanadában és az USA-ban találkozhatunk velük. Ezek anyaga szinte minden esetben magmás és metamorf kőzet – üledékes kőzetek csak elvétve fordulnak elő. A magashegységekhez kapcsolható gleccserek vándorköveinek anyaga már változatosabb: mészkő és vulkanikus kőzetek is megjelennek.

A vándorkövek problémája a 18. században merült fel először, amikor a geológusok nem tudtak magyarázattal szolgálni a sík területeken fellelhető, oda nem illő anyagú sziklatömbök kérdésére. A felvilágosodás korában már nem állta meg a helyét az a misztikus magyarázat, miszerint óriások dobták ide-oda a sziklatömböket. Olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy a kövek olyan jellegzetes, meredek falú kerek lyukakból származnak, amelyeket vulkáni kráterekként azonosítottak. (Ezek a „kráterek” valójában olyan lassan elolvadt jégtömbök hűlt helyei, amelyek köré még fagyott állapotukban rendeződött a kavicsos törmelék, a moréna.) Maradt a „vándorló kő” kifejezés – magyarázat nélkül.

Dánia legnagyobb sziklatömbje, a Dammenstenen. Súlya 1000 tonna, térfogata 370 köbméter (Forrás: internet)

Dánia legnagyobb sziklatömbje, a Dammenstenen. Súlya 1000 tonna, térfogata 370 köbméter (Forrás: internet)

Egy svájci polihisztor és egy skót geológus is felvetette a jégkorszak gondolatát, de ilyen fantazmagóriákra környezetük még nem volt felkészülve: Egy bibliai özönvíz lehetőségét elfogadhatóbbnak tartották. A jég szállítómunkájának jelenségét az Alpok gleccsereinél tanulmányozták a 19. század első felében, s az vezette a tudósokat a megoldáshoz. A jégkorszak teóriája csak az 1870-es években született meg.

Harsáczki György

 

 

Immunrendszer

Üdv Barátnéim, s Barátim!

 

A hétvégének egyik órájában, kipihegvén a kötelező testmozgás által felhalmozott kilométerek fáradalmait, hatalmas elánnal lapozgattuk az egyik magas szintű, tán hetilap, agymosó nyomtatvány lapjait, aminek házunkba kerüléséről csak halovány elképzeléseim vannak. Tán az UFO-k hozták, tán a Szilvi az IKEA-ból, vagy valami rosszakarónk szeretné, hogy ilyeneket olvasgassunk… Nem tudom. Lényeg, hogy ott van, s endorfintól átitatott testemnek néha mindegy, mit olvas, csak legyen ott valami izé, amiből két korty tea között irigyelhetem a betűt.

Többek között megtudtam hogy titkos szerelmem, Jennifer Aniston ismét elhalasztotta az esküvőjét, így még reménykedhetek. Most már az is világos, hogy hogyan sminkeljem magam, ha 60 évesen is szép akarok lenni, s mit csináljak annak érdekében, hogy a bőröm még a talpamon is sima maradjon. Valamint rikítóan színes, retinába égő képekkel próbáltak hipnotizálni, hogy az 50 éves, szovjet, felhúzós ( tök gáz!) 3000 Ft-os Raketa és Poljot retró óráimat cseréljem már le valami százezer forintos csodára, amit majd öt év múlva, ha elromlott, lecserélhetek egy másikra, kedvezményesen. Mert ha nem, akkor csak egy kis senki lehetek a fogyasztói társadalom ranglétráján.

Immun, vagy nem immun?

Immun, vagy nem immun?

Aztán eljutottam a „Mérjük fel immunrendszerünk erejét!” nevezetű, 14 kérdéses teszthez. No, gondoltam, felmérem magam! Bár már egy éve nem voltam beteg, ezért gondolom, hogy az immunsystemem elég jónak mondható, azért ki tudja, hátha tanulok még valamit, hogy még jobban megerősíthessem az immuntűzfalamat.

Mint megtudtam, a lényeg, hogy minél több igen választ adjak. 1-6-ig kezdjem el beszerezni a koporsóra valót, 6-11-ig elég, ha csak a sírhelyemet rendelem meg, s 11-től fölfelé nyugodtan mászkálhatok -10-ben is fürdőgatyába, mert a baktériumok és vírusok sikítva menekülnek a környezetemből. Esélytelen bárminemű kórság elkapása. Gondoltam, összehozok magamnak egy 14-es telitalálatot, hogy nyugodtan élhessek tovább.

Gyorsan pipálgattam az „igen” négyzeteket, a „Többet alszom-e 7 óránál naponta?”, „Megiszom-e naponta 2 liter folyadékot?”, „Rendszeresen sportolok-e?”, „Nem dohányzik, vagy csak ritkán?”, és ehhez hasonló kérdésekre. Sínen éreztem magam. Ha így folytatom, 14 kérdésből simán 15-re is igen választ adok. Kezdett feszülni a mellkasom a büszkeségtől, hogy micsoda brutál immunrendszerem van. Maradt még két kérdés. Bagatell, gondoltam. Ezek után már bármi jöhet! Tökéletes immunrendszerembe senki bele nem szólhat! Simán 14 igen válaszom lesz. És akkor a maradék két kérdés: „Gyakran van hólyaggyulladása?” és „Gyakran szenved herpesztől?” Szinte rutinszerűen tettem oda kissé megkopott ceruzám grafithegyét az igen négyzethez, s már majdnem odasuhintottam a pipát, amikor visítva megszólalt a vészcsengőm. Mi van??? Fussunk neki mégegyszer! Gyakran…hólyag, meg gyakran…herpesz. És 14 „igen” az über tökéletes? Ha most ezeknél az igent pipálom be, akkor hogy lehetek tökéletes? Hiszen a hólyaggyula, meg a herpesz nem puszipajtásai az immunrendszernek, nem nagyon szoktak együtt sörözgetni langyos nyári estéken. Viszont ha telitalálatot akarok, akkor be kell ikszelnem az igent. De nekem nincsen gyakran sem herpeszem, sem hólyaggyulám! Tehát a nemet akarom ikszelni! De akkor minden borul. Teljesen kétségbe estem. Szinte sírtam. Már azt néztem, mikor jön a következő vonat, hogy a kerekei alatt végezzem. Akárhonnan közelítettem meg a kérdést, nem tudtam kijátszani a tesztet. Ördögi körbe kerültem. Ha igenelek, azzal rögtön nemelek a tökéletességre, viszont ha nemelek, akkor meg egyértelmű, hogy nem lesz meg a 14-es telitalálatos szelvényem. A nem teljesen perfetto tesztem látványán felbuzdulva, s önbizalmam burkának hirtelen módon történő szilánkosra törése miatt a fejem körül ezidáig reménykedve kószáló bacilus garmada hirtelen támadásba lendült. Látván hiányosságomat, fertőzésbe kezdtek. Természetesen először a herpesz és a hólyaghurut vírus próbálta megtalálni a neki tetsző területet. Néhány gombaspórát is véltem fölfedezni. A szervezetemben eddig velem nagy megértésben és szimbiózisban élő candidáim hirtelen bődületes szaporodásba kezdtek. Csak be kellene ikszelnem azt a két igent, s akkor talán túlélem. Különben…

Itt a megoldás!!!

Itt a megoldás!!!

S akkor megláttam a megoldást! A teszt alatt rögtön. Hogy ezt eddig nem vettem észre! Nem is értem. Hisz itt van a 47 éves Csillag György, biztonsági őr, aki büszkén mondja el, hogy már több éve cukorbeteg, mindkét lábán, s a nyakán is érszűkület van, valamint a bal lábán tenyérnyi fekélyes sebhely alakult ki. Arra nem tért ki, hogy csecsemő-, vagy meglett kovácsember tenyér, de ez most annyira nem is lényeges. Lényeg a fekély.

Aztán megjelent a nyugdíjas anyuka, aki anno természetesen gyógyszerész volt, és hozta a megváltást lábamputálás előtt álló fiacskájának. Hát most kérdem én, milyen anya az ilyen, hogy gyógyszerész létére csak akkor hozza a medicinát, mikor az ember, ki testéből vétetett, már egy nagy rakás fekély és érszűkület! Akit már mindjárt műteni kell! Eddig várt, és nézte, hogy a fia lassan de biztosan döglődik? Érzéketlen perszóna!

Na, de visszatérve az én lelki problémámra. Szóval látám, s olvasám György kománk szenvedéseinek hirtelen megszűnését, majdan pediglen a fekélyek, érszűkületek eltűnését, rájöttem, hogy igen! Nekem a HRI-vitalon étrendkiegészítő kell! Már rendelem is meg! Már csak azért is, mert ekkora furmányos csellel rádöbbenteni az eddig full extrás immunrendszerrel megáldott földi halandót, hogy a túl sok igen a végén nem lesz, hát szerintem ez zseniális! Ez aztán az emberi faj tudatos manipulálása, zombiasítása! Töltsd ki a tesztet, tökéletes úgy sem lehetsz, de ha már nem vagy az, akkor itt van egyből, hogy mit szedjél annak érdekében, hogy az legyél. Vagyis hogy megközelítsd esetleg a tökéletes állapotot. Zseniális!

Lenne még pár kérdésjavaslatom, hogy hogyan lehetne még rosszabb eredményre kötelezni a delikvenst:

 

„Éjszaka többnyire állva alszik?  ”  igen   nem

 

„Amikor alszik, akkor ébren van?”  igen   nem

 

„Úszás közben szokott növényeket nemesíteni?”  igen   nem

 

„Szokott kerékpárral gerendagyakorlatokat végezni?”   igen   nem

 

„Gyakran nyalogatja a magasfeszültségű távvezetékek árammal teli sodronyait?”   igen   nem

 

„TV-nézés közben szokott búvárkodni?”   igen   nem

 

„És búvárkodás közben TV-t nézni?”   igen  nem

 

„Szokott erdőtüzet pálinkás flaskával oltani?”  igen    nem

 

„Látott már élő Tyrannosaurus rex-et?”  igen  nem

 

„Kacsintott-e már Önre a tyúkszeme?”   igen   nem

 

„Ébredt-e már a lúdtalpának hangos gágogására?”    igen   nem

 

„Farkastorka vonyít-e önhatalmúlag telihold idején?”    igen   nem

 

„Bégettek-e a bárányhimlői?”    igen   nem

 

„És ha Önnek farkastorka van, és bárányhimlős volt, akkor ez a kettő jól kijött egymással?”    igen   nem

 

„Szokott-e vedleni a tüdőrákja?”  igen   nem

 

„Szex közben szokott-e többismeretelenes egyenleteket megoldani fejben?”   igen    nem

 

 

 

És így tovább…

 

Szép napot!

 

Ja! Azóta már elolvastam a „Hogyan termesszünk gombát testünk rejtett részein?”, valamint a „Hólyaggyulladás egyszerűen, könnyedén!” című szakirodalmat. Azért is beikszelem azt a két igent!

 

     Jani

 

Hat budapesti titok

Minden városnak vannak titkai, amikről csak néhány ember tud, s amik nem a helyi legendák közé tartoznak. Alább bemutatunk néhányat a welovebudapest.com nyomán.

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)


Az ezüst szeg

1896-ban, a Milleniumi ünnepségek idején nyitották meg a Szabadság hidat, amelybe az utolsó szöget az akkori király, II. Ferenc József ütötte be. Persze mindezt nem szó szerint kell érteni, igazából arról van szó, hogy egy, a pesti oldalon lévő sátorban lenyomta a gombot, amely beindította a 45 tonnás „hídverő” kalapácsot. A híres, F. J. kezdőbetűkkel ékesített szöget az első világháborúban ellopták, de gyorsan pótolták is. A mai alumínium másolatot egy üvegbúra őrzi, így egyáltalán nem olyan egyszerű észrevenni. A híd déli felén található, a pesti oldalon.

 

Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Mussolini ajándéka

Mindenki tudja, hogy a Nemzeti Múzeum kertjében tucatnyi szobor és emlékmű van. A legrejtélyesebbet az 1848-as forradalom és szabadságharc szimbólumává vált múzeum mellett, az épülettől balra találjuk, egészen közel a lépcsőkhöz. Az említett szobor egykor Rómában, a Forum Romanum területén emelkedett. A kommunista időkre datálható velős bemutatása pedig így hangzik: „Az olasz nép ajándéka”. Egészen pontosan Benito Mussolini ajándékáról van szó, így talán érthető a szűkszavú ismertető…

 

A 70-es troli

70-es troli a "Generalisszimusz" képével (Forrás: internet)

70-es troli a „Generalisszimusz” képével (Forrás: internet)

A budapesti trolik számozása 70-től 83-ig terjed, ezért elsőre nem tűnik úgy, hogy bármi is megfejtésre várhat ezen a fronton. De ássunk egy kicsit mélyebbre! A második világháború után az első troli 1949. december 21-én indult útjára, Sztálin 70. születésnapján. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de ezt a számot éppen „csodálatunk kifejezéseként ” kapta. Ez a tragikomikus tény mára már a feledés homályába merült, bár nem sokkal az 1956-os forradalom 50. évfordulója előtt egy maréknyi ember a szám megváltoztatásáért kardoskodott. Amint láthatjuk, nem sok sikerrel.

 

A Palazzo Strozzi másolata

"Csupán" egy firenzei másolat... (Forrás: internet)

„Csupán” egy firenzei másolat… (Forrás: internet)

Budapest vonzerejének egyik ritkán emlegetett titka a másolásban rejlik, persze ezt egyfajta tiszteletadásként is értelmezhetjük. Kevesen tudják például, hogy az Oktogon közelében, a Teréz körút 13. alatt található neoreneszánsz épület a firenzei Palazzo Strozzi kisebb, de annál pontosabb mása. A néhány emeletnyi „belvárosi Firenzét” gróf Batthyány Gézának és a New York-palotát is jegyző Hauszmann Alajosnak köszönhetjük. Előbbi az Oktogon-közeli telek tulajdonosa, illetve a Palazzo Strazzi őszinte híve volt, utóbbi pedig a furcsa megrendelésekhez szokott építész, így Batthyány felkérését sem utasította vissza.

 

Egy kőkemény túlélő

Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus - festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus – festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Kevés ember van, akit ne nyűgözne le az Erzsébet tér impozáns szökőkútja. A három medencéből álló Danubius-kutat négy szobor díszíti: a tetejét ékesítő férfi alak a Dunát, a három női alak pedig a mellékfolyókat – Tisza, Dráva és Száva – szimbolizálja. A jelenlegi kút csupán másolat, ugyanis az eredeti, amely egykor a Kálvin tér közepén csobogott, elpusztult a második világháborúban. A bombázásokat kettő szobor élte túl, melyeket egyrészt a Kálvin tér legrégebbi épületének belső udvarában, a Ráday utca felől, másrészt a Hadtörténeti múzeum udvarán csodálhatjuk meg.

 

Harangtorony Isten Garázsában

Jesus in Bauhaus... (Forrás: internet)

Jesus in Bauhaus… (Forrás: internet)

A két háború közötti építészet történetében a Bauhaus és a neobarokk vívott ádáz harcot egymással. A modernista Jézus Szíve plébánia – amely 1937-ben, Árkay Bertalan tervei alapján készült el a Csaba utca és a Maros utca sarkán – legszembetűnőbb jellemzője a különálló harangtorony. Az elsőre furcsának tűnő megoldás mögött logikus ok rejtőzik, egész pontosan a plébánia alatt csordogáló Ördög-árok vize. A szakemberek és a műértők már az első pillanattól fogva rajongtak a templomért, ám  nem mindenki bizonyult ennyire lelkesnek: egy ismeretlen rá is aggatta a plébániára az Isten Garázsa gúnynevet.

(Forrás: welovebudapest.com)