Magyarország 365 fotópályázat – 2020

A kiírás szerint 2020. október 18. éjfélig lehetett feltölteni fotókat, amelyet én készpénznek vettem, de 22 óra után nem sikerült fotót feltöltenem – vagy technikai hibából, vagy a hozzá nem értésem miatt. Így itt osztom meg, miket szántam volna a fotópályázatra. Igyekeztem rendhagyó felvételeket választani, de inkább sorozatokban láttam képeim erősségét.

  1. Áprilisban a kanadai nyárfa tavaszi havazása – a közhiedelemmel ellentétben – csak véletlenszerűen okoz allergiás rohamot, mivel a szálló szösz már a termés, így nem lehet pollen. A repítőszőrökre véletlenül ráragadhat más növény pollenje, de az orrba jutva irritálhatja a nyálkahártyát. (Az indokolatlan átkozódás helyet mondjuk szépen: Egészségedre!!!)

A Szigetszentmiklósi Úszóláp tanösvényét a szárazulatokat összekötő, kiemelt fahidakon járhatjuk be, s itt gyűlt össze a nyárfák játékos „szösze” a gyermekláncfüveknek megágyazva…

Dunna alatt alszik a rét…

2. A Hegyes-kő a Gerecse észak-keleti felének méltatlanul nem ismert hegye. A közeli Annavölgyből közelítve meghökkentően meredeken áll a sziklás csúcs, amelyről teljes körpanoráma tárul fel. Az ébredő természet sokféle faktúrában mutatja meg élénk zöldjét – a fekete fenyőtől a friss vetésig.

Zöld a cél…

3. A Haláp a Tapolcai-medence tanúhegyei közül a legészakibb, a legalacsonyabb és egyben a legjobban elbányászott tagja. Az 1900-as évek elejétől kezdődő és egyre fokozódó kőbányászat az 1980-as évek végéig tartott. A bánya a bazaltkő-igény jelentős csökkenése és a természetvédelmi törekvések következtében zárt be. A bányaművelés felemésztette a bazaltsapka jelentős részét (95%-át!) és a megmaradt bazalt a hatalmas bányaudvart peremén látható csöves, 5-6 szögletű átmérőjű szerkezettel. A 358 méteres hegyről esik a legjobb kilátás a többi – délre eső – tanúhegyre.

2019-ben végre egy 3 kilométeres, 10 állomásos tanösvényt alakítottak ki a Halápon. A hegycsúcs maradékán kilátópontra mászhatunk fel. A sziklaszirt tövében érdekes sziklaszobrokat találunk.

Külalak és szerkezet

4. Aki a Tapolcai-medence szélén fekvő Hajagos oldalában házi – kisbirtokos – szőlő- és bortermelésbe fog, fel kell vennie a harcot a magántulajdont nem ismerő, szabadelvű vadállatokkal, és korszerű termelőeszközöket is csatarendbe kell állítania. Sajnos sok, a nagyszülőktől megörökölt hordó és egyéb eszköz tönkrement, mivel jó ideje nem használták… A küzdelem tart – a kis mennyiségű bor – finom.

Hajagosi szőlős

5. A Keleti-Gerecsében Sárisáp felett magasodó 286 méteres Kőszikla-hegy hófehér dachsteini mészköve egyenesen életre kelti a koratavasz finom színeit. A Gerecse keleti és déli része lágy dombvidék hatását kelti – attól eltekintve, hogy a kisigényű haszonnövények termesztésére használt lapos dombhátak között meglepetésszerűen apró, sziklás rögök emelkednek ki.

Lerágott csont…

6. Dunabogdányban találjuk a Dunakanyar egyik legjobb hangulatú szabadstrandját, amely a település szívében van és családias infrastruktúra is tartozik hozzá. Egy nívós étterem és egy árnyas, bohém söröző is „gondoskodik” a fürdőzők éhéről, szomjáról. Július vége felé a strandot, – s vele együtt a focipályát – félméteres víz borította. A srácok talán a kenuval jöttek, s érdekesebb volt focikapura felmászni, mint kikötni…

Vízigótok…

7. Az idén adták át a mászóknak Magyarország negyedik via ferratáját – vagy vasalt útját. Az 1907-ben felhagyott malomkőbányászat után a függőleges falakkal körülvett, hegytető közeli, bányagödröt feltöltötte a csapadékvíz, a tengerszemként emlegetett bányató lassan közkedvelt turistacélpont lett. A mászóknak biztosításul szolgáló drótkötelekből – többek felháborodása miatt – vissza kellett bontani, de a kiépítés miatt kitisztított tavacska és a rendezett környezet mindenkinek tetszik. Az utak az ABC betűivel jelzett skálán C, D, E nehézségűek. A mászóutak sajátos hangulatát a víztükör csillogása, a víz feletti mászás adja.

Káprázat

8. Nem csoda, hogy a 7,2 kilométer kerületű, tatai Öreg-tó sokak kedvence. A Zsigmond-kori gótikus várkastély, a Fellner-templom, a patinás gimnázium, malmok, part menti parkok, kis erdők veszik körül, mindig van látnivaló. Nem is gondolnák, hogy nem természetes, hanem az Által-ér duzzasztott tava, amelynek első völgyzárógátját még a rómaiak építették, majd 1740 körül formálták mai alakúra. A keleti oldal jellegzetes fái mögött a Fellner Jakab tervezte templom és a barokk Eötvös József Gimnázium és Kollégium látható. Nemrég Tata lakosainak tiltakozása ellenére a város vezetése engedélyt adott a tervezett luxusszálló felépítésére a tó nyugodt partjára…

Kiegyensúlyozott nyugalom…

9. A váci piarista Szent Anna templom fehér színe miatt is fotogénebb – alkonyatkor szinte világítva néz farkasszemet a lemenő nappal. Az előtte álló feltűnően gazdagon díszített Szentháromság oszlop 1755-ben készült, egy pestisjárvány után, és Vác egykori halpiacán állt. Xavéri Szent Ferenc és Szent Lajos szobra külön talapzaton áll, volutás sarkain Szent Vendel, Szent Sebestyén és Szent Konstantin, felettük Szűz Mária, Borromei Szent Károly, Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobra áll. Az időjárás romboló hatásai miatt száz évvel ezelőtt egyes részleteket újra kellett faragni, de ezt megelőzendő a szobrokat a téli időszakra beburkolják, hogy legalább a fagytól védjék őket.

Elrabolva II.

10. A Bicskétől néhány kilométerre fekvő elvadult terület egykor Nagy Károly csillagász birtoka volt, amelyet Batthyány Kázmér adományozott neki, hogy ott Csillagvizsgálót építsen és kutatásokat folytasson. A területen már állt a Hegyikastély nevű vadászlak, amelyet a csillagász-matematikus birtokba vehetett, ám a második világháború után megsemmisült. A háromszintes Csillagdához többszintes épület is tartozott, amelyben passzázsműszereket és egyéb fejtett műszereket tárolhattak. A második világháborúig minden szép állapotban maradt fenn, habár jó ideje nem használták már rendeltetésszerűen. 1945-ben a frontvonalba esett, így lerombolódott.

Nagy Károly maga és fivére számára Pollack Mihály tervei szerint építtetett Mauzóleumot. Az építkezés az 1848-49-es szabadságharcig nem fejeződött be, azt már a 20. században fejezték be. Az 1980-as években tűz pusztította, illetve katonák hordták szét az egyik szárny köveit. Azután felújították a nemes anyagokból épített falakat, de elszigeteltsége, elhagyatottsága miatt kérdéses a fennmaradása.

Pollack porlik

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük