Üdv Barátnéim, s Barátim!
A hétvégének egyik órájában, kipihegvén a kötelező testmozgás által felhalmozott kilométerek fáradalmait, hatalmas elánnal lapozgattuk az egyik magas szintű, tán hetilap, agymosó nyomtatvány lapjait, aminek házunkba kerüléséről csak halovány elképzeléseim vannak. Tán az UFO-k hozták, tán a Szilvi az IKEA-ból, vagy valami rosszakarónk szeretné, hogy ilyeneket olvasgassunk… Nem tudom. Lényeg, hogy ott van, s endorfintól átitatott testemnek néha mindegy, mit olvas, csak legyen ott valami izé, amiből két korty tea között irigyelhetem a betűt.
Többek között megtudtam hogy titkos szerelmem, Jennifer Aniston ismét elhalasztotta az esküvőjét, így még reménykedhetek. Most már az is világos, hogy hogyan sminkeljem magam, ha 60 évesen is szép akarok lenni, s mit csináljak annak érdekében, hogy a bőröm még a talpamon is sima maradjon. Valamint rikítóan színes, retinába égő képekkel próbáltak hipnotizálni, hogy az 50 éves, szovjet, felhúzós ( tök gáz!) 3000 Ft-os Raketa és Poljot retró óráimat cseréljem már le valami százezer forintos csodára, amit majd öt év múlva, ha elromlott, lecserélhetek egy másikra, kedvezményesen. Mert ha nem, akkor csak egy kis senki lehetek a fogyasztói társadalom ranglétráján.
Immun, vagy nem immun?
Aztán eljutottam a „Mérjük fel immunrendszerünk erejét!” nevezetű, 14 kérdéses teszthez. No, gondoltam, felmérem magam! Bár már egy éve nem voltam beteg, ezért gondolom, hogy az immunsystemem elég jónak mondható, azért ki tudja, hátha tanulok még valamit, hogy még jobban megerősíthessem az immuntűzfalamat.
Mint megtudtam, a lényeg, hogy minél több igen választ adjak. 1-6-ig kezdjem el beszerezni a koporsóra valót, 6-11-ig elég, ha csak a sírhelyemet rendelem meg, s 11-től fölfelé nyugodtan mászkálhatok -10-ben is fürdőgatyába, mert a baktériumok és vírusok sikítva menekülnek a környezetemből. Esélytelen bárminemű kórság elkapása. Gondoltam, összehozok magamnak egy 14-es telitalálatot, hogy nyugodtan élhessek tovább.
Gyorsan pipálgattam az „igen” négyzeteket, a „Többet alszom-e 7 óránál naponta?”, „Megiszom-e naponta 2 liter folyadékot?”, „Rendszeresen sportolok-e?”, „Nem dohányzik, vagy csak ritkán?”, és ehhez hasonló kérdésekre. Sínen éreztem magam. Ha így folytatom, 14 kérdésből simán 15-re is igen választ adok. Kezdett feszülni a mellkasom a büszkeségtől, hogy micsoda brutál immunrendszerem van. Maradt még két kérdés. Bagatell, gondoltam. Ezek után már bármi jöhet! Tökéletes immunrendszerembe senki bele nem szólhat! Simán 14 igen válaszom lesz. És akkor a maradék két kérdés: „Gyakran van hólyaggyulladása?” és „Gyakran szenved herpesztől?” Szinte rutinszerűen tettem oda kissé megkopott ceruzám grafithegyét az igen négyzethez, s már majdnem odasuhintottam a pipát, amikor visítva megszólalt a vészcsengőm. Mi van??? Fussunk neki mégegyszer! Gyakran…hólyag, meg gyakran…herpesz. És 14 „igen” az über tökéletes? Ha most ezeknél az igent pipálom be, akkor hogy lehetek tökéletes? Hiszen a hólyaggyula, meg a herpesz nem puszipajtásai az immunrendszernek, nem nagyon szoktak együtt sörözgetni langyos nyári estéken. Viszont ha telitalálatot akarok, akkor be kell ikszelnem az igent. De nekem nincsen gyakran sem herpeszem, sem hólyaggyulám! Tehát a nemet akarom ikszelni! De akkor minden borul. Teljesen kétségbe estem. Szinte sírtam. Már azt néztem, mikor jön a következő vonat, hogy a kerekei alatt végezzem. Akárhonnan közelítettem meg a kérdést, nem tudtam kijátszani a tesztet. Ördögi körbe kerültem. Ha igenelek, azzal rögtön nemelek a tökéletességre, viszont ha nemelek, akkor meg egyértelmű, hogy nem lesz meg a 14-es telitalálatos szelvényem. A nem teljesen perfetto tesztem látványán felbuzdulva, s önbizalmam burkának hirtelen módon történő szilánkosra törése miatt a fejem körül ezidáig reménykedve kószáló bacilus garmada hirtelen támadásba lendült. Látván hiányosságomat, fertőzésbe kezdtek. Természetesen először a herpesz és a hólyaghurut vírus próbálta megtalálni a neki tetsző területet. Néhány gombaspórát is véltem fölfedezni. A szervezetemben eddig velem nagy megértésben és szimbiózisban élő candidáim hirtelen bődületes szaporodásba kezdtek. Csak be kellene ikszelnem azt a két igent, s akkor talán túlélem. Különben…
Itt a megoldás!!!
S akkor megláttam a megoldást! A teszt alatt rögtön. Hogy ezt eddig nem vettem észre! Nem is értem. Hisz itt van a 47 éves Csillag György, biztonsági őr, aki büszkén mondja el, hogy már több éve cukorbeteg, mindkét lábán, s a nyakán is érszűkület van, valamint a bal lábán tenyérnyi fekélyes sebhely alakult ki. Arra nem tért ki, hogy csecsemő-, vagy meglett kovácsember tenyér, de ez most annyira nem is lényeges. Lényeg a fekély.
Aztán megjelent a nyugdíjas anyuka, aki anno természetesen gyógyszerész volt, és hozta a megváltást lábamputálás előtt álló fiacskájának. Hát most kérdem én, milyen anya az ilyen, hogy gyógyszerész létére csak akkor hozza a medicinát, mikor az ember, ki testéből vétetett, már egy nagy rakás fekély és érszűkület! Akit már mindjárt műteni kell! Eddig várt, és nézte, hogy a fia lassan de biztosan döglődik? Érzéketlen perszóna!
Na, de visszatérve az én lelki problémámra. Szóval látám, s olvasám György kománk szenvedéseinek hirtelen megszűnését, majdan pediglen a fekélyek, érszűkületek eltűnését, rájöttem, hogy igen! Nekem a HRI-vitalon étrendkiegészítő kell! Már rendelem is meg! Már csak azért is, mert ekkora furmányos csellel rádöbbenteni az eddig full extrás immunrendszerrel megáldott földi halandót, hogy a túl sok igen a végén nem lesz, hát szerintem ez zseniális! Ez aztán az emberi faj tudatos manipulálása, zombiasítása! Töltsd ki a tesztet, tökéletes úgy sem lehetsz, de ha már nem vagy az, akkor itt van egyből, hogy mit szedjél annak érdekében, hogy az legyél. Vagyis hogy megközelítsd esetleg a tökéletes állapotot. Zseniális!
Lenne még pár kérdésjavaslatom, hogy hogyan lehetne még rosszabb eredményre kötelezni a delikvenst:
„Éjszaka többnyire állva alszik? ” igen nem
„Amikor alszik, akkor ébren van?” igen nem
„Úszás közben szokott növényeket nemesíteni?” igen nem
„Szokott kerékpárral gerendagyakorlatokat végezni?” igen nem
„Gyakran nyalogatja a magasfeszültségű távvezetékek árammal teli sodronyait?” igen nem
„TV-nézés közben szokott búvárkodni?” igen nem
„És búvárkodás közben TV-t nézni?” igen nem
„Szokott erdőtüzet pálinkás flaskával oltani?” igen nem
„Látott már élő Tyrannosaurus rex-et?” igen nem
„Kacsintott-e már Önre a tyúkszeme?” igen nem
„Ébredt-e már a lúdtalpának hangos gágogására?” igen nem
„Farkastorka vonyít-e önhatalmúlag telihold idején?” igen nem
„Bégettek-e a bárányhimlői?” igen nem
„És ha Önnek farkastorka van, és bárányhimlős volt, akkor ez a kettő jól kijött egymással?” igen nem
„Szokott-e vedleni a tüdőrákja?” igen nem
„Szex közben szokott-e többismeretelenes egyenleteket megoldani fejben?” igen nem
És így tovább…
Szép napot!
Ja! Azóta már elolvastam a „Hogyan termesszünk gombát testünk rejtett részein?”, valamint a „Hólyaggyulladás egyszerűen, könnyedén!” című szakirodalmat. Azért is beikszelem azt a két igent!
Jani
