Hat budapesti titok

Minden városnak vannak titkai, amikről csak néhány ember tud, s amik nem a helyi legendák közé tartoznak. Alább bemutatunk néhányat a welovebudapest.com nyomán.

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)


Az ezüst szeg

1896-ban, a Milleniumi ünnepségek idején nyitották meg a Szabadság hidat, amelybe az utolsó szöget az akkori király, II. Ferenc József ütötte be. Persze mindezt nem szó szerint kell érteni, igazából arról van szó, hogy egy, a pesti oldalon lévő sátorban lenyomta a gombot, amely beindította a 45 tonnás „hídverő” kalapácsot. A híres, F. J. kezdőbetűkkel ékesített szöget az első világháborúban ellopták, de gyorsan pótolták is. A mai alumínium másolatot egy üvegbúra őrzi, így egyáltalán nem olyan egyszerű észrevenni. A híd déli felén található, a pesti oldalon.

 

Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Mussolini ajándéka

Mindenki tudja, hogy a Nemzeti Múzeum kertjében tucatnyi szobor és emlékmű van. A legrejtélyesebbet az 1848-as forradalom és szabadságharc szimbólumává vált múzeum mellett, az épülettől balra találjuk, egészen közel a lépcsőkhöz. Az említett szobor egykor Rómában, a Forum Romanum területén emelkedett. A kommunista időkre datálható velős bemutatása pedig így hangzik: „Az olasz nép ajándéka”. Egészen pontosan Benito Mussolini ajándékáról van szó, így talán érthető a szűkszavú ismertető…

 

A 70-es troli

70-es troli a "Generalisszimusz" képével (Forrás: internet)

70-es troli a “Generalisszimusz” képével (Forrás: internet)

A budapesti trolik számozása 70-től 83-ig terjed, ezért elsőre nem tűnik úgy, hogy bármi is megfejtésre várhat ezen a fronton. De ássunk egy kicsit mélyebbre! A második világháború után az első troli 1949. december 21-én indult útjára, Sztálin 70. születésnapján. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de ezt a számot éppen „csodálatunk kifejezéseként ” kapta. Ez a tragikomikus tény mára már a feledés homályába merült, bár nem sokkal az 1956-os forradalom 50. évfordulója előtt egy maréknyi ember a szám megváltoztatásáért kardoskodott. Amint láthatjuk, nem sok sikerrel.

 

A Palazzo Strozzi másolata

"Csupán" egy firenzei másolat... (Forrás: internet)

“Csupán” egy firenzei másolat… (Forrás: internet)

Budapest vonzerejének egyik ritkán emlegetett titka a másolásban rejlik, persze ezt egyfajta tiszteletadásként is értelmezhetjük. Kevesen tudják például, hogy az Oktogon közelében, a Teréz körút 13. alatt található neoreneszánsz épület a firenzei Palazzo Strozzi kisebb, de annál pontosabb mása. A néhány emeletnyi “belvárosi Firenzét” gróf Batthyány Gézának és a New York-palotát is jegyző Hauszmann Alajosnak köszönhetjük. Előbbi az Oktogon-közeli telek tulajdonosa, illetve a Palazzo Strazzi őszinte híve volt, utóbbi pedig a furcsa megrendelésekhez szokott építész, így Batthyány felkérését sem utasította vissza.

 

Egy kőkemény túlélő

Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus - festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus – festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Kevés ember van, akit ne nyűgözne le az Erzsébet tér impozáns szökőkútja. A három medencéből álló Danubius-kutat négy szobor díszíti: a tetejét ékesítő férfi alak a Dunát, a három női alak pedig a mellékfolyókat – Tisza, Dráva és Száva – szimbolizálja. A jelenlegi kút csupán másolat, ugyanis az eredeti, amely egykor a Kálvin tér közepén csobogott, elpusztult a második világháborúban. A bombázásokat kettő szobor élte túl, melyeket egyrészt a Kálvin tér legrégebbi épületének belső udvarában, a Ráday utca felől, másrészt a Hadtörténeti múzeum udvarán csodálhatjuk meg.

 

Harangtorony Isten Garázsában

Jesus in Bauhaus... (Forrás: internet)

Jesus in Bauhaus… (Forrás: internet)

A két háború közötti építészet történetében a Bauhaus és a neobarokk vívott ádáz harcot egymással. A modernista Jézus Szíve plébánia – amely 1937-ben, Árkay Bertalan tervei alapján készült el a Csaba utca és a Maros utca sarkán – legszembetűnőbb jellemzője a különálló harangtorony. Az elsőre furcsának tűnő megoldás mögött logikus ok rejtőzik, egész pontosan a plébánia alatt csordogáló Ördög-árok vize. A szakemberek és a műértők már az első pillanattól fogva rajongtak a templomért, ám  nem mindenki bizonyult ennyire lelkesnek: egy ismeretlen rá is aggatta a plébániára az Isten Garázsa gúnynevet.

(Forrás: welovebudapest.com) 

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Soltész Anna mondta:

    Köszönöm a sok érdekességet! Sajnos, a felújítás óta már semmilyen szegecs nincs a Szabadság-híd pesti hídfőjében a Ferenc József által bevert utolsó szegecs helyén! A trolik számozásának megváltoztatása mostanában újra szóba került! Sajnos, valakiknek vagy nincs nagyobb gondjuk, vagy ami rosszabb, el akarják terelni figyelmünket az igazi problémákról!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.