Csatatér a Budai várban

Olyan, mintha, de mégsem…

A „Négybarbáros”-emlékmű az udvar közepén

A „Négybarbáros”-emlékmű az udvar közepén

 

Több, mint két hete készülődik már a háború. Most már a spájzban vannak a statiszta-kommandósok: az Országos Széchenyi Könyvtár bejárati aulájában lófrálnak. Be-betörnek a büfébe is. Kint, az Oroszlános udvarban már tarthatatlan a helyzet: A puskalövedékektől megrongált, megcsonkolt Négy barbár szobra előtt már mintha hetek óta kint lógnának a mocskos drapériák a tiltakozó feliratokkal. Bár az Oroszlános udvar mindig kövezett volt, földhányásokra pakolt homokzsákok alkotják a felkelők védelmi vonalait. De akad autógumi és lim-lom-barikád. Az épület áramellátása sebtében felállított rozsdás telefonpóznákon ziláltan lógó drót- és kábelfonaton történik. Nincs esztétikum, katonás a gondolkodás. Sokfelé tűz nyomai látszanak, betonkockák, por, ruhafoszlányok, papírszemét borítja a földet. Tökéletesen kiégett Ikarus és 4-5 személyautó segít még közelebb, napjainkhoz hozni a drámát – bár az egyik mintha máshol ment volna tönkre: hátsó szélvédőjének szélén mohapárna látható… A könyvtár bejáratát eltorlaszolták a legutóbbi ostrom során leomlott első emelet kő- és betondarabjai. Lám, feltárult a lestrapált szocreál belső berendezés! Ötven-hatvanéves bútordarabok mögött göbbednek a kutatók, a könyvtárosok! Hűű! Ez botrányos! Még jó, hogy a háborút valami más követi. A tankok lövedékei után feltárult a történelmi falakkal álcázott igénytelen jelen…

 

A Budavári Palota egyetlen zárt udvarában több, mint két hete dolgoznak a filmesek. Elképesztő, hogy az állítólag „B” vagy „C” kategóriás akció-scifi is ennyi munkát és – nem utolsó sorban – pénzt emészt fel. Mintha hallottam volna, hogy 120 millióért tűri el a port, a szemetet, a gépek zúgását, és a látogatók útvonalát korlátozó munkálatokat az Önkormányzat.

Először azt láthattuk, hogy az udvar közepére egy hatalmas emlékművet állítottak be – pontosabban: szereltek össze. Az acélszerkezetre farostlemez került, majd a felületeket a Palota köveivel megegyező színű, kétségbevonhatatlanul kőburkolatnak tűnő borítólapokkal fedték be, amelyet utólag számtalan lövedék ütötte nyommal „díszítettek”. A talapzaton négy harci szekercés – fantasy-barbárnak tűnő – lovas vágtat, s a köztük álló oszlopon egy szárnyas figura áll. Az egyik alkotás a karját, a másik a fejének egy darabját, a lovak is egy-egy lábukat vesztették már a képzőművészeti alkotásokat soha sem kímélő golyózáporban. Az egyik munkás rombol még egy kicsit az egyik paripa lábán…

A Széchenyi Könyvtár két emeletet „ajándékba kapott”

A Széchenyi Könyvtár két emeletet „ajándékba kapott”

A könyvtár bejárata feletti teraszt kiegészítve, egy eleve lerombolt épületrészt állítottak össze. A kívülre ragasztott kifestett hungarocell annyira hűen utánozza az épület eredeti részeinek megjelenését, hogy a „csalás” csak másfél méterről tűnik fel. Eleve néhány sérüléssel, repesz- és golyütütte lyukkal „ellátva” szállították ide… A leomlott emelet már említett, ócska bútorait egyenként tették a helyükre, nem megfeledkezve a megtépett függönyről, szőnyegről, képekről. A kváderkő alatti nyers tégla is épp, hogy a helyén maradt. Pedig hungarocell. Nem lepne meg, ha a romok között a második emeleten tárolt kávéfőzőt, és a titkárnő váltó-papucsát is megtalálnánk. Mert a díszletes alapos…

A múlt héten megérkeztek a tankok is. Szépek, feketék és jó hosszú lövegcsövük van. – Ezeket valószínűleg meg tudná emelni néhány markos ember – mosolyog kollégám. – Mivel ezek biztosan nem 5 centiméteres páncélzattal vannak ellátva! – magyarázza. A három jármű békésen megszemlélte a terepet és a buzgón dolgozókat a kapuból, majd az erős napsütésre hivatkozva visszavonult: jelenésük csak egy héttel később lesz. Addig megnézik a Parlamentet, a Corvin-közt és bekukkantanak a Széna térre is. Hogy ne károsodjon az udvar meglehetősen igénytelen kőburkolata a „nehéz” tankok lánckerekei miatt, a stáb homokágyat szórt a járművek felvonulási területére és arra vastag acéllapok kerültek. Mondjuk azok, amelyeket az „önjáró lövegekről” lespóroltak… Igazán nem kellett volna. A lánckerekek okozta kártérítésből pedig meg lehetett volna igényesebben csinálni a burkolatot – Mátyás palotájának alapfalait jelző kőberakásokkal együtt.

Elült a csatazaj egy pillanatra...

Elült a csatazaj egy pillanatra…

Az eredeti – Fadrusz János oroszlánjaival díszített – Oroszlános kaput „duplikálták” az udvar másik sarkában. Talán így azt is láthatjuk majd a moziban, amilyenné a kapu változott a nagy csatában. A kapu másolatát végképp nem kímélték a szakemberek: az emléktábla apró darabokra robbant egy páncélököl lövedékétől, az egyik oroszlán is félberobbant, s a kapuív oszlopai épp, csak emlékeztetnek néhai formájukra. Igen, ez a háború. A TV-ben mindennap láthatjuk, akár kétszer is. Egyszer az esti filmben, és a Híradóban.

 

Jókora szélgép fújja a füstöt az elképesztő díszletek közé… Ködösítenek.

 

Harsáczki György

Áldozatokat szedett a japán Ontake-vulkán

Összeomlott a japán vulkán hamufelhője

Japánban, szombat délben váratlanul, minden előjel nélkül kitört a szigetország második legmagasabb tűzhányója, az Ontake. A Smithsonian Intézet adatbázisa mindössze egyetlen kitörést említ az Ontake vulkánon az elmúlt 10 ezer évből, ez 1979-1980-ban történt. Ezt megelőzően úgy tűnik, hogy 23 ezer évig nem működött a tűzhányó, azaz látszólag inaktív volt.

Izumi Noguchi felvétele, aki nem tudott elmenekülni a piroklasztikum-ár elől (Forrás: japantimes.co.jp)

Izumi Noguchi felvétele, aki nem tudott elmenekülni a piroklasztikum-ár elől (Forrás: japantimes.co.jp)

A hegy egyike japán szent hegyeinek, ahova zarándokok ezrei érkeztek és kedvelt kirándulóhely is volt. Szombat is vagy 150-en voltak a hegyen, amikor hirtelen heves robbanásos kitörést történt.

A fotók és videofelvételek szerint vulcano-típusú kitörés történhetett, amelynek során a kitörési felhőbe nagy mennyiségű kőzetdarab került. A megnehezült vulkáni anyagot a kitörési felhő nem tudta magasba emelni, így a felhő hirtelen összeomlott és piroklasztikum-árak rohantak le a hegy oldalában. A kitörést sűrű hamuhullás kísérte – írja a Tűzhányó blog.

Ereszkedő hegymászók a kitörés után (Forrás: ryot.org)

Ereszkedő hegymászók a kitörés után (Forrás: ryot.org)

Kérdés, hogy ez a kitörés csupán egy egyszeri kitörés volt-e, mint az új-zélandi Tongariro 2012-es kitörése, vagy lesz komolyabb folytatása is. Ehhez nélkülözhetetlen lesz a szombati esemény pontos rekonstruálása és a kitörési anyag vizsgálata.

2014. szeptember 28.

Origo.hu

 

Japán vulkánkitörés – Az utolsó fotók

Tragikus emlékkel szolgált feleségének a japán vulkánkitörés egyik halálos áldozata: fényképekkel élete utolsó perceiről és annak kioltójáról, az Ontake-hegyről. Az immár özvegy asszony csak azért nem ment túrázni férjével, mert aznap dolgoznia kellett.

A vulkán szeptember 27-én lépett teljesen váratlanul működésbe, a kitörésnek nem volt semmilyen figyelmeztető előjele. A 3067 méter magas Ontake-hegy a túrázók kedvelt célpontja, és balszerencsére éppen szombaton – a legforgalmasabb túranapon – tört ki a tűzhányó, ráadásul ebédidő táján, amikorra sokan már  feljutottak a hegytetőre. Több mint ötvenen haltak meg. Eddig 51 holttestet találtak meg a mentők, és még mindig tucatnyi az eltűnt.

A forrongó tűzhányó... (Forrás: heute.de)

A forrongó tűzhányó… (Forrás: heute.de)

Több halottnak épségben maradt a fényképezőeszköze – mobiltelefonja, kamerája -, vagy megrongálódott ugyan, de memóriaegysége megőrizte a fotókat. Utóbbi történt egy 59 éves férfi, Nogucsi Izumi kamerájával, akinek felesége kimentette és kinyomtatta mind a száz felvételt, amelyet férje csinált élete utolsó kirándulásán. A férfi rendre feleségével, Hiromival túrázott, ám azon a szombaton az asszonynak dolgoznia kellett munkahelyén, így férje egyedül ment.  A fotókon békés a táj, az utolsót kivéve: azon hatalmas füstfelhő terjeng a hegytető fölött. „Döbbenetes fotó, de inkább menekült volna onnan ahelyett, hogy fényképez!” – mondja özvegye.

„Remélem, hogy egy nap, talán tíz év múlva magam is megmászom a hegyet, és látni fogom, hol járt a férjem utolsó óráiban” – tette hozzá. Egy másik halálos áldozatnak teljesen épen maradt a mobiltelefonja. A készülékkel hat fotót csináltak a végzetes napon. Az utolsón a telefon tulajdonosa, a 41 éves Takahasi Hideomi látható, amint a hegytetőre érve hüvelykujját felfelé tartva diadalmasan jelzi a hegy megmászását.

Izumi Noguchi a csúcson. Ő is az áldozatok között volt. (Forrás: japantimes.co.jp)

Izumi Noguchi a csúcson. Ő is az áldozatok között volt. (Forrás: japantimes.co.jp)

A férfi nyolc munkatársával együtt kirándult az Ontakére. Közülük hárman élték túl a kitörést. A halálos áldozatok többsége 30 és 60 év közötti volt, de akadt köztük három gyerek is. Szinte mindegyikükkel a magasba lövellő, izzó lávakövek végeztek, nem pedig a gázok, vagy a hamu miatti fulladás.  A kövek óránkénti 300 kilométeres sebességgel csapódtak a turisták testébe. A vulkánkitörés sérültjeinek száma hetven körül van.

2014. október 5.

ujszo.com / Forrás: MTI

Ma is látható Róma a belvárosi templom alatt

A Belvárosi templom 1865 körül. A bal templotorony mögött a régi pesti városháza tornya látható (Forrás: budapestcity.org)

A Belvárosi templom 1865 körül. A bal templotorony mögött a régi pesti városháza tornya látható (Forrás: budapestcity.org)

Altemplomot alakíttatna ki a mai kriptából a Március 15-e téri templom plébánosa, így egy látogatható térrendszer születne.

A hajdani Contra-Aquincum 1700 éves erődjéből egy falfűtés-elem látható annak a föld alatti járatrendszernek az egyik kimélyedésében, amelyet Lux Kálmánék alakítottak ki a templom 1930-as évekbeli kutatásakor és a barokk kripta helyén létrehozott közösségi tér kialakítása során. Mivel Luxék nem áshattak felülről, a szentély irányából, a templom oldalához északról csatlakozó boltsor elbontása után a barokk kriptából leginkább vakondjáratokhoz hasonló szűk és alacsony folyosókat indítottak, s ha alapozásba, falba ütköztek, elfordultak. Így jött létre a járat, amely legnagyobb tere a főoltár alatti, betonfödémmel megerősített helyiség – ennek falát kelet felől a templom román kori elődje apszisának a félköríves fala határolja. Luxék ebben alakították ki a kriptát, míg a korábbi kriptából közösségi tér, a templom jobbára gótikus köveinek kőtára lett. A folyosó ásása során bukkantak rá a római-kori fűtés maradványára, amely minden bizonnyal folytatódik a fel nem tárt területen is.

A plébános úr feltett szándéka, hogy az oltár alatti alacsony, jelenlegi formájában nemigen vonzó kriptából altemplomot alakíttatna ki. Ha ez megvalósulna, a járatrendszer korszerűsítése során nyilván előkerülnének még római-kori, s középkori leletek. A jelenlegi közösségi térben lévő kőanyagot is célszerű volna bemutatni a nagyközönségnek, a megóvásáról is ildomos volna gondoskodni” – mondta el a műemlékem.hu magazinnak Mezős Tamás építész, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, a templom külső felújításának tervezője. „Jelenleg a belügyminisztérium segítségének hála folyik a már felújított nyugati homlokzat kőelemeinek restaurálása, valamint a templomtest felújítása is, az altemplom kialakítására ennek keretében is sor kerülhetne” – tette hozzá.

A régészeti feltárás a felszedett padlólapok alatt... (Forrás: epuletkutatas.blogspot.hu)

A régészeti feltárás a felszedett padlólapok alatt… (Forrás: epuletkutatas.blogspot.hu)

A Március 15-e téren álló belvárosi plébániatemplom egyike az ország építészetileg legösszetettebb épületeinek. A helyén már a 11. században templom állt – valószínűleg ebben ravatalozhatták fel és temethették el ideiglenesen a később szentté avatott, szemben, a mai Gellért-hegyen mártírhalált halt Gellértpüspököt – ám ennek a maradványait még nem sikerült megtalálni, talán el is pusztultak a későbbi átépítések során. A mai kriptában látható félköríves apszis a 12. századi, immár vélhetően testesebb román stílusú templom része volt.

A gótikus építészet is megújította a templomot, legalább kétszer, elsőként Lajos, vagy Zsigmond korában, majd Mátyás idején is. Ekkor alakították ki a kápolnafüzért és a körüljárható szentélyt. Míg a román korban a nyugati homlokzathoz csatlakozott torony (egy, illetve kettő), a gótikus torony a templom északi falánál állt – ezt, miután súlyosan megsérült, a barokk korban bontották vissza, ám félbevágott pillére a mai napig látható a kriptához levezető térben.

A török korban dzsámiként használták az épületet, amiről a mai szentélyben látható mihráb-fülke is tanúskodik. Barokk, majd klasszicista átalakítások határozzák meg az épület jelenlegi formáját, a 19. század végén Steindl Imre igyekezett a templomtestet „visszaközépkoriasítani”.

2013. június 12.

www.muemlekem.hu

 

Nagyboldogasszony trónusa alatt

Rálátás a feltárásra a templom főhajójában (Forrás: nol.hu)

Rálátás a feltárásra a templom főhajójában (Forrás: nol.hu)

Folytatódik a pesti belvárosi templom feltárása

 

„A pesti belvárosi plébániatemplom legjelentősebb műemlékeink egyike; csaknem két évezred épített emlékei találhatók falaiban. Sajnos soha nem részesült történeti, művészettörténeti értékeit megillető figyelemben, s így építésének, átalakításainak történetében sok bizonytalanság, kérdőjel maradt. Ezek tisztázása még fontos feladataink közé tartozik” – írta Déry Attila a Tájak- Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozatnak a Nagyboldogasszony-templomról szóló füzete bevezetőjében. Idézett „kritikája” mára érvényét vesztette, hiszen a római kori alapokra (Contra-Aquincum ezerhétszáz éves erődje fölé) emelt épület időközben többször is az érdeklődés középpontjába került; az elmúlt évek feltáró, renováló, állagmegóvó munkálatai számos titkára fényt derítettek. Az eddigi legnagyobb eredmény az volt, amikor 2010 tavaszán kibontották a templom elfalazott egykori „főoltárképét”: a Mennyek Királynéját, a trónon ülő Madonnát és a gyermek Jézust ábrázoló XIV. századi freskót.

Korok egymásra rétegződött emlékei (Forrás: nol.hu)

Korok egymásra rétegződött emlékei (Forrás: nol.hu)

Az előszóban hiányolt „tisztázás” folyamata pedig idén június óta folytatódik: év végéig teljes gőzzel, nagy és látványos felfordulással zajlanak kutatások a templom barokk boltozatos hajójának feltört kőpadlója alatt. Közel három méter mély, széles kutatóárkokban, immár az egykori római járószinten dolgozik a középkorász Kovács Eszter vezette régészcsoport. Többek között évszázadok egymásra rétegződő temetkezései kerültek napvilágra; nem egy esetben bizarr módon roncsolt, félbevágott sírhelyekkel, szétszóródott csontokkal, maradványokkal. Az elkerülhetetlen és szükséges bolygatás, leletfaggatás után, rendezett körülmények között nyernek majd végső nyugalmat a régi templom alá és köré hantoltak.

Kovács Esztert előbb a plébániatemplom egyetlen csendesebb zugában, a sekrestyében kérdeztem a nagyszabású projektről, majd a főhajóban, a „krátereket” összekötő pallókról mutatta meg, hogy mi mindenre terjed ki a feltárás.

A plébániatemplom nemrég rendezett északi oldala (Fotó: Harsáczki György)

A plébániatemplom nemrég rendezett északi oldala (Fotó: Harsáczki György)

A munkálatok az épület legkorábbi, római rétegét is érintik, sőt szondázásként még itt-ott az altalajba is belebontottak. Főképp azonban annak a legkorábbi ismert – XII. századi, román stílusú – templomnak az alapfalait és szerkezeti elemeit kutatják, amelynek nyolc-kilenc méter magasan megmaradt toronyrészletét a jelenlegi déli torony foglalja magában. Lux Kálmán kutatásainak köszönhetően az 1930-as évek óta azt is tudjuk, hol volt e templom főszentélyének félköríves apszisa. Az oldalhajók végét azonban keresni kellett. A román templomot a XV. század végén kibővítették; a felmenő gótikus oldalfalak a XVIII. századi, barokk átépítés után is nagyrészt láthatók maradtak.


„Az a cél – mondja a feltárásvezető régész –, hogy a mostani járófelülethez viszonyítva közel három méterrel lejjebb elhelyezkedő barokk kripták szintjén, az utólagosan beépített falak, helyiségek, folyosók elbontásával kialakítsunk egy – történelmi bemutatóhelyként is szolgáló – nagy liturgikus és közösségi teret. A leendő altemplomot az egykori háromhajós román kori, illetve a gótikus templom masszív pilléralapjai fogják tagolni. Oldalt, az északi és déli zárófalak mentén pedig megmutatjuk a különböző építési rétegeket. Egyéb szerkezeti elem nem is kerülne ide, az említett pilléralapok elbírják majd a visszaállított födémet. A látogatónak, aki lemegy, olyan érzése lesz majd, mintha egy román kori templomban járna.”

Contra Aquincum római erőd romjait sebtiben a föld alá dugták a Március 15. téren. De! Meg lehet nézni - sötétített üvegen át. Ha nagyon ügyes, még Ön is észreveheti! (Fotó: Harsáczki György)

Contra Aquincum római erőd romjait sebtiben a föld alá dugták a Március 15. téren. De! Meg lehet nézni – sötétített üvegen át. Ha nagyon ügyes, még Ön is észreveheti! (Fotó: Harsáczki György)

 

Érdeklődésemre, hogy az eddigi feltárások milyen eredményeket hoztak, illetve milyen meglepetéseket tartogattak, Kovács Eszter nemcsak az őt közvetlenül érintő középkori vonatkozásokat említi: „Korábban sokan szkeptikusak voltak azzal kapcsolatban, hogy a XII. századi templom északi zárófala valóban ott futott-e, ahol végül nemrég megtaláltuk. Minden eddig kiszerkesztett alaprajzon fikció volt az oldalhajók szentélyzáródásának ábrázolása. Mostanra előkerült mindkét – félköríves – záródás, nagyjából a mai diadalív vonalában. A pillérkiosztás, a boltozati rendszer ismeretével bebizonyosodott, hogy az átépítésekkel – de még a barokk boltozattal is – igazodtak a román kori templomhoz. E XII. század végi épületet tehát egyre jobban ismerjük, az viszont nagyon nagy kérdés, hogy valóban itt állt-e Pest legősibb temploma. Az bizonyos, hogy ide a korábbi időszakokban is temetkeztek. A sírmező arra utal, hogy már a XI. században templom állhatott itt, de annak az alapjait még nem ismerjük. A római tábor, a Contra-Aquincum belső épületeiből viszont számtalan részlet kerül elő: padlószintek; falak, többször megújított vakolással, egyszínű festéssel… A római korral foglalkozó kollégák nagyon örülnek, hogy egyre tisztul az erről az időszakról alkotott képük.”

Fel is tettem a kérdést: Ha érdeklődés mutatkozik a templom római-középkori alapfalai iránt, akkor a tér túlsó végén álló római falmaradványokat miért dugták a föld alá? Szerintem nem logikus. Egyszerre sohasem lehessen túl sokat látni a Contra Aquincumból... (Fotó: Harsáczki György)

Fel is tettem a kérdést: Ha érdeklődés mutatkozik a templom római-középkori alapfalai iránt, akkor a tér túlsó végén álló római falmaradványokat miért dugták a föld alá? Szerintem nem logikus. Egyszerre sose lehessen túl sokat látni a Contra Aquincumból..? (Fotó: Harsáczki György)

Nagyboldogasszony templomát stabilan tartják a pannóniai limes egykori fontos állomásának IV. századi erődfalai. Bizonyára Contra-Aquincum kiszabadított „csücske”, a „hordozó alap” is sok új információval gazdagítja még a főváros kivételesen izgalmas kultúr- és helytörténetét.

2014. augusztus 3.

 

www.ujember.hu

Írta: Pallós Tamás

Nemzetközi szenzáció: Mozart-kézirat az OSZK-ban

A kézirat egy részlete (Forrás: oszk.hu)

A kézirat egy részlete (Forrás: oszk.hu)

Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében Mozart egyik legnépszerűbb szonátájának eredeti kézirattöredékét fedezte fel a Zeneműtár vezetője, Mikusi Balázs – írta honlapján a könyvtár. Világszerte megváltozhat, amit az A-dúr szonátáról gondolunk.

 

A négyoldalas Mozart-kéziratot a könyvtár Zeneműtárának vezetője, Mikusi Balázs fedezte fel nemrégiben. Haydn-kutatóként otthon van a korszakban, ezért első látásra felismerte a kéziratot, amelyre egy azonosítatlan kéziratokat tartalmazó mappában talált rá. – A lapot, amelyre négy oldalnyi kottát írt Mozart, korábban úgy hajtották félbe, mintha csomagoltak volna bele valamit, talán egy könyvet vagy iratokat. Biztos, hogy ez nem a könyvtárban történt, ott soha nem bántak így a kéziratokkal. Az előző tulajdonos valószínűleg olyan valaki lehetett, aki nem tudta, mit tart a kezében. – mondta az MNO-nak Mikusi Balázs. A Zeneműtár vezetője már egyeztetett a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatójával, Ulrich Leisingerrel. Szerinte az OSZK-ban talált kézirat Alan Tyson nyolcvanas évekbeli felfedezéséhez mérhető – utoljára ekkor talált kutató olyan Mozart-kéziratot, amelynek a létezéséről sem tudtak korábban.

dr. Mikusi Balázs, a kézirat felfedezője (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

dr. Mikusi Balázs, a kézirat felfedezője (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

A záró „török indulóról” ismert A-dúr szonáta autográfját elsőként a hazai nagyközönség ismerheti meg. A szonáta Wolfgang Amadeus Mozart legismertebb művei közé tartozik. Előadása ugyanakkor számos problémát vet fel, a zeneszerző eredeti kéziratának ugyanis mindeddig csak a legutolsó lapja volt ismert – ezt Salzburgban őrzik –, a nyomtatott kiadások pedig sok tekintetben pontatlanok.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy került a kézirat az Országos Széchényi Könyvtárba – Bécsben rengeteg nemesi családdal volt Mozartnak kapcsolata, és a 19. század kezdetétől előfordult, hogy magyar nemesek kéziratokat ajándékoztak a könyvtárnak. Ez csak egy lehetséges forgatókönyv. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy kiderülhet-e valaha a kézirat eredete. Sajnos azt sem tudjuk, mikor került a könyvtárba – magyarázta Mikusi. Nehezíti a kutatást, hogy a kézirat önmagában áll, nem része semmilyen nagyobb anyagnak, például egy hagyatéknak.

Így írt Mozart: a kézirat egy részlete (Forrás: vs.hu)

Így írt Mozart: a kézirat egy részlete (Forrás: vs.hu)

A szeptember 26-ai Kutatók Éjszakájára tervezett kézirat-bemutatón magyar és külföldi szakértők adnak eligazítást a nagyközönségnek a Mozart-kéziratok rejtelmeiről: a kéziratot felfedező Mikusi Balázs, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója, Ulrich Leisinger, valamint Kocsis Zoltán zongoraművész, aki befejezésül egy korabeli fortepiano kópiáján elő is adja a teljes szonátát. Ez lesz a Mozart-mű  „megismételt ősbemutatója”: a kompozíciót megtisztítják az elmúlt évszázadok alatt bekövetkezett szövegromlástól, hogy ismét abban az eredeti formában szólalhasson meg, ahogy Mozart papírra vetette. Az új forrás ismeretében a szonáta eddigi kiadásai több ponton is módosításra szorulnak: nem csupán számos előadási jelet, de téves ritmusokat, sőt hibás hangokat is ki kell igazítani.

A kézirat további sorsáról Mikusi Balázs azt mondta: természetesen az OSZK-ban marad, ahol – ezt is fontosnak tartották – a bemutatón a hazai nagyközönség láthatja elsőként. Ezután négy napra Salzburgba utazik a dokumentum, ahol Mikusi Balázs tart előadást a felfedezésről. Az eredeti kéziratot ott egyben – a salzburgi utolsó lappal együtt – állítják ki, és 2015-ben közös hasonmás kiadást is készít belőlük a Mozarteum és az OSZK.

2014. szeptember 8.

Írta: rKissNelli – www.mno.hu

Bemutatták a Mozart-kéziratot

 

Kocsis Zoltán zongoraművész a Mozart-kézirat bemutatóján (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

Kocsis Zoltán zongoraművész a Mozart-kézirat bemutatóján (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

Óriási érdeklődés mellett mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) az ott talált Mozart-kézirattöredéket pénteken, a Kutatók éjszakáján.

 

A zsúfolásig megtelt díszteremben előadások hangzottak el a záró török indulóról ismert A-dúr szonátáról (K. 331), amelyet Kocsis Zoltán zongoraművész az est záróprogramjaként elő is adott egy korabeli fortepiano kópiáján. A díszteremben sokaknak már csak állóhely jutott, mások kintről követték a kihangosított előadásokat.

Hoppál Péter kulturális államtitkár, a program védnöke köszöntőjében kiemelte: egy ehhez hasonló, világunikumnak számító kézirat megtalálása ösztönözheti a kutatás iránt érdeklődő fiatalokat, hogy „igenis érdemes belevágni a kutatói életpályába, a felfedezések világába, amely különleges élményeket ígér, miközben gazdagítja az egyetemes tudományt is”.

Dr. Mikusi Balázs és Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója a bemutatón  (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

Dr. Mikusi Balázs és Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója a bemutatón (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

Tüske László, az OSZK főigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy a nemzeti könyvtár kiemelt feladata a birtokában lévő dokumentumok tartalmi kutatása, hiszen a gyűjtemény számos föltárt és még föltáratlan kincset rejt. Kiemelte, hogy a könyvtár zeneműtárában a világ legnagyobb Haydn-gyűjteményét őrzik, és a bécsi klasszikát általában tekintve is jelentősnek mondható a gyűjtemény.

Tüske László közölte: reményei szerint még karácsony előtt közös hasonmás kiadást jelentethetnek meg a salzburgi Mozarteummal, ahol a szonáta kéziratának eddig egyedül ismert részét, utolsó lapját őrzik. Az A-dúr szonáta salzburgi kéziratlapját Ulrich Leisinger, a Mozarteum kutatási igazgatója mutatta be előadásában. Mikusi Balázs, az OSZK Zeneműtárának vezetője, a kézirat felfedezője Mozart és Magyarország kapcsolatát elemezve hangoztatta: a szoros szálak ismeretében egyáltalán nem lenne csoda, ha további kéziratok bukkannának fel a zeneszerzőtől.

Az előkerült autográf kézirat részletes zenei elemezését adta Kocsis Zoltán zongoraművész, aki a billentyűknél ülve demonstrálta is az elmondottakat. Ismertetője után elő is adta a művet, előrebocsátva, hogy élete első nyilvános fellépését tartja fortepianón.

2014. szeptember 27.

www.kulturpart.hu / Forrás: MTI

Paplanernyők, sírhantok

Teljesítménytúra – csak hogy legyen?

 

Az Újlaki-hegyen (Fotó: Harsáczki György)

Az Újlaki-hegyen (Fotó: Harsáczki György)

Szép hétvégénk volt! Én vasárnapra a HASE „Katonasírok nyomában” című túráját választottam, amely ugyan a már igen-igen jól ismert Budai-hegységbe hívta a teljesítménytúrázókat, mégis csak honvédeink emlékeire „épített” a túra! Egyszóval: a tartalomra mentem.

Jól éreztem magam – a Budai-hegység változatos felszíne nem fukarkodott üdítő panorámákban, a szeptember teltebbé tette az augusztus érlelte erdők színét, még kékebbé az eget. Az Újlaki-hegy tövében kibontakozó siklóernyősök színes foltjait a túra szinte egész ideje alatt láthattuk, s később fent a levegőben is. De a Duna tükrét is megcsodálhattuk több helyütt a székesfőváros hídjainak kékes sziluettjével. Az elmúlt hetek borongós időjárása felértékelte ezt a hétvégét – mindenki kint téblábolt, aki a nyárutót értékelni tudja.

Így hát csak a túra végén „kapcsoltam”, hogy egy almán kívül – amivel a rajtban kínáltak meg – nem volt szolgáltatás. Valami azért bele kellett volna férjen! Rendeztem olyan túrát – messzi vidéken, felfestett turistajelzések nélkül – ahol a résztvevők háromszor vehettek magukhoz kalória-pótlást… Igaz, nem volt színes az oklevél.

Ismeretlen magyar honvéd sírja a Homok-hegy közelében (Fotó: Harsáczki György)

Ismeretlen magyar honvéd sírja a Homok-hegy közelében (Fotó: Harsáczki György)

De ötletben is szűkölködni látszott a túra. Akár a rendezők, akár mások tettek friss virágot az útközben érintett négy – vagy talán figyelmetlen voltam? – sírhantra, a Kitörés túra után többet várt az ember. (Azért láttam két olyan sírt, amelyet korábban még nem ismertem – így volt négy.) Természetesen nem vártam beöltözött hagyományőrzőket, de nem láttam kapcsolatot a túra neve és rendezés között. Lehetett volna ellenőrző pont lövészároknál, kis bunkernél, ha már ezt a nevet adták a túrának…

Miután katonasírokra nagyobb „hangsúly” nem esett – s szinte minden budai teljesítménytúra érint négy katonasírt -, a rendezvény akár az „Indián nyár” nevet is viselhetné.

A rajtnál nem voltak tollak, az itiner gyakran pongyola megfogalmazású volt, s a jelzett szakaszokon szűken mérték a kirakott jelzőtáblákat. Egyedül az ellenőrző pontok nagy száma volt az, ami igazán dícséretre méltó. Tisztelt Rendezők: oda kell figyelni a részletekre!

Harsáczki György

A Budai vár titkos víznyelője

A Budai vár a főváros egyike a turisták által legkedveltebb helyszíneinek (Fotó: Harsi)

A Budai vár egyike a főváros turisták által legkedveltebb helyszíneinek (Fotó: Harsi)

Kilenc hónapja tevékenykedem a nemzeti könyvtárban. Kilenc hónapja bosszankodom azon, hogy az ország egykor legreprezentatívabb épületegyüttese, a Budavári Palota – már azon túl, hogy rémisztő ötletek után múzeumi központ és könyvtár lett – környezete milyen fájdalmasan igénytelenül fest. Sajnos a Budavári Palota körül elterülő közterületek kezelése még mindig a szocializmusból átöröklött szemlélet szerint történik: múzeumi közterület, tehát senkié, nem nagy ügy, ha egy kicsit sivár, kopott, poros, szocreál, lyukas, ferde, vagy szürke. Jól elfelejtettük, hogy 1945 előtti időkig innen irányították az országot – mikor-mennyi önrendelkezést hagytak nekünk. Egyetlen volt szocialista ország királyi székhelyét nem „intézték el” az elvtársak, mint a miénket. Mármint az itteni elvtársak a miénket. Nemcsak hogy a 200-250 éves gazdag díszítésnek estek neki kalapáccsal, s csak a csupasz falak maradtak, de több épületet, épületrészt is elbontottak, s tettükre legfeljebb „ideológiai” magyarázatot adhatunk.

 

Macsakő. Ma mennyit bír? (Fotó: Harsi)

Macsakő. Ma mennyit bír? (Fotó: Harsi)

Amikor kilépek a Clark Ádám térről a Várfeljáró útra, kezdődnek az anomáliák: a Budavári sikló állomása előtt néha már egy-egy tartósabb eső is kimosta az „időtálló” bazalt helyett andezitből „gondosan” lerakott macskakövet. De „megörvendtem vala”, amikor láttam, hogy április táján nekiláttak a 0-kilométerkő körötti park átépítésének, s ezek a munkák a Várfeljáró út aljának foghíjas macskaköveire is kiterjedtek – augusztus első napjaiban. Láttam a műgondot is, amint a három dolgozó gumikalapácsokkal beparancsolta a kockákat a homokágyba. Lett nagy meglepetés néhány nappal később, amikor megláttam a képen látható „szántást”. Mintha egy kis BOBCAT fordult volna meg helyben. Ki tudja? A kockaköveket valami gyors módszerrel jól „felrázta” valami. Tessék mondani, ez a kockakő, mindössze ennyit bír? Természetesen 1-2 napon belül kijavították, de…

 

A Feljáróútra néző támfal már most (nem sok idő telhetett el a felrakása óta) repedezik – egyes téglák mostanára már kitörtek, mások repedeznek. Feltehetem a kérdést: létezik-e olyan tégla napjainkban, amely kibír 450 évet széttöredezés, mállás nélkül – amilyenből például a gyulai vagy a győri várat emelték? Van fejlődés?

 

A tégla-támfalat beton követi, majd a gyalogos feljáró kapujába léphetünk – már, ha tudjuk, hogy az a sötét kapu, amelynek nehéz vasrácsát alkalmanként valakik szándékosan behajtják a Budavári Palotához vezet. Mert a Budai vár látogatói többnyire errefelé idegenek – külföldiek, s hazai turisták -, akik nem ismerik a járást. Jó pár hónapig ki volt téve egy egyre viharvertebb tábla, amely az út távolabb lévő lezárására (a Várkert bazár-építkezés) hívta fel a vár látogatóinak figyelmét. A tábla így csak óvatos utalás volt arra, hogy akkor talán az ott nyíló lépcsőfeljárót használják az idegenek.

A tábla mondanivalója lassan az olvashatóság határain kívül került, s már az útra sincs kihelyezve. Mert a Várkert bazár elkészült. Már nem érdekes, hogy hol a feljárat? A lényeg az, hogy sokan mennek túl a lépcsőfeljárón, s vágnak neki az enyhén emelkedő Várfeljárónak – mit sem sejtve annak hosszúságáról, s a bosszúságról, s aztán csalódottan jönnek vissza.

 

Időszakos mocsár és víznyelési pont... (Fotó: Harsi)

Időszakos mocsár és víznyelési pont… (Fotó: Harsi)

Jön a „kedvencem”, a pisiszagú feljáró – a „szatír lépcső” – amelynek korlátja már sok éve a múlté, tartójának csonkjai legfeljebb sérülést okozhatnak, vagy a textíliát tépázhatják meg. A forduló a késő délutáni és az esti műszaké: akik könnyítenek magukon a sötét zugban, és akik telefirkálják. Ezen a nyáron rendszeresen hordalék borította… amelynek eredetét felérve pillanthatjuk meg. Egy-egy esőt követően reggelente jókora dagonya gyűlt össze a lépcső tetejénél. Ezen lehet átkelni a híres Budai várba! Ez ugyan csak a sportosabb, délelőtti látogatókat „boldogította” (mivel délutánra általában már ellapátolták), de jó fényt így sem vett ránk.

Viszont a sár messzebbre mutat. A felfelé vezető, kényelmes lépcsőt kísérő vízelvezető vizének útja ér pont itt véget: itt, ahol a támfal tetejének járólapjai be vannak kissé rogyva. Vagy nincs kitalálva az esővíz útja, vagy a végletekig eltömődött. A víz viszont lassan elszivárog a támfal mögé: vagy barlang születik, vagy egyszer csak megroggyan – ne adj Isten – kidől…

A pajkosak... (Fotó: Harsi)

A pajkosak… (Fotó: Harsi)

Hogy honnan jön a hordalék ilyen mennyiségben? A Várhegy oldalából. Onnan mossa le az esővíz, ahol a pajkos turisták toronyiránt nekiugranak a hegyoldalnak. Én is ismerem azt az érzést, amikor az ember egy szép, izgalmas, történelmi helyen, a barátaival kirándulva, eufórikus állapotban nem tudja hová pakolni az energiáit, és nekimegy a már jól kikoptatott út-rövidítésnek. Külföldön viszont ott egy felügyelő, rendőr vagy parkőr, aki óva inti a helytelen viselkedéstől a kis kulturálatlant. Amikor kisiskolás koromban csoportos rövidítésbe kezdtünk a Tarpataki-vízeséshez vezető szerpentinező turistaúton, egy bősz szlovák turista bácsi nem hagyta szó nélkül, és visszaparancsolt minket a rajtvonalra. Elég ciki volt. Mi is rászólhatnánk a lazázókra. És én is. Nálunk mégis minden baráti csoport Buda várának hegyét amortizálja tavasztól-ősz végéig. Az évente lehordott tonnányi föld nemsokára hiányozni fog onnan..!

Ugyan mikor fogunk odáig eljutni, hogy legalább a magyarok nem csinálnak hegymászó-edzést a királyi várba való feljutásból? Sokára. De mi lesz akkor, ha a Budavári Palota ismét visszakapja régi eleganciáját, esetleg hatalmi funkcióját? Ez talán nincs is olyan messze. Csak azért ki ne zárják onnan a már ráncbaszedett turistákat!

Harsi

2014. augusztus 30.

Cifra palota – tűz az ablakba…

Hölgyeim és Uraim!

2014. július 15. (Fotó: akkor.eu)

2014. július 15. (Fotó: akkor.eu)

Miután négy évvel ezelőtt az „építészet lovagjai” a „léghajó” fedőnevű üvegmonstrum megépítésével fenyegették a Belváros, és azzal együtt a Duna-partok esztétikai összhatását, most újabb levelek hullottak ki Magyarország világörökségi helyszíneinek szimbolikus babérkoszorújából: Az Andrássy út egyik kiemelt helyének a századfordulón épített palotájának tetőzetén és legfelső emeletén 2014. július 15-én hatalmas tűz pusztított. Utólag kiderült, hogy az épület már régóta pusztult, rogyadozott, penészedett, s a tetőtérben is elbontották a tűzfalakat „valakik”, ami rendkívül veszélyes tűz esetén… A 2002 óta kulturális világörökség részét képező „Andrássy út és történelmi környezete” nagyrészt hasonló állapotban várja a szebb időket, vagy azt, hogy az USENCO elvegye a már említett rangot az út és környékétől – elhanyagoltság, vagy a pusztulás nagy foka miatt. Pedig mennyi pénz van ebben az országban! Nézzük csak például egyes végkielégítéseket, közbeszerzéseket, panamákat, mutyikat…

Nézzük, mi történt, mi történik!

Harsi

Hatalmas tűz volt a Kodály körönd és az Andrássy út sarkán

2014. július 15 (Fotó: langlovagok.hu)

2014. július 15 (Fotó: langlovagok.hu)

2014.07.15. 16:36 (velvet.hu)

Hatalmas, ötös erősségű tűz ütött ki a Kodály körönd és az Andrássy út sarkán kedden délután, a 83-85. szám alatti világörökségi épületben. A környéken jelentős volt a készültség. Az Országos Katasztrófavédelem a honlapján azt írja, a tűz nagyon gyorsan terjedt, a tűzoltók emelőkosaras járművel avatkoztak be. A tűz átterjedését este hétre sikerült megfékezniük a tűzoltóknak.

A katasztrófavédelem közlése szerint az épület tetőtere 100 négyzetméteren lángolt, a tűz tűzoltók visszajelzése szerint az egész tetőszerkezetet veszélyeztette. A tetőtérből egy gázpalackot hoztak le a tűzoltók. Értesüléseink szerint 14 tűzoltóautó, 8 rendőrautó vonult a helyszínre, öt előtt nem sokkal megérkezett az ELMŰ rohamkocsija is, a környéket ekkorájt zárják le teljesen. Kisdi Márk Máté, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője lapunknak elmondta, hogy az Andrássy és a Kodály körönd sarkán egy több emeletes lakóépület kiszáradt faszerkezete kapott lángra, ahol előzőleg felújítási munkálatokat végeztek. A kiérkező tűzoltók a lakókat kimenekítették, személyi sérülés nem történt, de már amikor tűzoltók a helyszínre értek, másodpercenként tízméterenként terjedt tovább a tűz, akkor már a harmadik emeletet is elérte. Nyolcvan tűzoltó dolgozott a lángok eloltásán. A police.hu azt írja, hogy a forgalom a környéken rendőri irányítás mellett zajlik, a hatóságok lezárták a Kodály körönd és Rózsa utca közötti szakaszt.

A helyszínen nézelődők szerint az épület állapota rohamosan romlott, kívülről nézve olyan, mintha teljesen leégne. A nyolcadik kerület hangos az épülethez induló rendőrautóktól.

Update: Késő délután, háromnegyed hat körül már három darus kocsi dolgozott a lángok eloltásán, a tűzoltók folyamatosan locsolják az épületet. A környéken lakók tudósítónknak azt mondták, hogy a kigyulladt ház mögötti részen lakókat egyelőre nem engedik haza otthonukba. Az MTI az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletesétől úgy értesült, hogy hárman könnyebben megsérültek, őket a helyszínen ellátják.

A kerület polgármestere az Indexnek azt mondta, a tetőn egy munkás dolgozott, ő rohant le azzal, hogy baj van, lángol a tető. A rendőrség a honlapján azt írja, hogy a tűz előidézése miatt két férfit őrizetbe vettek. Délután 17 óra körül előállították a VI. kerületi rendőrkapitányságára a 37 éves É. Attilát és a 36 éves N. Jánost, akik megalapozottan gyanúsíthatóak az épülettűz előidézésével. A két férfit közveszély okozás bűntette megalapozott gyanújával vitték be.

 

2014.07.21-án Dobó Géza a következőket osztotta meg az urbanista.blog.hu-n a tűzesettel kapcsolatban:

Szomorú, hogy Budapestnek – a pesti oldalnak meg főképp – az egyik koronaékszerei, a Kodály Körönd palotái siralmas állapotban vannak. Az alábbi olvasói levelet kaptuk:

 

Tisztelt Szerkesztőség!

A néhány nappal ezelőtti tűzvész rávilágított arra, hogy (egy kivételével) milyen katasztrofális állapotban is vannak a Kodály körönd „palotái”.

Mi a leégett házzal szembeni Andrássy út 88-90. sz-. házban (ez a legrégebbi bérpalota a Köröndön) lakunk, ami a magyar állam (MNV Zrt.) tulajdonában van és a ház minden lakása bérlakás. A ház borzalmas állapotára már sokféle fórumon felhívtuk az illetékesek figyelmét, de eddig süket fülekre találtunk. A sajnálatos tűzeset talán segít előrelendíteni a helyzeten.

Az épületben folyamatosak az áram- és vízkimaradások, a villany- és egyéb vezetékek, kapcsolószekrények a levegőben lógnak, a házban belül omlik a graffitikkel teli vakolat, sok helyen esik szét a lépcső. Mindezt egy olyan épületben, ami a Világörökség része és műemlékvédelem alatt áll. Idézet egy, a ház problémáival foglalkozó blogból:

„A MÁV- nyugdíjintézetének volt a bérháza, 1880-ban építették, Gustav Petschacher tervei alapján. Nem is ez a legérdekesebb, hanem a díszítését imádom. Még akkor is ha megkopott, helyenként omladozik meg hiányoznak az arany cirádák. Az okos művtöris könyvemben azt írják, hogy sgraffitonak hívják ezt a technikát, és az a lényege, hogy a különböző színű rétegeket felfestik egymásra, majd visszakaparják a minták szerint. Itt a figurális részeket Székely Bertalan készítette.

(Forrás: andrassy88.blogspot.hu)”

A nevezett külső figurális vakolat – amelyet Székely Bertalan készített –, sok helyen már javíthatatlan állapotban van. Megette az idő és a szmog, restaurálására soha nem került sor.

Üdvözlettel:

Egy házaspár a házból

A két nappal a tűz után megjelenő írás (nol.hu) csak „szépít” a helyzeten, és „nyugtatja” az idegeket… Ingatlan-panama? De egzotikus! Melodráma, tragikomédia? Együtt érző hivatalos közeg! (Harsi)

 

Milliárdokba kerülhet a felújítása a Kodály köröndön leégett háznak

A kedd délutáni tűzvészben életveszélyessé vált Kodály köröndi palotaépületben 14 lakás biztosításáról az Aegon Magyarország gondoskodik. Ezt közleményben tudatta csütörtökön a biztosító, hozzátéve, hogy a kiköltözéssel járó költségekre azonnali 50 ezer forintos kárelőleget folyósítanak az érintettek számára. A biztosító a telefonos ügyfélszolgálat xxxxx-as budapesti telefonszámon várja az érintett lakók jelentkezését.

2014. július 15. - Az oltás vége... (Fotó: 444.hu)

2014. július 15. – Az oltás vége… (Fotó: 444.hu)

Az Aegon a katasztrófavédelemtől kapott tájékoztatásra hivatkozva azt is közölte, hogy a tűzvész a második és a harmadik emelet közti födémet is több helyen megrongálta, átégette, ezért kérdésessé vált, hogy a második emeleten lévő lakások közül melyekbe költözhetnek be a lakók az életveszély elhárítása után. Terézváros önkormányzata is megkezdte a gyorssegélyek kifizetését. A támogatás alapösszege 50 ezer forint, ami családok esetében személyenként 20 ezer forinttal emelkedik. Így egy négytagú család 110 ezer forintot kaphat.

A köröndi palotaépület padlásán kedden két munkás a társasház közös képviselőjének felkérésére egy korábbi viharkár elhárításán dolgozott. Valószínűleg a munkálatokhoz használt nyílt láng lobbantotta be a világörökség részét képező épület tetőszerkezetét. Miután a padlástérben a tűzoltóság tudta nélkül az épület felújítását végzők kibontották a tűzfalakat, és a harmadik emelten elbontották a megüresedett lakások közti közfalakat, a tűz lényegében akadálytalanul terjedhetett a 2400 négyzetméteres padlástérben. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a tűz kitörésétől számított 15 percen belül az egész tető lángba borult.

A rendőrség őrizetbe vette a tetőn dolgozó két munkást, és bejelentette, hogy kezdeményezik az előzetes eltartóztatásukat. Szerdán azonban az ügyészség elrendelte a közveszélyokozással gyanúsított két férfi szabadlábra helyezését. Az ügyészség álláspontja szerint egyikük esetében sem állnak fenn az előzetes letartóztatás törvényi feltételei. Sőt, az egyikük esetében még a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja sem. Ez közvetve megerősíti lapunk azon korábbi értesülését, miszerint az egyik munkás a rendőrségi kihallgatásán magára vállalta, hogy ő okozta a tüzet.

Azt még nem lehet tudni, hogy a közveszélyokozás gyanújával indult nyomozás keretében a rendőrség vizsgálja-e azoknak a büntetőjogi felelősségét, akik – mint kiderült, a tűzoltóság tudta és engedély nélkül – kibontották a padlástér tűzfalait, s emiatt semmi nem volt a padlástérben, ami megakadályozhatta volna a tűz másodpercenként 10-15 méteres sebességű terjedését. A két munkásnak esélye sem volt a lángok megfékezésére, sőt, mint azt láthattuk, negyed órával a tűz kitörése után már a nagy erőkkel felvonuló tűzoltók is csak azt tudták megakadályozni, hogy a lángok átterjedjenek a szomszéd házakra.

Csütörtökön még az épületről lelógó részek és törmelék eltávolítása zajlott, a statikusok is csak az életveszély elhárítása után láthattak munkához. A biztosító azt ígéri, amint a statikusok végeznek, munkatársai haladéktalanul megkezdik a helyszíni szemlét és a kárfelmérést.

Egyelőre megjósolni sem lehet az épület teljes felújításának várható költségeit. Később kaphatnak csak választ a szakértők arra a kérdésre is, hogy az oltáshoz használt sok ezer köbméter víz milyen károkat okozott. A tűztől nem érintett alsó szinteken az ott jártak beszámolói szerint térdig ért a víz. Szinte bizonyos, hogy az épület elektromos (telefon és internet) hálózata teljes egészében cserére szorul.

Irányadó lehet a várható költségekre, hogy egy 2005 nyarán kelt szerződés alapján az épület felújítására szerződött Andrássy út 83-85 Kft. tízmilliárd forint értékben engedett jelzálogjogot a felújítást finanszírozó banknak. Nem véletlen jegyezte meg keddi sajtótájékoztatóján Hassay Zsófia polgármester, hogy a társasházban kistulajdonos Terézvárosi Önkormányzat  a maga részéről minden tőle elvárhatót megtesz a veszélyelhárítás és a károsultak lakhatásának megoldása érdekében. Az önkormányzat az épület felújításához kormányzati segítséget kér. A harmadik emelet és a tető gyakorlatilag megsemmisült, a statikus szakvéleményből kiderült, hogy az épület földszintje, első és második emelete azonban a körülményekhez képest jó állapotban van. Ez azt jelenti, hogy nem az egész ház életveszélyes, ami mindenképpen pozitív hír – áll az önkormányzat közleményében.

 

Néhány lakó abban reménykedik, hogy a tűzvész pontot tesz az épület 12 éve húzódó politikai hátterű ingatlanpanamát sejtető kálváriájának végére.

 

A palota - fénykorában (Fotó: 444.hu)

A palota – fénykorában (Fotó: 444.hu)

Megdöbbentette és felháborította a keddi tűzvészben lakhatatlanná vált Kodály köröndi ház lakóit a szerdai lakógyűlésen bemutatkozni elfelejtő, ugyanakkor szerintük a károsultakkal indokolatlanul kemény, sőt kifejezetten sértő hangon beszélő rendőri vezető. „Nem kell a tragikomédia, nem kell a melodráma, jó?” – mondta a rendőr lakhatatlanná vált otthonaikba a legszükségesebb értékeikért visszatérni készülő lakóknak. Az illető viselkedéséért csütörtökön a rendőrség honlapján közleményben kért elnézést az országos rendőrfőkapitány.

Néhány lakó abban reménykedik, hogy a tűzvész, illetve a most következő felújítás végre pontot tesz az épület 12 éve húzódó politikai hátterű ingatlanpanamát sejtető kálváriájának végére.

Az épületet 1999-ben alakították társasházzá. Egy évre rá Terézváros Önkormányzata megállapodást között a Király utca 20 – Alfa 1. Kft.-vel. Utóbbi a harmadik emeleti lakások és a tetőtér tulajdonjogának fejében vállalta az épület felújítását. Az eredetileg 573 millió forintos beruházás azonban nem valósult meg. A Király utca 20 – Alfa 1. Kft. helyébe lépő Andrássy út 83-85 Kft. nem tudott a lakókkal megállapodni, és olyan munkálatokat is megkezdett, amely a lakók szerint veszélyeztették az épület biztonságát. A padlástéri tűzfalak kibontása ezek egyike volt. Ám hiába kértek fel szakértőt a lakók és külön az önkormányzat is, a szakértők nem találtak semmit, ami veszélyt jelentett volna a lakókra.

A Fővárosi Gázművek talált. Figyelmeztette a társasház lakóit, ha nem teszik rendbe a kéményeket a fűtési szezonra, lekapcsolják őket a hálózatról. Ekkor, nem kis részben az önkormányzat nyomására a beruházó a kéményeket rendbe tetette. Az önkormányzat azóta búcsút intett a beruházónak, annak ellenére, hogy az több mint kétmilliárdos pert helyezett kilátásba a szakítás esetére.

 

Klein Dávid elindult a Mount Everest csúcsára

2014. május. 23. – Klein Dávid pénteken elindult a Mount Everest 8848 méteres csúcsára, amelyet oxigénpalack nélkül készül megmászni a SPAR Everest expedíció keretében.

Klein Dávid az egyik táborban - MTI Fotó: Török Éva

Klein Dávid az egyik táborban – MTI Fotó: Török Éva (internetről)

Ha sikerrel jár, ő lesz az első magyar, aki oxigénpalack nélkül mászta meg a Föld legmagasabb hegyét. A hegymászó nepáli idő szerint péntek este hétkor vágott neki a 8300 méteren fekvő hármas táborból a csúcsnak – tájékoztatta az MTI-t az expedíció, amely szerint Klein Dávid úgy döntött, hogy kihasználja a viszonylag kedvező, váratlan szélcsendesebb időszakot, és folytatja a mászást.

Klein Dávid a hármas táborból műholdas telefonon elmondta: a helyi serpák kiépítették az expedíciók számára a szükséges köteleket, s a lehetőségekhez képest jól érzi magát. Úgy gondolja, hogy jó esélyekkel indul az Everestre, hiszen eddig kiváló ütemben haladt, és a szervezete a vártnál is jobban bírja a megterhelést.

A csúcsot becslése szerint legjobb esetben mintegy 10 óra alatt, vagyis pirkadatkor éri el a hármas táborból. Palack nélkül jóval lassabban mozog, mint az oxigénpalackos hegymászók. Amennyiben helyi idő szerint reggel 9-10 óra között nem sikerül feljutnia, kénytelen lesz visszafordulni, hiszen ennyi idő után már életveszélyes továbbra is a „halálzónában” tartózkodnia. Dávid alaptábor-vezetője, Török Edina két óránként adóvevőn keresztül egyeztet vele, s kívülről is kontrollálja a helyzetet.

Újszó.hu

  

Klein Dávid nem próbálkozik újra

Az alaptábor (Forrás: internet)

Az alaptábor (Forrás: internet)

2014. május 27. – Klein Dávid nem próbálja meg újra a csúcstámadást a Mount Everesten, s ezzel véget is ért a Spar Everest Expedíció. Az expedíció keddi közlése szerint az időjárási viszonyok meggátolják a hegymászót abban, hogy még egyszer megpróbálja megmászni oxigénpalack nélkül a világ legmagasabb hegycsúcsát.

Az összegzés szerint Klein Dávid, visszatérve az alaptáborba, a többi expedíció vezetőjével együtt elemezte a helyzetet, és arra jutottak, hogy a mostani havazás, amely még legalább 2-3 napig folytatódhat, esetleg már a monszun előszele. Az Everest északi oldalán a kettes és hármas táborban olyan erősen havazik, hogy az expedíciók hátrahagyják felszereléseiket, és az emberek lejuttatására koncentrálnak. Az egyes táborból levezető jégfal egyelőre járhatatlan, az e felett mászók fennrekedtek. A havazás a rögzített köteleket végleg használhatatlanná teszi, a lejtők pedig erősen lavinaveszélyessé váltak – olvasható az expedíció honlapján.
Klein Dávidék kettes táborban lévő sátrát elvitte a szél, az egyesben lévő sátruk beomlott – a benne lévő felszerelésüket talán a mögöttük egy-két nappal haladók le tudják hozni. A harmadik táborukat kölcsönadták az indiai mászóknak, akikkel jelenleg nincs rádiókapcsolat.

Testközelben a lavina (Forrás: internet)

Testközelben a lavina (Forrás: internet)

Jelenleg az összes expedíció összepakol, hogy a következő napokban elhagyja az alaptábort, újabb csúcstámadásra senki nem lát biztonságos esélyt.

„Egy fegyelmezett és hatékony akklimatizációs program után rendkívül hosszú várakozásra kényszerültünk az erős szél miatt. A csúcstámadás során a vártnál lassúbbak voltunk, ennek oka részben lehetett az akklimatizáció egy részének elvesztése, részben egyszerű becslési hiba: az egyes szakaszok megtételéhez szükséges időket gyakran a palackos mászások alapján becsültük meg. Végül körülbelül 8600 és 8700 méter között mind az alaptábor-vezetőm, mind mászótársam a visszafordulást tanácsolta” – írta a múlt heti sikertelen csúcstámadásról Klein Dávid a Spar Everest Expedíció honlapján.
Hozzátette, hogy egyéni legjobb eredményét érte el az idén: a magyar expedíciózás történetében utoljára 2002-ben járt ilyen magasságban palack nélkül magyar alpinista. Tudomása szerint oxigénpalack nélküli sikeres csúcsmászás az idén nem is történt a Mount Everesten. „Értékelésem szerint a feladat nem lehetetlen, de számos objektív és szubjektív körülmény tökéletes együttállása szükséges hozzá és a legkisebb apró részlet hiánya is elegendő a kudarchoz” – írta Klein Dávid.

Valóban a világ teteje... (Forrás: internet)

Valóban a világ teteje… (Forrás: internet)

A hegymászó nyolcadszor próbálkozott a Mount Everest oxigénpalack nélküli megmászásával, ami a világon eddig összesen mintegy 200 embernek sikerült, magyar mászónak még soha. Klein Dávid expedíciója április 6-án indult el, a hegymászó magyar idő szerint május 24-én hajnalban mintegy 250 méterrel a 8848 méteres csúcs előtt fordult vissza. Korábban úgy nyilatkozott: ha az időjárás és fizikai kondíciója lehetővé teszi, másodszor is próbálkozik a feljutással, erre azonban már nem lesz lehetősége.

Az Index.hu nyomán