Ha szerzetesrendről beszélünk, szinte mindenkinek a jótékonykodó szerzetesek, barátok – esetleg szerzetesnők, apácák vagy nővérek – jutnak eszébe, akik szigorú szabályok szerint, közös fedél alatt (kolostor, rendház, zárda) élnek együtt és imádkoznak. Nem igazán ismeretes, de minden vallásban kialakult ez az életforma. Ezek között a keresztények a legismertebbek számunkra, mivel ezek között vannak a világszerte elterjedt, egységes szabályokra, irányításra épülő rendek (bencés, ferences), és csak itt vannak olyan rendek, akiknek tagjai nem csak elvonultan, hanem a társadalomban is munkálkodnak.
Monasterium avagy kolostor?
A szerzetesek általában Jézus Krisztus „életformáját” kívánták élni és követni, ami a keresztény ember-ideálnak felel meg. A szerzetesrendek, illetve központjaik, rendházaik kezdettől fogva a kultúra, a tanítás, a műveltség, az orvoslás és a művészeti élet központjai voltak, mivel ez nem állt szemben vallásos életmódjukkal.
A Bélháromkúti apátság elhelyezkedése megfelel a ciszteri „szokásoknak”: bent az erdőben
A három fő regulára, a tisztasági-szüzességi, szegénységi és az engedelmességi fogadalomra emlékeztet a szerzetesrendek csuhájának övkötelére kötött három csomó, s ez a három fogadalom különböztette meg őket az egyház világiasabb életet élő, „közönséges” tagjaitól. Szabályaikat az egyház szabta meg, de a rendek is külön szabályzatot vezettek be rendházaikban.
A szerzetesek épületeit eleinte monostornak és klastromnak hívták. Az előbbi a görög „monasterion” (remetelak) szóból ered, míg a másik a latin „clastrum” (lakat, retesz, végvár, erőd) szóból származik. Korábban a claustrum monasterii a rendház laikusok elől zárva tartott része volt. A 1784-es nyelvújítók kolostor szava végül kiszorította a claustrumot. Eredeti alakja kalastor volt, de az akkor még azonos jelentésű monostor szó alakjához hasonult. Ma már különbséget tesznek monostor és kolostor között. Az első ókeresztény aszkéta szerzetesek már a 2. század elején megjelentek.
A gótikus stílusban átépített Bélháromkúti apátsági templom belső tere
A gazdaságos ciszterciek
A nyugati világ Nursiai Szent Benedek fellépésétől számítja az első rend, a „bencések” megalakulását, mely 5 évszázadon át egyedülálló volt. Szent Benedek 529 körül szervezte közösségbe remetetársait, majd a Nápoly közelében található Monte Casino hegyén létrehozta a nyugati kereszténység legjelentősebb kolostorát. Híres regulája kötelezte az olvasást és a munkát (is), és megszabta, hogy az életet szüntelenül tevékenykedve kell élni.
500 évvel később, 1075–1125 között több rend is létrejött, köztük az egyik legsikeresebb a ciszterciek (teljes neve latinul: Sacre Ordo Cisterciensis, magyarul helytelenül: ciszterciták) rendje volt. A rend római katolikus, és eredendően bencések: az eredeti bencés regulát kívánták követni. Fehér reverendát hordtak, amely után „fehér barátoknak” is hívták őket. Rendházai eredetileg távoli, nehezen megközelíthető helyeken, erdők, völgyek mélyén, hegyoldalakban épültek. Kis létszámú rendházaikba nem vártak zarándokokat sem, helyet sem tartottak fenn nekik. Áldásos tevékenységük viszont – mai szóval élve – vidékfejlesztés volt a javából! Elterjesztették az ész-, és korszerűbb állattenyésztési-, növénytermelési- és kézműves technikákat, technológiákat, meggyorsult a gazdasági fejlődés. „Ora et labora!” (Imádkozzál és dolgozzál!) – vallotta a serény, eredetileg bencés regula. Emellett még a hittérítésben, zenében, teológiában és építészetben voltak kimagaslóak.
Szent Róbert 1098-ban telepedett le húsz rendtársával ezzel a szándékkal a Dijon melletti Citeaux-ban (latinul Cistercium, s innen a nevük) egy „zord helyen”. A végleges alapítónak az angliai Harding Szent Istvánt nevezhetjük. Teljes szervezettségét is az ő irányítása alatt érte el, és ekkortájt lépett be Szent Bernát is társaival, hogy nevet és dicsőséget hozzon a rendnek. Bernát haláláig már 343 kolostor jött létre Európában, s 1750-re nőtt a számuk a 14. századra. Sajnos, a nagyfokú elterjedés miatt kongregációkra (szövetségekre) bomlott szét.
A templom bélletes kapuja és a jellegzetes, vöröses kövekből rakott homlokzati fal
Amikor nálunk kezdték a ciszteriek…
Hazánkban a mai Bátaszék területén, Cikádorban épült fel az első ciszterci rendház 1142-ben. A rend meghonosításában III. Béla és fia, Imre szorgoskodtak: III. Béla a pilisi, a pásztói és a szentgotthárdi, Imre pedig a zirci, mind a mai napig fennálló apátságokat alapította. A 15-16. században a török háborúk miatt mind a 18 apátság elnéptelenedett, majd a háborúk végeztével a külföldről visszatért ciszterciek birtokba vették a négy legelső apátságot.
Legromantikusabb épített emlékünk Bélapátfalva mellett, a csonka Bél-kő ormai alatt megbúvó apátsági templom, amely román stílusban készült 1232-ben. A ma már csak alapfalaiban látható monostor viszont már korábban felépült. Ennek helye tökéletesen megfelel a ciszteri szokásoknak. A közelében fakadó források után eredetileg Bélháromkúti apátságnak hívták, és a Bél nemzetségbe tartozó II. Kilit egri püspök alapította. A tatárjárás nemcsak hogy megakasztotta az építkezést, de még csaták is folytak a közelben. 1246-ban már valószínűleg készen állt. „Tipikusan” ciszterci építmény, mivel nincsen tornya. Alaprajza latin keresztet alkot, s főhajója magasabb, mint az oldalhajói. Eredetileg egy félnyeregtetős előcsarnok fogadta a belépőket a nyugati oldalon, sajnos, ez ma már nem látható. Jellegzetes a bélletes kapu és a rózsaablak között vörös és szürke kövekből sávosan rakott falrész. A 14-15. században gótikus stílusban építették át.
Az 1500-as években a református hitre tért Perényi Péter kezére került az egri püspöki váruradalom, s ennek következtében elnéptelenedett az apátság, de Eger török kézre kerülése vált igazán végzetessé… Olyannyira, hogy 1700-1720 között már mint romos épületet jegyezték! A felújítás kezdeményezése Baranyi István remetéhez köthető, s 1745-ben felszentelték a felújított templomot. Mai boltozata barokkos, és a hegy felőli oldalhoz is barokk stílusban ragasztottak sekrestyeházat.
Az egri ciszterci templom (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom)
Ezt követően csak 1934-ben, Lux Kálmán vezetésével restaurálták a templomot, amit megzavart a háború, s csak az 1950-es években folytatták. Az 1964-es külső helyreállítások alkalmával tárták föl a monostor alapjait. Mai berendezése barokk, csakúgy mint orgonája – 1775-ből. Érdemes felkeresni a természetben megbúvó templomot!
A középiskolásokért
1776-tól kezdve a ciszteriek – az állami és társadalmi elvárásoknak megfelelően – lassan átvették az elárvult, egykori jezsuita gimnáziumok (Eger, Pécs, Székesfehérvár, Baja, Buda) vezetését, így fő feladatuk a középiskolás korú ifjúság oktatása lett.
Az egri ciszterci templomot (teljes nevén: Szent Bernát Ciszterci Borgia Szent Ferenc templom) is eredetileg a jezsuiták építtették. Még a törökök ki sem vonultak, 1644-ben már két páter jelent meg a városban. 1687 után nekik osztották ki a mai, az egykori gyalogos városkaputól a nyugati városfalig (ma is látható a Városfal utcában) tartó területet, melyen egy török mecset és 14 török ház állt. Az alapkőletétel (1700.) után azonban megtorpant az építkezés, mivel kitört a Rákóczi-szabadságharc. 1707-ben még a jezsuitáknak is menni kellett egy időre. Aztán lassan, 1727-re elkészült a rendház. Ennek Johannes Battista Carlone, a püspök építésze adott lendületet, aki átvette az építkezés irányítását. 1740-re készültek el a templomtornyok, és 1743-ra a díszes előcsarnok is felépült. A rendnek rövid öröme tellett a szép templomban, mert 1773-ban feloszlatták. Az épületek a pásztói ciszterciek tulajdonába kerültek, de 1787-ben II. József őket is megszüntette.
Jelmondat a gimnáziumi épületen: Fiatalságunk jó erkölcsben és tudományokban való képzésére alapíttatott
Két nagy tűzvészt és két földrengést átvészelve mégis csak a ciszterci renddé maradt az épületegyüttes. Az eredeti épületek sajnálatos átalakításával járó új rendház 1900–1902 között épült fel. A feljáró két végén egy-egy kovácsoltvas kapu áll, oszlopaikról Gábriel arkangyal és Szent Mihály szobra tekint ránk. A templom rokokó szoborfülkéiben négy jezsuita szent: Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Régis Szent Ferenc-János és Kosztka Szent Szaniszló figurája látható.
Az épület együttes egyik leglátványosabb része a különálló, négy év alatt felépített gimnáziumi épület, melynek felújított homlokzatán azóta is olvasható ez a szép jelmondat: GYMNASIUM SOCIETATIS JESU AUSPICE DEO OPT. MAX. FORMANDAE BONIS MORIBUS LITTERIS JUVENTUTI POSITUM (Fiatalságunk jó erkölcsben és tudományokban való képzésére alapíttatott.) 1997-ig négy osztályos állami gimnázium működött a falai között, ekkor a fenntartói jogot visszakapta a Ciszterci Rend Zirci Apátsága.
Pécsi küzdelem császárral, kommunistákkal…
A pécsi Nagy Lajos Gimnázium már 1618-tól, 313 éve számít a dél-Dunántúl „elit” iskolájának – ekkortól oktattak a jezsuiták Pécsett. A törökök kiverése után, 1716–1726 között fel is építették patinás, monumentális gimnáziumukat, mely ma a Széchenyi térre néz.
A pápa 1773-ban feloszlattatta a jezsuita rendet, de nemsokára mégis megfogalmazódott az igény egy oktató-szerzetesrend iránt, s végül – 1814 őszétől – a ciszterciek kezdtek tanítani. 1849 után a császáriak kilakoltatták az iskolát az épületből, és katonai célokra használták fel. Az ifjúság nevelése 18 évvel később folytatódott. 1868-ban új szárnyat építettek hozzá és 1935-36-ban is bővítették.
A szekesfehérvári jezsuiták – majd pálosok, végül ciszterek – templomának helyén szintén mecset állt
1950. június 5-én éjszaka az ÁVH elhurcolta az összes ciszterci szerzetest, miután már 1948-ban államosították – ma mégis az első húsz középiskola között tartják számon…
A székesfehérvári jezsuiták templomának és rendházának helyén, akárcsak Egerben, szintén mecset állt – ők 1742 és 1756 között építették barokk épületeiket. Az 1773-as jezsuita-feloszlatás után viszont a pálosoknak ítélték. 1786-ig… Utánuk kapták meg – a jól ismert recept szerint – a ciszterciek 1813-ban, és egészen 1950-ig működtek, oktattak, neveltek falaik között. A templomot, a rendházat a Ciszterci Szent István Gimnáziummal egyetemben csak 1994-ben kapták vissza.
A gazdagon díszített ciszterci templomnak nincs harangja. Három tonnás „lakója” egy II. világháborús támadás során lezuhant a toronyból és megrepedt. A sérült harangból műalkotás készült a ferences templom elé, és az I. világháború áldozatainak állít emléket.
A ciszterci templom három tonnás harangja – mint emlékmű
A rendszerváltás után a szerzetesrendek újraszerveződhettek, s a Zirci Apátság 1997-ig visszakapta öt gimnáziumát. A rend jelenleg Budapesten, Egerben, Pécsett és Székesfehérváron tart fenn iskolákat a tanulni vágyók nagy örömére…
Harsáczki György
