A kézirat egy részlete (Forrás: oszk.hu)

Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében Mozart egyik legnépszerűbb szonátájának eredeti kézirattöredékét fedezte fel a Zeneműtár vezetője, Mikusi Balázs – írta honlapján a könyvtár. Világszerte megváltozhat, amit az A-dúr szonátáról gondolunk.

A négyoldalas Mozart-kéziratot a könyvtár Zeneműtárának vezetője, Mikusi Balázs fedezte fel nemrégiben. Haydn-kutatóként otthon van a korszakban, ezért első látásra felismerte a kéziratot, amelyre egy azonosítatlan kéziratokat tartalmazó mappában talált rá. – A lapot, amelyre négy oldalnyi kottát írt Mozart, korábban úgy hajtották félbe, mintha csomagoltak volna bele valamit, talán egy könyvet vagy iratokat. Biztos, hogy ez nem a könyvtárban történt, ott soha nem bántak így a kéziratokkal. Az előző tulajdonos valószínűleg olyan valaki lehetett, aki nem tudta, mit tart a kezében. – mondta az MNO-nak Mikusi Balázs. A Zeneműtár vezetője már egyeztetett a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatójával, Ulrich Leisingerrel. Szerinte az OSZK-ban talált kézirat Alan Tyson nyolcvanas évekbeli felfedezéséhez mérhető – utoljára ekkor talált kutató olyan Mozart-kéziratot, amelynek a létezéséről sem tudtak korábban.

dr. Mikusi Balázs, a kézirat felfedezője (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

A záró „török indulóról” ismert A-dúr szonáta autográfját elsőként a hazai nagyközönség ismerheti meg. A szonáta Wolfgang Amadeus Mozart legismertebb művei közé tartozik. Előadása ugyanakkor számos problémát vet fel, a zeneszerző eredeti kéziratának ugyanis mindeddig csak a legutolsó lapja volt ismert – ezt Salzburgban őrzik –, a nyomtatott kiadások pedig sok tekintetben pontatlanok.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy került a kézirat az Országos Széchényi Könyvtárba – Bécsben rengeteg nemesi családdal volt Mozartnak kapcsolata, és a 19. század kezdetétől előfordult, hogy magyar nemesek kéziratokat ajándékoztak a könyvtárnak. Ez csak egy lehetséges forgatókönyv. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy kiderülhet-e valaha a kézirat eredete. Sajnos azt sem tudjuk, mikor került a könyvtárba – magyarázta Mikusi. Nehezíti a kutatást, hogy a kézirat önmagában áll, nem része semmilyen nagyobb anyagnak, például egy hagyatéknak.

Így írt Mozart: a kézirat egy részlete (Forrás: vs.hu)

A szeptember 26-ai Kutatók Éjszakájára tervezett kézirat-bemutatón magyar és külföldi szakértők adnak eligazítást a nagyközönségnek a Mozart-kéziratok rejtelmeiről: a kéziratot felfedező Mikusi Balázs, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója, Ulrich Leisinger, valamint Kocsis Zoltán zongoraművész, aki befejezésül egy korabeli fortepiano kópiáján elő is adja a teljes szonátát. Ez lesz a Mozart-mű  „megismételt ősbemutatója”: a kompozíciót megtisztítják az elmúlt évszázadok alatt bekövetkezett szövegromlástól, hogy ismét abban az eredeti formában szólalhasson meg, ahogy Mozart papírra vetette. Az új forrás ismeretében a szonáta eddigi kiadásai több ponton is módosításra szorulnak: nem csupán számos előadási jelet, de téves ritmusokat, sőt hibás hangokat is ki kell igazítani.

A kézirat további sorsáról Mikusi Balázs azt mondta: természetesen az OSZK-ban marad, ahol – ezt is fontosnak tartották – a bemutatón a hazai nagyközönség láthatja elsőként. Ezután négy napra Salzburgba utazik a dokumentum, ahol Mikusi Balázs tart előadást a felfedezésről. Az eredeti kéziratot ott egyben – a salzburgi utolsó lappal együtt – állítják ki, és 2015-ben közös hasonmás kiadást is készít belőlük a Mozarteum és az OSZK.

2014. szeptember 8.

Írta: rKissNelli – www.mno.hu

Bemutatták a Mozart-kéziratot

Kocsis Zoltán zongoraművész a Mozart-kézirat bemutatóján (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

Óriási érdeklődés mellett mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) az ott talált Mozart-kézirattöredéket pénteken, a Kutatók éjszakáján.

A zsúfolásig megtelt díszteremben előadások hangzottak el a záró török indulóról ismert A-dúr szonátáról (K. 331), amelyet Kocsis Zoltán zongoraművész az est záróprogramjaként elő is adott egy korabeli fortepiano kópiáján. A díszteremben sokaknak már csak állóhely jutott, mások kintről követték a kihangosított előadásokat.

Hoppál Péter kulturális államtitkár, a program védnöke köszöntőjében kiemelte: egy ehhez hasonló, világunikumnak számító kézirat megtalálása ösztönözheti a kutatás iránt érdeklődő fiatalokat, hogy „igenis érdemes belevágni a kutatói életpályába, a felfedezések világába, amely különleges élményeket ígér, miközben gazdagítja az egyetemes tudományt is”.

Dr. Mikusi Balázs és Ulrich Leisinger, a salzburgi Mozarteum kutatási igazgatója a bemutatón (Forrás: nemzetikonyvtar.tumblr.hu)

Tüske László, az OSZK főigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy a nemzeti könyvtár kiemelt feladata a birtokában lévő dokumentumok tartalmi kutatása, hiszen a gyűjtemény számos föltárt és még föltáratlan kincset rejt. Kiemelte, hogy a könyvtár zeneműtárában a világ legnagyobb Haydn-gyűjteményét őrzik, és a bécsi klasszikát általában tekintve is jelentősnek mondható a gyűjtemény.

Tüske László közölte: reményei szerint még karácsony előtt közös hasonmás kiadást jelentethetnek meg a salzburgi Mozarteummal, ahol a szonáta kéziratának eddig egyedül ismert részét, utolsó lapját őrzik. Az A-dúr szonáta salzburgi kéziratlapját Ulrich Leisinger, a Mozarteum kutatási igazgatója mutatta be előadásában. Mikusi Balázs, az OSZK Zeneműtárának vezetője, a kézirat felfedezője Mozart és Magyarország kapcsolatát elemezve hangoztatta: a szoros szálak ismeretében egyáltalán nem lenne csoda, ha további kéziratok bukkannának fel a zeneszerzőtől.

Az előkerült autográf kézirat részletes zenei elemezését adta Kocsis Zoltán zongoraművész, aki a billentyűknél ülve demonstrálta is az elmondottakat. Ismertetője után elő is adta a művet, előrebocsátva, hogy élete első nyilvános fellépését tartja fortepianón.

2014. szeptember 27.

www.kulturpart.hu / Forrás: MTI