Ellopták a legidősebb huszár földi maradványait! 2. cikk

Újratemették Skultéty László földi maradványait

Az 1831-ben elhunyt magyar huszárt szülőfalujában helyezték ismét nyugovóra

Ünnepélyesen újratemették Skultéty László 1831-ben elhunyt magyar huszár földi maradványait szülőfalujában, a szlovákiai Hegyesmajtényban csütörtökön. A szertartáson Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes és Balogh Csaba pozsonyi nagykövet is részt vett.

Katonai díszõrség áll a sír mellett Skultéty László huszár zászlótartó földi maradványainak újratemetésén a szlovákiai Hegyesmajtényban 2013. június 27-én. (Fotó: Krizsán Csaba - MTI)

Katonai díszõrség áll a sír mellett Skultéty László huszár zászlótartó földi maradványainak újratemetésén a szlovákiai Hegyesmajtényban 2013. június 27-én.
(Fotó: Krizsán Csaba – MTI)

 

Katonai tiszteletadással ünnepélyesen újratemették Skultéty László földi maradványait csütörtökön az 1831-ben elhunyt huszár szülőfalujában, a szlovákiai Hegyesmajtényban (Mojtín). A Háry János alakját ihlető magyar huszár földi maradványait májusban a romániai Újaradon hantolták ki. Az újratemetésen Magyarországot Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes és Balogh Csaba pozsonyi nagykövet képviselte. A szertartás előtt Frantisek Rábek, a szlovák fegyveres erők püspöke és Tomás Gális megyéspüspök misét mutatott be a hegyesmajtényi templomban. Nincs két történelem, nincs külön szlovák és külön magyar történelem, csak magyarok, szlovákok és a velük együtt Közép-Európában élő népek közös történelme létezik, amely összeköti őket, mert közösen élték és élik meg azt – hangoztatta Orosz Zoltán az újratemetésen mondott beszédében, hozzátéve: a magyar huszár élete is ezt bizonyítja, hiszen nemcsak anyanyelvén, magyarul beszélt, hanem németül, latinul és szülőfaluja többségének nyelvén, szlovákul is. A vezérkarifőnök-helyettes elmondta: nagyra értékeli a meghívást, amit olyan szép gesztusnak tart, amely csökkenti annak a sajnálatos lépésnek a súlyát, hogy a magyar felet nem vonták be az előkészületekbe. Mint mondta, reméli, Skultéty László hazatérése egy új korszak kezdetét jelenti a Szlovákiában lévő magyar hadisírok gondozásátban.

 

Peter Vojtek, a szlovák hadsereg vezérkari főnöke az újratemetésen mondott beszédében felidézte Skultéty László életének főbb megállóit, rámutatva: aligha létezik a történelemben még egy olyan jó példája az elkötelezettségnek, amilyenről a huszár tanúbizonyságot tett. Hozzátette: Skultéty László földi maradványai, halála után Hegyesmajténytól távol nyugodtak, ám most „a sorsnak, a véletlennek vagy az isteni gondviselésnek köszönhetően” Hegyesmajtény település közbenjárása mellett, teljesülhetett a katona „ki nem mondott utolsó kívánsága”, és visszatérhetett szülőfalujába. Skultéty László földi maradványait a huszár támogatásával épült hegyesmajtényi templom kertjében épített új síremlék sírkamrájában helyezték végső nyugalomra. A síremléken Skultéty László rövid életrajzát megjelenítő emléktáblákat is elhelyeztek, négy nyelven, szlovákul, magyarul, németül és angolul. A magyar nyelvű emléktábla szövegében több helyesírási hiba és elírás van. A szertartáson a Magyarországról meghívott vendégek mellett Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője és a mozgalom néhány felvidéki tagja is részt vett, a magyar zászlót és a Jobbik lobogóját tartva. A pártzászlót a szervezők a rendezvény pártonkívüliségére hivatkozva levetették. A magyar hadseregben rekord ideig – 81 éven át – szolgált Skultéty László földi maradványainak újratemetésére közel egy hónappal azután került sor, hogy a huszár földi maradványait a szlovák és a román hatóságok megegyezése alapján kihantolták a katona újaradi sírjából, és elszállították Szlovákiába.

2013. június 27., csütörtök

 (Forrás: magyarhirlap.hu)

Ellopták a legidősebb huszár földi maradványait! 1. cikk

Gyalázat! Az érintettek egymásra mutogatnak


A nyilvánosság teljes kizárásával exhumálták Aradon a szlovák és a román állam képviselői Skultéty Lászlónak, az 1831-ben eltemetett magyar huszárnak a földi maradványait. 182 éven át nyugodott a Maros parti városban a világ legidősebb huszára. A Szlovák Hadtörténeti Intézet szerint a plébánia indítványozta a hamvak elszállítását, mert senki sem fizette a sír után az illetékeket. Nem értenek egyet a kihantolással az erdélyi magyar politikai szervezetek. Az újaradi római katolikus temető gondnoka úgy tudja, hogy Skultéty sírját már évekkel korábban is felbontották.

A sírt a kihantolást követően rendezetlenül hagyták... (Fotó: magyarhirlap.hu)

A sírt a kihantolást követően rendezetlenül hagyták… (Fotó: magyarhirlap.hu)

 

Az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty László huszár zászlótartó hamvainak elszállítását szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba (Mojtín), arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket – közölte a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) pénteken. Az intézet vezetője,Miloslav Caplovic tudatta: az újaradi plébános kereste meg Hegyesmajtény plébánosát, aki viszont a huszár szülőfalujának polgármesterét kérte meg, hogy tegyen valamit. A kihantolást és a szállítást a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal, ugyanis ha nem szállították volna át a maradványokat, akkor a huszár zászlótartó sírjára a hivatalos „megszüntetés” várna.
 

Szlovákia romániai nagykövetségének az exhumációt és a földi maradványok elszállítását célzó kérését a román hatóságok jóváhagyták – erősítette meg a VHÚ közlését Danka Capáková, a szlovák védelmi tárca sajtóosztályának munkatársa.
Miloslav Caplovic szerint Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítását  az is indokolttá tette, hogy „Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó”. Skultéty László nemzetiségét a „területi elv alapján” lehet megállapítani – emelte ki, majd hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László (aki korábban a Hadik-ezredben szolgált), a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. „Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja” – vélekedett Miloslav Caplovic.
Skultéty László földi maradványait – az újaradi temetőből való kihantolásukat, majd elszállításukat követően – átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el, azok június 27-ig maradnak az egykori koronázó templomban.

 

Az újaradi római katolikus temető gondnoka úgy tudja, hogy Skultéty sírját már évekkel korábban is felbontották. A május 21-ei kihantolás során a huszárnak csak néhány csontja került elő. A temetőgondnok az Aradi Hírek portálnak elmondta, a Temesvári Római Katolikus Püspökségről hívták fel, hogy közöljék: ki kell hantolni a néhai huszár hamvait. „A sírt mi bontottuk ki, de már csak néhány csontot találtunk: megvolt még a koponya fele, egy lábszárcsont és néhány gomb. Szerintem azt hitték, megtalálják a kardját is, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a csontok többi részét is, hisz például a combcsontok, medencecsont is hiányzott most” – magyarázta a gondnok.
Az Aradi Hírek fényképsorozatot is közölt arról, hogy a kihantolás után csak részben temették vissza a sírt. A kiásott föld kupacban állt a huszár gránitobeliszkje mellett.
„Rosszul esik, hogy megkerültek bennünket, a várost, az aradi magyarságot és az RMDSZ-t” – nyilatkozta az Aradi Híreknek Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Hozzátette, az újaradi temető egyházi tulajdonban van, a hamvak elviteléhez a temesvári római-katolikus püspökségnek kellett a beleegyezését adnia.

 

A kihantoláson Szlovákia bukaresti nagykövete és Arad megye alprefektusa is részt vett  – nyilatkozta  Dirschl Mathes, a temetőt fenntartó római katolikus plébánia lelkésze, aki úgy emlékszik: az aradi polgármesteri hivatal részéről keresték meg a kihantolás ügyében, a polgármesteri hivatal pedig Szlovákia bukaresti nagykövetsége kérésére járt el. Hozzátette, a huszársír fekete márvány obeliszkje műemléknek minősül, de azt nem bántották a kihantolás során. Azt is megjegyezte, a temetőben tízévente kell megváltani a sírokat, de ez a szabály nem vonatkozik a műemléksírokra, így Skultéty László sírjára sem. Az obeliszk ezután is ottmarad a temetőben.
Dirschl Mates személyesen vett részt a kihantoláson, amelyen Szlovákia bukaresti nagykövete, Arad megye alprefektusa, a román hadsereg egy temesvári tábornoka, az Arad megyei  szlovák többségű Nagylak város polgármestere és alpolgármestere, valamint a rendőrség egy képviselője is részt vett. Utóbbi lepecsételte a hamvakat tartalmazó koporsót.
A plébános elmondta: a magyar közösség helyi képviselői tudtak a kihantolásról, és nem ellenezték azt. Hozzátette, személyesen beszélt Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyről, Ujj János helytörténész pedig előzetesen fényképeket készített a sírról.
Dirschl Mates elmondta: több mint egy évtizede szolgál az újaradi plébánián, de nem tud arról, hogy Skultéty László sírjánál valaha is megemlékezést tartottak volna. A plébános valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le.

 

Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei vezetői nem értenek egyet Skultéty László hamvainak az elszállításával.

Bognár Levente, Arad alpolgármestere, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy a polgármesteri hivatalt, a magyar közösséget és az RMDSZ-t megkerülték a kihantolás ügyében. „Skultéty László aradi örökség, ha eddig itt pihent, továbbra is itt maradhatott volna” – jelentette ki Bognár Levente, aki elismerte, hogy nem hivatalos úton értesült a küszöbön álló kihantolásról, és jelezte is, hogy nem ért vele egyet. Arra számított azonban, hogy a polgármesteri hivatalt hivatalosan is megkeresik. Hivatalos megkeresés viszont nem történt.
„Tiltakozni fogunk valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen” – jelentette ki az alpolgármester, aki azt is megjegyezte, hogy az aradi magyarság identitástudatát elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak a kultusza határozza meg. Az öreg huszár sírját csak a történelem iránt érdeklődő aradiak tartották számon – mondta.
„Azt kellene tisztázni, hogy Skultéty László milyen nemzetiségűnek tartotta magát” – mondta el az MTI-nek az ügyre reagálva Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke. „A közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania. Sem a szlovákoknak, sem a románoknak, de még a magyaroknak sem. Meg kellene alakítani azokat a történészi vegyes bizottságokat, amelyek két- vagy háromoldalú tárgyalásokon tisztáznák a vitatott kérdéseket” – tette hozzá az EMNP Arad megyei elnöke.

Az újaradi Skultéty-sír kihantolására reagálva csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást, Skultéty László huszár zászlótartó hamvait pedig szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.
A két politikus szerint ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg. A kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor – hívták fel a figyelmet.

2013. június 14., péntek

(Forrás: magyarhirlap.hu)

 

Ilyen alapon az osztrák államnak jogában állhatna Liszt Ferenc – akire, bár egész életében magyarnak vallotta magát, a történelem fordulása miatt német és szlovák származást is ráerőltettek – Németországban található bayreuth-i nyughelyéről kiemelni a mester maradványait, és az ausztriai-burgenlandi Doborjánba szállítani? Mivelhogy ott született… Vagy a magyar államnak ugyanúgy? Netán arra hivatkozni, hogy nem elégedettek a zeneszerző-óriás, zongora virtuóz mauzóleumánál rendezett megemlékezések minőségével és számával..? Majd mi méltóbban ápoljuk a mester emlékét! – kiáltanák… Szó sincs róla!

 

A híres szülöttjüket „hiányoló” hegyesmajtényieknek pedig el kellett volna utazniuk Újaradra, ahol méltó megemlékezéseket rendezhettek volna az Arad városa által száz éve emelt márvány obeliszknél. De úgy látszik, ők úgy gondolták: Mohamed nem megy a hegyhez – a hegy menjen Mohamedhez. Abszurd!

A világ legöregebb katonája

I. Ferenc lassan végigsétál a feszes vigyázzban álló, büszke huszárok előtt. A sor végére érve feltűnik neki az ezred agg zászlótartója. Megáll előtte, s elgondolkodva megszólal: „Huszár! Hány éve szolgál?” A vén zászlótartó büszkén kihúzza magát: ”Hetvenöt éve, szolgálatjára Felség!” A császár meglepődik, s megkérdi: „Nem akar pihenni még?”  – „Felség, én már megmaradnék kornétásnak, mivel a zászlót nem lehet elhagyni! – válaszolja szerényen Skultéty László, a világ legöregebb katonája.

Ha mi olyan könnyen halnánk…

Sosem tudhatjuk meg, valóban így történt-e, viszont a 17. században megeshetett, hogy Kemény János (1607-1662) idős magyar katonák és svéd tisztek társaságában borozgatott. Az idő múlásával a svédek ingerkedni kezdtek a magyarokkal: szerintük egy ősz, öreg katona nem a hősiesség példaképe – az igazi hős fiatalon esik el a csatában. Válaszul Kemény János a könyvtárban felolvasott Segerskjöld ezredesnek egy magyar vitézről szóló verset, kinek egy török kelevész döfte át a fejét. Baksa Márkus mégis felépült szörnyű sebéből és még 18 évig harcolt a török ellen.

Baksa Márkus fejét kelevésszel döfték át, mégis túlélte

Baksa Márkus fejét kelevésszel döfték át, mégis túlélte

„…Szemén ment be s hátul jött ki azután:

De a döfést kiheverte,
S a törököt verten verte
Azután is még sokáig, száz csatán.”

Hogy miért is találtatott olyan sok öreg katona a magyarok között? Kemény válasza így hangzott: „Ha mi olyan könnyen halnánk, Kihalt volna rég a fajtánk,…” Az anekdotát Vargha Gyula (1853-1929) vetette papírra „Torstenson lakomája”címmel. Nos, az olvasó se higgye, hogy a hősies, bátor katonák mind korán halnak. Sőt! Rátermettség is kellett az életben maradáshoz, így ők még többször kijátszhatták a halált.

 

Akinek az ezredese állított emléket

Az új-aradi temetőben van egy sír (ma egy obeliszk áll a helyén), melyre egykor huszárcsákót és szablyát is faragtak és azt hirdeti, hogy itt nyugszik „a világ legöregebb katonája, aki nyolcvanegy évig szolgált, és huszonkét háborút küzdött végig”. Egyet az oroszok, kettőt a törökök, hetet a poroszok és tizenkettőt a franciák ellen. Skultéty László (1738-1831) huszáré ez a megtisztelő cím. Esterházy Vince(?) gróf huszárezredes állított így örök emléket elismert kornétásának (zászlótartó).

Skutéty síremléke az újaradi temetőben - régi képeslapokon

Skutéty síremléke az újaradi temetőben – régi képeslapokon

 

Akiket az ágyú füstje megcsapott…

Akadtak tisztes és nem olyan tisztes veteránok is, akik szívesen viselték volna ezt a címet. Egy, Kolombeski (1730-?) nevű lengyel katona 75 évig szolgált a francia seregben, s akinek Lajos Fülöp (1773-1850) saját érdemrendjét tűzte a mellkasára. Ám a magát 120 évesnek valló, kiváló egészségnek örvendő katona legfeljebb 80 éves lehetett, mert, mint kiderült, hamis iratokkal igazolta magát.

A francia Jean Theurel (1699-1807) nevű száznyolc éves dragonyost, aki állítólag 86 évet szolgált egyvégtében, megint csak megelőzte a magyar kornétás. Napóleon (1769-1821) nagy pompával temettette el 1807-ben, viszont katonának állásától veteránná válásáig „csupán” hatvanhét esztendő telt el: a veteránként átpipázott éveket nem lehet katonai szolgálatnak tekinteni.

Chiossich János (1702-1820) nyolcvanhét éves szolgálata is sántít, mivel nyolcéves korában még „csak” pikulásnak vették fel a tábori zenekarba. Bár 1797-ig szolgált, nem tudni, mikor váltott a pikuláról puskára – azaz mikor lett igazi katona.

 

Skultety Laszló zászlós (Somogyi Győző festménye)

Skultety Laszló zászlós (Somogyi Győző festménye)

A bruszinai zászlós

Skultéty László (született Gábris László) valószínűleg nemesi család sarja volt, mivel a felvidéki Trencsény megyei Hegyesmajtényban született hadfi zászlótartó lett, mivel erre a feladatra csak nemesi ifjakat neveztek ki. 12 évesen nyomták fejébe a huszárcsákót, 1775-ig közhuszárként volt a katonai erények és a bátorság mintaképe a korábban még Ghillányinak nevezett Hadik-huszárezredben. 18 évesen esett át a tűzkeresztségen a hétéves háború (1756-1763) kezdetén, majd részt vett a vesztes prágai és az 1757. június 18-i győztes kolini csatában, ahol Skultéty kezét súlyos kardvágás érte. Mária Terézia (1717-1780) ennek a csatának emlékére alapította a Mária Terézia Rendet, melynek első négy nagykeresztese között ott volt Hadik és Nádasdy magyar generális is.

 

Kesztyűk Mária Teréziának

Ott volt Hadik András (1710-1790) híres 1757-es „huszárbravúrjánál”, amikor a porosz sereg háta mögött megrohanták Berlint, és hatalmas hadisarcot követeltek a város vezetésétől. Ők azonban nem vették komolyan az ostromgyűrűt, és megtagadták a sarc kifizetését. Hadik erre szétlövette a kaput és az 5500 fős város-őrséget huszárjaival lerohanta és szétszórta (a hadisarc mellett személyes ajándékként két tucat finom, női kesztyűt hímeztetett Mária Teréziának). Bár az ellenséges golyók és kard általában elkerülték, mégis az ifjú Skultéty bal arcát Berlinnél szuronnyal döfték át.

 

Napóleon mellett és ellen

1759-1760-ben a pfalz-zweibrückeni herceg személyi szolgálatára osztották be, majd a poroszok ellen háborúzott. 1775-ben vicetizedessé nevezték ki, a török háborúkban már tizedesként verekedett, amíg 1789. októberében súlyosan megsebesült. Ekkor kapta hősiességének elismeréseként az ez évben alapított ezüst vitézségi érmet is. Fél év múlva már strázsamesterként büszkén hordozhatta ezrede zászlaját.

Napoleon huszárokkal - festmény

Napoleon huszárokkal – festmény

Harcolt a francia forradalom felkelői és Napóleon ellen is. 1812-ben részt vett az elhíresült borogyinói csatában, látta az égő Moszkvát és a készleteiből kifogyott francia sereggel visszavonulva majdnem megfagyott a hosszú orosz hadjáratban, amelyet mintegy félmillió katonából alig minden harmadik élt túl. 1813-ban a „népek csatájában” még jeleskedett bátorságával, de Napóleon bukása után már nem vett részt több háborúban.

 

A zászlóért mindhalálig

Amikor I. Ferenc 78 éves szolgálatára való tekintettel tisztté akarta előléptetni, és minden munka alól mentesíteni, de Skultéty udvariasan visszautasította, mivel a zászlót „nem lehet otthagyni”. Valószínűleg ez az egyetlen ilyen eset a világtörténelemben… Amikor azonban 1831-ben Új-Aradon állomásozó ezredét máshová helyezték, már nem mehetett társaival – 94 évesen nem tudott lóra ülni… Ekkor parancsnoka úgy döntött, hogy az öreg huszárt 81 év szolgálat után Arad városának gondjaira bízza. Skultéty az obsitot azonban csak néhány hónapon át élvezhette – röviddel 94. születésnapja betöltése után az örök harcmezőkre távozott.

 

Huszáron a magyar eredetű könnyűlovasság katonáját értjük

A legendás huszár, Hadik András karrierjét, mint kormánybiztos fejezte be (ifjabb Vastagh György szobrát 1937-ben avatták fel a régi budai Városháza előtt)

A legendás huszár, Hadik András karrierjét, mint kormánybiztos fejezte be (ifjabb Vastagh György szobrát 1937-ben avatták fel a régi budai Városháza előtt)

A szó keletkezése vitatott, a legvalószínűbb elméletek szerint a „husz” (húsz) szóból származik, mivel Mátyás király elrendelte, hogy húsz-húsz jobbágytelek köteles egy lovas katonát a király szolgálatára kiállítani. Mátyás király egy 1481-ben írt latin levelében a fekete sereg könnyűlovasságát már huszároknak nevezi.

A 15. századtól a huszárok zsoldos katonákként török, német, olasz hadszíntereken jeleskedtek. A háborúk befejeztével feloszlatták hadtesteiket, később szükség szerint újraszervezték azokat. A 16-17. század leghíresebb huszár-alakulatai a Pálffy-, Forgács-, Nádasdy-huszárok voltak. A huszárok történelmének  legkiemelkedőbb alakja Hadik András (1710-1790). 1732-től felfelé ívelő pályafutását mint tábornagy és kormánybiztos fejezte be. Érdemes tudni róla, hogy ő kezdeményezte először a jobbágyrendszer felszámolását, továbbá kegyelmet eszközölt ki a Bukovinába menekült székelyeknek, akik hálából falvakat neveztek el róla (Hadikfalva, Andrásfalva).

 

Simonyi óberster, a „legvitézebb magyar huszár”

Simonyi József óberster a franciák elleni csatákban tűnt ki bravúrjaival

Simonyi József óberster a franciák elleni csatákban tűnt ki bravúrjaival

Simonyi József (1770-1832) 17 évesen állt katonának, és egy évre rá meg is szerezte első sérülését: karddal vágták meg az arcát. A franciák elleni háborúkban gyorsan kitűnt harci bravúrjaival: egyszer tizenhat huszárjával szétugrasztott egy hatvanfős őrjáratot, s szabályos párviadalban „levágta” a parancsnokot. Kiszámíthatatlansága miatt rettegett tőle az ellenség.

1796-ban, a Garda-tónál a tüzérség 30 ágyúját szerezte vissza szakaszával, 1799-ben pedig a rajna-vidéki csatákban mentette meg két ezred ágyúit és lőporos szekereit. Rátermettségét nem csorbítja, hogy „diadalai” többnyire a visszavonulást biztosították. Mária Terézia Renddel jutalmazták, 1804-ben pedig a bárói címhez a Vitézváry előnevet is megkapta.

1799-ben, a franciaországi Laa-nál az egész császári sereg visszavonulását biztosította úgy, hogy ezredével a Thaya-folyó felgyújtott hídja előtt az utolsó pillanatig feltartóztatta az üldöző franciákat, s utolsóként vágtatott át ezrede után a hidat elborító lángokon. A lipcsei „népek csatájában” regénybe illő módon a puskagolyó a szíve fölött hordott tárcában akadt meg.

Sajnos békeidőben nem találta helyét, és ezredét értelmetlen szigorral terrorizálta. A szökésekre statáriummal válaszolt, s túlkapásai miatt két év várfogságra ítélték, s emellett megfosztották rangjától és kitüntetéseitől. Ez utóbbi porig sújtotta az óbestert, aki 1832. augusztus 23-án, fogolyként hunyt el.

 

Nagy Kálmán, az utolsó magyar huszár

Nagy Kálmán, magyar királyi huszárkapitány, nyugalmazott huszárezredes 2010. szeptember 21-én hunyt el

Nagy Kálmán, magyar királyi huszárkapitány, nyugalmazott huszárezredes 2010. szeptember 21-én hunyt el

2010. szeptember 21-én hunyt el vitéz Nagy Kálmán, magyar királyi huszárkapitány, nyugalmazott huszárezredes, aki Európa legidősebb huszártisztje volt. 1909-ben született Nyíregyházán, s már 14 évesen eldöntötte, hogy huszár lesz. A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián végezte tanulmányait, és 1931-ben avatták hadnaggyá. A második világháborúban háromszor teljesített frontszolgálatot. 1941-ben az 1. Honvéd Lovasdandár parancsnokaként alakulatával 1600 kilométert nyomult előre – bátor magatartásáért Signum Laudis kitüntetést kapott. 1944-ben századosként vett részt az orosz fronton az utóvédharcokban.

Egy alkalommal huszárszázadát bekerítették. Szorult helyzetükben kézigránátokkal leptek meg egy harckocsioszlopot és vágtatva törtek ki a tankok közül. 1945-ben amerikai hadifogságba esett. 1956 november 4.-én ő kísérte a Parlamentből a teljesen tanácstalan Mindszenty bíborost az amerikai nagykövetségre. Ezért 1957-ben nyugdíjazták, majd 1958 őszén letartóztatták. 8 évet kapott.

Nevét dicséri az újjászervezett Hadtörténeti Intézet és a Múzeum, továbbá ő volt Sárvári Huszár Múzeum alapítója.

 

Az utolsó katona az első világháborúból…

2009-ben halt meg az angol Henry Allingham, aki az utolsó élő első világháborús veterán volt, s ráadásul egy hónapig a világ legidősebb embere címet birtokolta. A királyi tengerészetnél, és a légierőnél is szolgált. Harcolt még Ypern környékén is, ahol a németek először vetettek be harci gázt.

Harsáczki György – 2011

2013 májusában Szlovákia katonai küldöttsége a magyar fél értesítése nélkül az újaradi temetőből (Románia) exhumáltatta Skultéty László maradványait és a pozsonyi Koronázó templomba szállították, hogy később – mint szlovák hőst – szülőfalujában, a szlovákiai Hegyesmajtényban eltemessék. Cikkek a „Kukkerben”…