Ezért nem emelkedett meg a világtengerek szintje!

Grönland óv minket…

Grönland felszíne az folytatódó olvadás, és az azzal járó tengerszint-emelkedés mellett

Grönland felszíne az folytatódó olvadás, és az azzal járó tengerszint-emelkedés mellett

 

Amerikai kutatók a grönlandi jégtakaró alatt egy óriási víztározót fedeztek fel. A tudósok becslése szerint a kb. Írország területével azonos tó vizének űrtartalma mintegy 140 milliárd köbméter.

A grönlandi jégtakaró nyári olvadásának intenzitása az előző években egyre növekedett, s 2012-ben érte el a maximumot. A tudósok eddig nem tudtak választ adni arra a kérdésre, hogy hová tűnt el ez a rengeteg víz, mivel a világóceán tényleges szintje nem stimmelt az elméleti modellekkel, amelyek a tengerszint jóval intenzívebb emelkedését prognosztizálták.

(Forrás: Oroszország hangja)

Az évszázad meteorja: kihalászták a meteor 600 kilós darabját

A felszínre hozott legnagyobb darab (Fotó: RIA Novosztyi - internet)

A felszínre hozott legnagyobb darab (Fotó: RIA Novosztyi – internet)

Felszínre hoztak egy hatalmas  meteorkövet a Csebarkul-tóból. Búvárok és szakemberek feltételezése szerint annak a csebarkuli meteoritnak a darabját találták meg, amely a Dél-Urál fővárosa felett robbant fel 2013. február 15-én. Feltételezték, hogy a meteorit legnagyobb „szilánkja” a tó vízébe került Csebarkul város közelében.

A több mint 500 kilós kődarab akkor került elő, amikor már éppen lemondtak volna róla.  – Az utolsó napokban a levegő komolyan lehűlt, a technikai eszközök egyre gyakrabban mondtak csütörtököt, s a motorcsónakok is meghibásodtak. Ennek ellenére a munkálatok folytatódtak, a búvárok egyre mélyebbre merültek le. – mondta a cseljabinszki radiációs és ökobiztonsági minisztérium sajtótitkára, Marina Alekszandrova.

A meteorkő fragmentumainak felkutatása céljából az égitest ütötte lék környékén folytattunk munkálatokat. Egy képzeletbeli kört rajzoltunk, s azon belül folytattuk a keresést. A térség beszkennelése során a műszerek mutatták, hogy a mélyben van valamiféle nagyobb objektum. A minisztérium megrendelésére érkezett búvárok több mint 20 méterre merültek le és ott, a vastag iszapréteg alatt végre megtalálták a fragmentumot.

A lelet becsült súlya több mint 572 kg – ezen a számon mondta fel a szolgálatot a mérleg. A kődarabot speciális technikai eszközök alkalmazásával emelték felszínre – magyarázta a munkálatokat megvalósító cég igazgatója, Nyikolaj Murzin.

Az időjárás erősen megnehezítette a munkálatokat... (Fotó: RIA Novosztyi - internet)

Az időjárás erősen megnehezítette a munkálatokat… (Fotó: RIA Novosztyi – internet)

A vízen nagy volt a hullámzás, ami akadályozta a felszínre emelést. Miután a „szilánkot” a felszínre hoztuk, sínre helyeztük és ezek után tudtuk kitolni a partra. A kődarab a parttól több mint 2 kilométerre pihent. A munkálatokat erősen nehezítette a viharos szél. Alig lehetett dolgozni.

A felszínre emelt kődarab szakvizsgálata még hátra van, valószínűleg ez az a bizonyos meteorkő – vallja meggyőződéssel Marina Alekszandrova.

A fragmentum felszínre emelésénél jelen voltak a cseljabinszki egyetem munkatársai is, akik külső tulajdonságai alapján az objektumot meteorkőnek nyilvánították. A fragmentum sötét színű, és a rajta találhatók nyomok arra utalnak, hogy a kőzet felszíne megolvadt. Ha a szakvizsgálat bebizonyítja a kődarab űrbeli származását, a meteorkövet akkor a cseljabinszki tájismereti múzeumba helyezik, ahol megtekinthetik az érdeklődők.

A meteorit felszínre hozatala több mint egy hónapig tartott. A mélybúvárok közben 12 egyéb fragmentumot is a felszínre emeltek. A legnagyobb közülük kb. 20 kilót nyomott. Azonban egyelőre csupán 4 kisebb kődarab űrbeli származását állapították meg tudósok. A kőzet több mint 4,5 milliárd éves.

(Az „Oroszország hangja” alapján)

Vizet találtak a cseljabinszki meteoritban!

Az Orosz Tudományos Akadémia uráli tagozatához tartozó geológiai intézet munkatársai rozsdát találtak a 2013. február 15-én Cseljabinszk megyében lezuhant meteoritban. Ez azt jelenti, hogy a kő belsejében valamikor víz lehetett, ami kiváltotta a korróziót.

A mintákat néhány nappal a meteorit lezuhanása után találtuk meg, a rozsda nem keletkezhetett a földi víz miatt, ez csak Földön kívüli lehet – állapították meg a kutatások. A tudósok már máskor is bukkantak olyan meteoritokra, amelyekben vízkristályt találtak. A folyékony halmazállapot viszont ritkaság. A vizsgálat egyfajta reményt kelt, hogy létezhet élet a Földön kívül is.

(Az „Oroszország hangja” alapján)

Sasfészkek és sziklaerődök Ázsiában

India

A Kalavantin-erőd már alig fedezhető fel a dús növényzetben...

A Kalavantin-erőd már alig fedezhető fel a dús növényzetben…

Lenyűgöző, toronyszerű szirten, 700 méter magasan áll a Prabalgad- vagy más néven Kalavantin-erőd. Gyönyörű, de veszélyes is: bármiféle biztonságot adó korlát, kötél és kapaszkodó nélkül közelíthető meg.

India harmadik legnagyobb területű államában, Mahárástrában található a Kalavantin-erőd. A szubkontinens nyugati partvonala mentén húzódó Szahjadri-hegységben építették fel – állítólag – valamikor Buddha idejében. A romokat hajmeresztően meredek, sziklába faragott lépcsősoron keresztül lehet megközelíteni. A korlát hiánya fölfelé még csak-csak felejthető, lefelé viszont próbára teszi az ember idegeit, főleg a szédülősekét.

A legenda szerint az erődöt egy bizonyos Kalavantin királynő számára emelték, ennél többet nem igen lehet tudni az eredetéről. 1458 körül az Ahmednagar királyság első minisztere, Malik Ahmad foglalta el a várat Konkan tengerpartjának meghódítása közben. A 17. században Shivaji Bhosale harcos indiai mogul, miután megszilárdította hatalmát, szintén elfoglalta az erődöt. Abban az időben Kesar Singh mogul volt az építmény kapitánya, az utolsó, aki ellen tudott állni Shivaji támadásának. Amikor a nők látták, hogy az erőd rövid időn belül elesik, felkészültek a rituális öngyilkosságra.

Ez a lépcső nem felelne meg az EU-s követelményeknek...

Ez a lépcső nem felelne meg az EU-s követelményeknek…

Singh meghalt a végső csatában, Shivaji pedig kegyesen szabad elvonulást engedélyezett az elhunyt mogul édesanyja és unokája számára.

 

 

 

 Srí Lanka – Sigiriya, egy trónbitorló végvára

 

Sri Lanka középső részén egy közel 200 méter magas sziklatömb emelkedik függőleges falakkal a dzsungel fölé, amelyre az 5. században palotát és erődöt emeltek. Ez a Sigiriya-erőd, amely Oroszlán-sziklát jelent, s az egyik kapujáról kapta a nevét. Az ősi krónikák szerint Kasyapa király (uralkodott i.sz. 477-495) választotta ki e helyet székhelyéül, és a várost Culavamsának nevezték. Ő emelt palotát a sziklára, és boríttatta be egyes oldalait ma is látható, csodálatos falfestményekkel.

Felfelé félúton látható egy szűk – jól védhető – átjáró, amely egy hatalmas, kőből kifaragott oroszlán mellső lábai között vezet el. Sajnos az oroszlán feje már régen megsemmisült.

Kasyapa király kiváló helyet választott

Kasyapa király kiváló helyet választott

 

A hegyfok környezetét már a 3. században is lakták szerzetesek és aszkéták. Mivel 477-ben Kasyapa herceg „államcsíny” során került trónra (élve befalaztatta apját), tartva a jogos trónörökös támadásától ezen a helyen – az eredeti Anuradhapura főváros helyett – választotta ki biztonságosabb székhelyét. A kiépült kertek, védelmi rendszerek, csatornák bonyolult struktúrája ebből a korból maradt fenn. Kasyapa királyt végül legyőzte az, akitől félt: a jogos trónörökös. Az Indiába menekült Mogallana sereggel tért vissza, s a végső csatában Kasyapát – állítólag – elhagyta a serege, s öngyilkosságot követett el. A palota és a főváros ez után elnéptelenedett, épületeit buddhista kolostornak használták a 14. században, a 16-17. században pedig rövid ideig a Kandy Királyság előörse volt.

Sigiriya romjai az után kerültek először a régészek látókörébe, amikor 1831-ben Jonathan Forbes erre lovagolt a brit hadsereg hegyivadászai élén, de felületes régészeti kutatás is csak 1890-es években indult. 1982-ig kellett várni, hogy a sziklaerőd alapos feltárására sor került – Srí Lanka kormányának elhatározására.

A szikla lépcsőzetesen kialakított teteje

A szikla lépcsőzetesen kialakított teteje

A romok három térszínre különíthetőek el: szikla lapos tetején a palota nyomai állnak, a középső szinten a híres falfestmények, a tükör fal, az Oroszlán-kapu, és egy kisebb palota ma is látványos maradványai találhatók, a szikla tövében pedig falak, várárkok és medencék alkotta bonyolult rendszer nyúlik el több száz méterre. A kis fennsíkon egykori ciszternák gyűjtik össze az esővizet a mai napig. Sigiriya várostervezése egyedülálló ötletes és bonyolult felszíni és felszín alatti hidraulikus rendszerének, víz-visszatartó csatornahálózatának köszönhetően.  A régi Culavamsa utódja ma is hasznát veszi egyik nagy tározójának. Kasyapa fővárosának valaha öt kapuja volt.

John Still 1907-ben „gigantikus képgalériának és a világ legnagyobb festményének” írta le a sziklára festett alakok hatalmas kompozícióját. A szikla nyugati oldalán körülbelül 500 női alak, félalak borít be egy 140 méter hosszú 40 méter széles felületet, de elszórtan portrék másutt is felfedezhetők. Sajnos az eltelt évszázadok alatt a festmények legtöbbje már örökre elveszett…

A Káma Szútra juthat eszünkbe...

A Káma Szútra juthat eszünkbe…

Sigiriya oldalában található az ún. Tükör fal, amely egy fényes kerámia-félével fedett felület. Eddig 685 verset azonosított be rajta egy srí lanka-i régész a 8., 9., és a 10. századból. Ma már tiltják a falra írást – a régi szeretetről, iróniáról, jó tanácsokról szóló írások védelmében.

Az egykori főváros kertjei a legrégebbi parkok a világon, teraszaikkal, medencéikkel, szigeteikkel, csatornáikkal, gátjaikkal, barlangjaikkal. A földalatti vezetékeken keresztül ellátott szökőkutak még mindig működőképesek!

 

Sigiriya a Világörökség része, s egyben Sri Lanka leglátogatottabb történelmi helyszíne.

 

Masada – Egy sziklahajó a Holt-tenger felett

 

A rombusz alakú fennsík 550 méter hosszú és 270 méter széles

A rombusz alakú fennsík 550 méter hosszú és 270 méter széles

Masada hegyi erődje Izrael déli részén emelkedik ki a Holt-tenger síkjából. A három oldalán 400 méteres falakkal leszakadó fennsíkra Nagy Heródes építtetett palotát és erődítményt i. e. 37-31 között. Csupán a nyugati oldalon alacsonyabb a sziklafal: 90-100 méteres.

Az első zsidó-római háború idején – állítólag – 960 zsidó lázadó menekült Masada falai közé, amit a rómaiak i. e. 73-ban ostrom alá vettek. A két-három hónapig tartó várostrom végére épült fel a rómaiak ma is kivehető rámpája, amelynek segítségével ostromtornyot juttattak a nyugati falhoz, és betörtek a várba. A lázadók közvetlenül ez előtt tömeges öngyilkosságot követtek el, hogy ne kerüljenek a rómaiak kezére – egyébként szinte minden, amit tudunk Masadáról, az az i. sz. 1. századi zsidó-római történetírótól, Josephustól származik.

Josephus leírása alapján a bevonuló rómaiak lángokban találták az épületeket és az élelmiszer raktárat, s mindössze két nőt és öt gyereket találtak életben. Ellenben a régészeti leletek nem egyeznek a történetíró feljegyzéseivel.

Eltűnt egy tó Bosznia Hercegovinában

A bosznia hercegovinai Sanicában pár hét leforgása alatt eltűnt egy mintegy húsz méter átmérőjű és tíz méter mély tó vize.

A tó üres medre láthatóan be fogja kebelezni a családi házat... (Fotó: washingtonpost.com)

A tó üres medre láthatóan be fogja kebelezni a családi házat… (Fotó: washingtonpost.com)

Sanicában mindent elvitt a rejtélyes lyuk: halakat, vizet, örömöt, fákat, horgászatot… Most olyan az idilli tengerszem helye, mint egy kráter a Holdon sárral és törmelékkel az alján. A helyén november második felében egy közel ötven méter széles és harminc méter mély vízzel telt kráter tátongott, de a tó medre napról napra szélesebb és mélyebb lett – a dailystar.co.uk beszámolója szerint. Hivatalosan nem ismeretes, hogy mitől, ám azok számára, akik tudják, hogy az ország területének nagy részét karsztos kőzetek – főleg mészkő – alkotják, nyilvánvaló, hogy egy felszínre felszakadó barlangról lehet szó. Esetleg a korábban agyaggal eltömődött dolina – amelyben kialakult a tó – vízzáró rétegét kimosta egy karszt-vízfolyás. A szakemberek egy „föld alatti folyóra” gyanakodnak, hogy az mossa ki a talajt a meder alatt, de a babonás falubeliek az ördögöt sejtik a lyuk növekedése mögött. A falusiaknak mindenesetre – ahogy az lenni szokott – akad egy-két misztikus magyarázatuk a történtekre. Egyikük azt állította, hogy a tóban fickándozó halak megbolygattak egy második világháborús bombát, amely felrobbant a mélyben és a keletkezett lyukon elfolyt a tó vize. Másikuk, Rezak Motanic a tó korábbi tulajdonosával hozta kapcsolatba a hirtelen átalakulást: ahogy az illető nemrég elhunyt, „a víz követte őt a túlvilágra”. A két utóbbi hipotézis hivatalosan nem kapott megerősítést…

Így nézett ki a tó az eltűnése előtt. Ha tud valamit tartózkodási helyéről, vagy felismeri valahol, jelentkezzen a kijáratnál! (Fotó: Amel Emric / MTI)

Így nézett ki a tó az eltűnése előtt. Ha tud valamit tartózkodási helyéről, vagy felismeri valahol, jelentkezzen a kijáratnál! (Fotó: Amel Emric / MTI)

A helyi katasztrófavédelem még csak most mozgósította a szakértőket, hogy felmérjék, mit kellene tenni a házak megvédésének érdekében. Valószínűleg fel kell tölteni a váratlanul mély, 30 méteres krátert, ami nem csekély munkát és komoly gépek igénybevételét jelenti majd. (A természet erejét, illetve a víznyelők elképesztő étvágyát és kiismerhetetlenségét ismerve, a feltöltésre fordított energia – a fizika törvényeivel ellentétben – el fog veszni… – Harsi)

Bosznia Hercegovina területének nagyobbik része hegyvidék, lakosságának nagyobbik fele pedig iszlám vallású.

Bosznia Hercegovina területének nagyobbik része hegyvidék, lakosságának nagyobbik fele pedig iszlám vallású.

(Az erdekesvilag.hu alapján Harsáczki György)

Vízesés a vonatablakban – 2. rész

Az ausztráliai Kurandai látványvasút vízesései

 

A Stoney-Creek-vízesés

A Stoney-Creek-vízesés (Fotó: internet)

A Kuranda Scenic nevű vasútvonal az ausztráliai Cairns közelében fut Queenslandben. A hozzá legközelebb eső település Kuranda. A vasútvonal 1891-re épült meg, de ma már nem használják hagyományos áru- és személyszállításra, fő profilja a turisztikai utaztatás. Az 1882-ben elkezdett munkálatok sok emberéletet követeltek, mivel a vad hegyvidéken 15 kézi erővel fúrt alagutat és 37 hidat építettek fel. (Az első turistajáratot 1936-ban indították.) A vasút a tengerparti síktól az Atherton-táblavidékre 328 métert küzd le. Ugyanezt a szintkülönbséget légi villamossal (Skyrail) is meg lehet tenni.

A vonal 37 km hosszú, de a menet nem gyorsaságáról híres, hanem szépségéről: egy és háromnegyed órát tart. A vonat átvág a Barron Gorge Nemzeti Parkon, ahol az utasok a trópusi növényzettel borított meredek, sziklás hegyoldalakon lebukdácsoló vízesések látványát is élvezhetik. Elsőként a Stoney-Creek-vízesést érinti a szerelvény, ahol a víz a vasúti híd mellett zuhog le. Csapadékos időszakban a vízpára becsaphat az ablakon – a hídon egy percre megáll a vonat. A szerelvény a Barron-folyó szurdoka felett is vesztegel egy tíz percet, s az utasok ezalatt a vonatról leszállva megtekinthetik a 260 méter magas Barron-vízesést.

A Barron-vízesés esős időszakban. (Fotó: internet)

A Barron-vízesés esős időszakban. (Fotó: internet)

Sajnos csak az esős időszakban, decembertől márciusig látványos (de akkor nagyon), mert az év többi részében a Barron csak csurdogál a sziklákon. A zuhatag is a táblavidék peremén alakult ki – lentebb egy vízierőmű épült a Barronra.

1995-ben súlyos sziklaomlás rongálta meg a pályát, 2010. március 26-án pedig földcsuszamlás miatt siklott ki egy szerelvény

A kocsikban LCD-monitorokon tájékoztatják folyamatosan a turistákat, de van két „arany-osztályú” kocsi is, amelyen harapnivalót és italokat szolgálnak fel…

Internet és Harsáczki György

 

Viktória-vízesés Zambia és Zimbawbe határán 

1905-ben a híd megépítése nagyban megkönnyítette a vízesés megközelíthetőségét

1905-ben a híd megépítése nagyban elősegítette a turizmus fellendülését (Fotó: internet)

Viktória-vízesés Zambia és Zimbawbe határán található. Az itt élő mokololók Mosi-oa-Tunyának nevezték el, mely „mennydörgő gőzölgést” és „robajló füstöt” jelent. A név onnan ered, hogy az alázúduló víz hangja háromszáz méteres párafüggönnyel párosul. A zuhatag közvetlen környékét mindkét ország nemzeti parkká nyilvánította, és 1989-ben az UNESCO-Világörökség részeként nemzetközi védelemben is részesül.

A Viktória-vízesés 1708 méter széles és ezzel a legszélesebb vízesés a világon. Magassága 61-108 méter között van. A Zambézi Afrika déli részének legnagyobb folyama. 2736 kilométeres hosszával a Föld folyói közt a 39., Afrikában a negyedik leghosszabb. Vízgyűjtő területe 1,33 millió négyzetkilométer, átlagos vízmennyisége a vízesésnél 1400 m³ másodpercenként, de esős évszakban eléri a 5000 m³-t másodpercenként.

A „robajló füst” a levegőből (Fotó: internet)

A „robajló füst” a levegőből (Fotó: internet)

Viktória-vízesés alatt a víz 25-75 méter széles szakadékba jut, innen egy erre merőleges, 65 méter széles és 120 méter hosszú csatornán áramlik ki, amely a Fortyogó Üst nevű katlanba torkollik. Ennek mélysége száraz időszakban 17 méter, esős időszakban a dupláját is elérheti – ilyenkor a vízsebesség eléri a 150 km/órát. A Viktória-vízesés az átfolyt vízmennyiség tekintetében a világon a tizenegyedik helyen áll.

1855. november 17-én David Livingstone, a híres felfedező és misszionárius volt az első európai, aki megpillantotta a Zambézi-folyó nagy vízesését, és amelyet az akkori brit királynőről nevezett el Viktória-vízesésnek. A skót felfedezőre nagy hatással volt a látvány (kire ne lett volna – Harsi), a következőket jegyezte fel róla: „Olyan gyönyörű, hogy még az angyalok is elámulnának, ha felette elrepülve megpillantanák.”

S lám, ma már bérelt repülőből is körbe lehet repülni a Viktóriát, lehet bungee jumpingolni az 1905-ben megépített hídról, és meg lehet merülni az „Ördög fürdőmedencéjében”, amely a zuhatag peremén kiválasztott, természetes medence. Ha valakinek – valamilyen fel nem tételezhető okból – nem lenne lehetősége leszállni a vonatból, hát egy rövid időre a vonatablakból is megcsodálhatná Afrika egyik legnagyszerűbb természeti képződményét.

1990 óta a látogatók száma meghaladja az évi 1 milliót.

(Harsi – a Wikipédia alapján)

Vízesés a vonatablakban – 1. rész

Vonatozás a Dudshagar-vízesés előtt

A vízesés az esős évszakban

A vízesés az esős évszakban

 

A Dudshagar-vízesés India keleti partvidékén, Goa állam Karnataka tartományában, a Mandovi-folyón található. A négy lépcsős zuhatag 310 méteres magasságával India 5. és a világ 227. legmagasabb vízesése – neve „tej-tengert” jelent.

A legenda szerint élt itt valaha egy hercegnő, aki rendszeresen megfürdött a közeli tóban – mely ma is látható. A fürdés után pedig mindig édes tejet ivott egy odakészített arany kancsóból. Egy alkalommal, miközben ivott, észrevette, hogy figyeli a herceg. Zavarba jött, és miután meztelen volt, maga elé öntötte a tejet, amelynek függönye eltakarta a kíváncsi szemek elől mindaddig, amíg a szolgálólányok odahozták a ruháját. A kiöntött édes tej a Dudshagar-vízesést alkotja a mai napig, s e természeti látványosság a hercegnő erénye és szerénysége előtt tiszteleg.

A Nyugati-Ghátok hegyvonulata India egyik legcsodálatosabb vidéke. A vidéket lombhullató fák dzsungele borítja, de a környék útjai az esős időszakban – júniustól szeptemberig – le vannak zárva, mert a hegyvidék megáradó patakjai rendszeresen elmosnak útszakaszokat. Ellenben a vízesés ekkor a leglátványosabb. Mivel a Mandovi-folyó vízgyűjtő területe magasan fekszik, a száraz időszakban jóval kevesebb víz csordogál a gránitsziklákon. Ilyenkor azonban kedvezőbbek a körülmények a fürdésre, és a helyiek élnek is a lehetőséggel a számos medence egyikében, amelyek a zuhatag alatt alakultak ki. A népszerű turistalátványosság „tetejére” lépcsők vezetnek.

Alacsony vízhozamnál fürödni is lehet - nem sodorja el a fürdőzőket a víz...

Alacsony vízhozamnál fürödni is lehet – nem sodorja el a fürdőzőket a víz…

 

A vízesés előtt/alatt menetrend szerint közlekednek személyvonatok. Mivel a szerelvények ezen a szakaszon igen lassan haladnak el (több alagúton is végiggördülnek), az utasok gyönyörködhetnek az alázúduló vízben. Magas vízálláskor viszont érdemes becsukni az ablakokat, mert a vízesés párája eláztathatja az utazóközönséget.

Harsáczki György 

A Konkan vasútvonal más szakaszai is bővelkednek látnivalókban... (Forrás: internet)

A Konkan vasútvonal más szakaszai is bővelkednek látnivalókban… (Forrás: internet)

 

Kummakivi – avagy a vándorkövekről

Kummakivi, a klasszikus ingókő (Forrás: internet)

Kummakivi, a klasszikus ingókő (Forrás: internet)

Finnországban látható ez az érdekes geológiai képződmény. Dél-Savnonia erdejében található Kummakivi, a „furcsa szikla”, amit nálunk nemes egyszerűséggel ingókőnek neveznének. 

A Kummakivi és a mintegy 180 ezer tó az utolsó jégkorszaki gleccsereknek köszönhetik létrejöttét. Az utolsó jégkorszak „derekán” délebbre lehúzódó gleccserek szikladarabokat „szállítottak” a hátukon, illetve a jégbe ágyazva, amelyek a gleccserek végénél felhalmozódtak. A néha ház nagyságú kőtömbök mellett óriási mennyiségű kavics, agyag, homok, és kisebb kőblokk halmozódott át. A fent említett kőtömb éppen egy magaslatra került, így büszkén tekinthetett le a többi vándorkőre, amelyeknek legnagyobb része törmelékmezőket alkotott az alacsonyabb térszíneken. A természet szeszélyének köszönhetően vált vándorkőből ingókővé.

Az alsó-szászországi Stöckse vándorköve, a Giebichenstein (Forrás: internet)

Az alsó-szászországi Stöckse vándorköve, a Giebichenstein (Forrás: internet)

Vándorköveket a magashegységek jégkorszakban kiterjedt gleccserei is „átköltöztettek”, így azok a hegységtől jelentős távolságra találhatók. A gleccser munkáját a vándorkövek mellett akár hátságokat, dombvidéket alkotó törmelék – moréna jelzi (kavics, homok, agyag). Ilyen például a Suomenselka Pieus Finnországban, a Mazuri-tóhátság Lengyelországban, de a Német- és a Lengyel-alföldet is szétterített morénahátságok anyaga alkotja.

A jégkorszaki belföldi jégtakaró a legnagyobb kiterjedése idején 6,5 millió négyzetkilométer volt. Az északi félteke eljegesedéséhez kapcsolódó „tipikus” vándorkövek ma Európában a Balti-államokban, a Német- és a Lengyel-alföldön, Dánia, Belgium, Hollandia területén, illetve a Kelet-európai-síkság északi részein találhatók meg. Az amerikai kontinensen Kanadában és az USA-ban találkozhatunk velük. Ezek anyaga szinte minden esetben magmás és metamorf kőzet – üledékes kőzetek csak elvétve fordulnak elő. A magashegységekhez kapcsolható gleccserek vándorköveinek anyaga már változatosabb: mészkő és vulkanikus kőzetek is megjelennek.

A vándorkövek problémája a 18. században merült fel először, amikor a geológusok nem tudtak magyarázattal szolgálni a sík területeken fellelhető, oda nem illő anyagú sziklatömbök kérdésére. A felvilágosodás korában már nem állta meg a helyét az a misztikus magyarázat, miszerint óriások dobták ide-oda a sziklatömböket. Olyan elképzelés is napvilágot látott, hogy a kövek olyan jellegzetes, meredek falú kerek lyukakból származnak, amelyeket vulkáni kráterekként azonosítottak. (Ezek a „kráterek” valójában olyan lassan elolvadt jégtömbök hűlt helyei, amelyek köré még fagyott állapotukban rendeződött a kavicsos törmelék, a moréna.) Maradt a „vándorló kő” kifejezés – magyarázat nélkül.

Dánia legnagyobb sziklatömbje, a Dammenstenen. Súlya 1000 tonna, térfogata 370 köbméter (Forrás: internet)

Dánia legnagyobb sziklatömbje, a Dammenstenen. Súlya 1000 tonna, térfogata 370 köbméter (Forrás: internet)

Egy svájci polihisztor és egy skót geológus is felvetette a jégkorszak gondolatát, de ilyen fantazmagóriákra környezetük még nem volt felkészülve: Egy bibliai özönvíz lehetőségét elfogadhatóbbnak tartották. A jég szállítómunkájának jelenségét az Alpok gleccsereinél tanulmányozták a 19. század első felében, s az vezette a tudósokat a megoldáshoz. A jégkorszak teóriája csak az 1870-es években született meg.

Harsáczki György

 

 

Hat budapesti titok

Minden városnak vannak titkai, amikről csak néhány ember tud, s amik nem a helyi legendák közé tartoznak. Alább bemutatunk néhányat a welovebudapest.com nyomán.

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)


Az ezüst szeg

1896-ban, a Milleniumi ünnepségek idején nyitották meg a Szabadság hidat, amelybe az utolsó szöget az akkori király, II. Ferenc József ütötte be. Persze mindezt nem szó szerint kell érteni, igazából arról van szó, hogy egy, a pesti oldalon lévő sátorban lenyomta a gombot, amely beindította a 45 tonnás „hídverő” kalapácsot. A híres, F. J. kezdőbetűkkel ékesített szöget az első világháborúban ellopták, de gyorsan pótolták is. A mai alumínium másolatot egy üvegbúra őrzi, így egyáltalán nem olyan egyszerű észrevenni. A híd déli felén található, a pesti oldalon.

 

Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Mussolini ajándéka

Mindenki tudja, hogy a Nemzeti Múzeum kertjében tucatnyi szobor és emlékmű van. A legrejtélyesebbet az 1848-as forradalom és szabadságharc szimbólumává vált múzeum mellett, az épülettől balra találjuk, egészen közel a lépcsőkhöz. Az említett szobor egykor Rómában, a Forum Romanum területén emelkedett. A kommunista időkre datálható velős bemutatása pedig így hangzik: „Az olasz nép ajándéka”. Egészen pontosan Benito Mussolini ajándékáról van szó, így talán érthető a szűkszavú ismertető…

 

A 70-es troli

70-es troli a "Generalisszimusz" képével (Forrás: internet)

70-es troli a „Generalisszimusz” képével (Forrás: internet)

A budapesti trolik számozása 70-től 83-ig terjed, ezért elsőre nem tűnik úgy, hogy bármi is megfejtésre várhat ezen a fronton. De ássunk egy kicsit mélyebbre! A második világháború után az első troli 1949. december 21-én indult útjára, Sztálin 70. születésnapján. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de ezt a számot éppen „csodálatunk kifejezéseként ” kapta. Ez a tragikomikus tény mára már a feledés homályába merült, bár nem sokkal az 1956-os forradalom 50. évfordulója előtt egy maréknyi ember a szám megváltoztatásáért kardoskodott. Amint láthatjuk, nem sok sikerrel.

 

A Palazzo Strozzi másolata

"Csupán" egy firenzei másolat... (Forrás: internet)

„Csupán” egy firenzei másolat… (Forrás: internet)

Budapest vonzerejének egyik ritkán emlegetett titka a másolásban rejlik, persze ezt egyfajta tiszteletadásként is értelmezhetjük. Kevesen tudják például, hogy az Oktogon közelében, a Teréz körút 13. alatt található neoreneszánsz épület a firenzei Palazzo Strozzi kisebb, de annál pontosabb mása. A néhány emeletnyi „belvárosi Firenzét” gróf Batthyány Gézának és a New York-palotát is jegyző Hauszmann Alajosnak köszönhetjük. Előbbi az Oktogon-közeli telek tulajdonosa, illetve a Palazzo Strazzi őszinte híve volt, utóbbi pedig a furcsa megrendelésekhez szokott építész, így Batthyány felkérését sem utasította vissza.

 

Egy kőkemény túlélő

Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus - festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus – festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Kevés ember van, akit ne nyűgözne le az Erzsébet tér impozáns szökőkútja. A három medencéből álló Danubius-kutat négy szobor díszíti: a tetejét ékesítő férfi alak a Dunát, a három női alak pedig a mellékfolyókat – Tisza, Dráva és Száva – szimbolizálja. A jelenlegi kút csupán másolat, ugyanis az eredeti, amely egykor a Kálvin tér közepén csobogott, elpusztult a második világháborúban. A bombázásokat kettő szobor élte túl, melyeket egyrészt a Kálvin tér legrégebbi épületének belső udvarában, a Ráday utca felől, másrészt a Hadtörténeti múzeum udvarán csodálhatjuk meg.

 

Harangtorony Isten Garázsában

Jesus in Bauhaus... (Forrás: internet)

Jesus in Bauhaus… (Forrás: internet)

A két háború közötti építészet történetében a Bauhaus és a neobarokk vívott ádáz harcot egymással. A modernista Jézus Szíve plébánia – amely 1937-ben, Árkay Bertalan tervei alapján készült el a Csaba utca és a Maros utca sarkán – legszembetűnőbb jellemzője a különálló harangtorony. Az elsőre furcsának tűnő megoldás mögött logikus ok rejtőzik, egész pontosan a plébánia alatt csordogáló Ördög-árok vize. A szakemberek és a műértők már az első pillanattól fogva rajongtak a templomért, ám  nem mindenki bizonyult ennyire lelkesnek: egy ismeretlen rá is aggatta a plébániára az Isten Garázsa gúnynevet.

(Forrás: welovebudapest.com) 

Hogyan kerül Károly herceg Erdélybe?

Károly herceg Erdélyben érzi magát a legjobban. Az angol uralkodóház trónörököse annyira különleges helynek tartja Románia ezen részét, hogy már négy ingatlant is vásárolt a környéken.

Károly herceg rajong az erdélyi vidékért, ugyanis a múlt héten immár a negyedik ingatlanját vásárolta meg Románia egyik legszebb pontján. A trónörökös ezúttal a székelyföldi Zalánpatakon vett magának egy kis házat, de már van három falusi ingatlanja a településen.

Károly herceg állítólag már négy ingatlannal is rendelkezik Erdélyben (Fotó: borsonline.hu)

Károly herceg állítólag már négy ingatlannal is rendelkezik Erdélyben (Fotó: borsonline.hu)

A szakemberek már el is kezdték a két szoba, konyhás házikó felújítását, természetesen a helyi hagyományoknak megfelelően. A herceg még múlt csütörtökön érkezett magánlátogatásra Erdélybe, elsősorban pihenés céljából. Első éjszakáját Kálnoky Tibor gróf miklósvári kastélyában töltötte, pénteken pedig a Maros megyei Erkeden találkozott a helyi önkormányzat első emberével.

A trónörökös – a protokoll mellett – erdélyi látogatása során sok időt tölt a szabadban, hosszú erdei és falusi sétákat tesz, és olyan településeket is megpróbál felfedezni, ahol eddig még nem járt. Károly legutóbb tavaly májusban tett látogatást Erdélyben, akkor szintén birtokokat és parasztházakat vásárolt. – Európa ezen pontján nagyon sajátos az ember és a környezet viszonya. Lenyűgöz ez a semmihez sem hasonlítható atmoszféra, amit itt tapasztalok – nyilatkozta korábban a Daily Mailnek.

A herceg hétfőn Bukarestben Traian Basescu államfővel találkozott, és a hírek szerint még felkeresi a korábban vásárolt birtokait is. A brit királyi család erdélyi magyar gyökerekkel is rendelkezik, ugyanis II. Erzsébet királynő ­ük­anyja, Rhédey Klaudia a Maros megyei Erdőszentgyörgyön született 1812-ben.

(Forrás: borsonline.hu)

Újszerű vendégforgalom Zalánpatakon

 

 Egyre gyakrabban jönnek a hírek, hogy Károly herceg Miklósvárra látogatott. Zalánpatakot soha nem kerüli el, mert ott nagyon jól érzi magát. De vajon mik lehetnek a brit trónörökös látogatásainak hozadékai a hegyek között lapuló csendes település életében?

Az ösvény elején
Olyanok is elindulnak Zalánpatak irányába, akik csak a lapunkból olvastak róla. Ki Erdővidék, ki pedig Málnásürdő irányából közelíti meg, és majdnem naponta érkezik oda látogató. A faluban nincs utazási iroda, de a helybeliek a legnagyobb előzékenységgel tájékoztatnak a Nyíres-patak völgyében festői környezetben fekvő településről. Ennek keleti szélén könnyen rátalálni a Károly herceg számára ötletesen átalakított rusztikus épületre. Nincs elzárva a látogatók elől, az alkalmazott személyzet szívesen elkalauzol bárkit.
A legtöbb látogató a vidéket, az érintetlen tájat akarja látni, azt, amiért olyan messziről érdemes ide utaznia az angol trónörökösnek. Jártak már Zalánpatakon olyan messziről érkezett turisták is, akik az ottani üveghutát akarták volna látni. Bi­zo­nyára a régi irodalomból olvastak arról, hogy a sepsikőröspataki Kálnoky gróf építette hajdanában. Késői leszármazottja, gróf Kálnoky Tibor ugyancsak otthon érzi magát Zalánpatakon, az ő gondjaira bízták a vendégházak átalakítását-korszerűsítését, ám a huta már rég a múlté, évszázadánál is több, hogy megölte a konkurencia. Az itt készített üvegtermékek darabjait azonban látni lehet még Karácsony Zoltán gyűjteményében, egy leendő helybeli üvegipari állandó kiállítás értékes darabjaiként (köztük üvegklarinét és hegedű is akad!).
Málnás község polgármestere, Kasléder József – akinek egyébként Zalánpatak a szülőfaluja – elmondta: a Málnásfürdő–zalánpataki úton nemrég népes angol turistacsoporttal találkozott, amely Zalánpatak felé tartott. A herceg bennvalójában ugyanis szálláslehetőség is van (nemcsak külföldi, hanem belföldi turisták számára is). Károly herceg zalánpataki látogatásai felől érdeklődve elmondta, legutóbb szóba került a település élete, az ottaniak életkörülményei.
– A hercegnek szándékában áll szociális jellegű juttatással támogatni nemcsak a falut, hanem magát a községet is, ugyanis Málnáson nincs fogorvosi szolgálat, így mi egy ilyen rendelő felszerelését tartottuk a legfontosabbnak. Málnásfürdő lenne a legalkalmasabb helyszín – mondtam, hisz könnyebben megközelíthető Málnásról is és Zalánpatakról is. Ekkor vetődött fel a mozgó fogorvosi rendelő létjogosultságának gondolata, ami még előnyösebb megoldásnak mutatkozott. Mi, természetesen, nagy örömmel fogadtuk az ötletet, és meggyőződésem, hogy Károly herceg szándékát kivitelezi. A beszélgetés alkalmával  Zalánpatak tájképi arculatának megőrzéséről is szó esett. Pontosabban az merült fel, hogy érdemes volna megóvni-megtartani a falusi arculatot, hiszen éppen ez lenne a település tájképi értékeinek egyik fontos része. Számunkra ez nagy kihívás lesz, mert az igények-elképzelések itt is változnak, az emberek szeretik az újat, a szépet, s lehet, hogy lesz olyan fészekrakó, aki házát vagy felújított épületét nem hagyományos hófehérre vagy székelykékre szeretné meszelni, hanem az egyre elharapózó, de a székely falvak küllemétől idegen, nem oda illő színnel. Ebben az esetben párbeszédre van szükség. Ed­dig még nem alakult ki olyan viszony Ká­roly herceg, a vendégfogadó gróf Kál­noky család és a faluközösség között, de talán az önkormányzattal sem, hogy az ilyen jellegű kérdéseket érdemben meg lehetett volna tárgyalni, de ami késik, nem múlik. Arról is szó esett, hogy néhány rátermett fogékony zalánpataki fiatalt tapasztalatcserére vinnének, hogy láthassák, megtapasztalhassák, miképpen lehet teljesen természetes és hagyományos építkezési anyagokból szépet, jót, talán még olcsóbbat, egészségesebbet és környezetbe illőt teremteni. Ilyen céllal szeretnének, szeretnénk találkozót, egyfajta konferenciát szervezni a helybeli fiatalokkal. Így tudatosítanák, miért fontos megőrizni-alakítani olyan módon a faluképet, hogy idővel megérdemelje Zalánpatak is a turisztikai falunak kijáró címet. Ezt a módszert pedig rendszeresíteni szeretnénk. Nem lehetetlen gondolatok ezek, hiszen ebben az országban létezik több olyan turisztikai falu, amely kivívta magának az elismerést. Károly herceg arra biztatott, hogy kezdjünk bele hagyományos termékek készítésébe, az erdő-mező áldásainak hasznosításába, létesítsünk vendégházat a faluban is. Tudja és látja a herceg, gyenge a falu gazdasági ereje, de meg kell győzni a fiatalokat, hogy ésszel, leleményességgel és sok munkával ez a hely el tudja tartani lakóit, és ebben rejlik a megmaradás és megélhetés forrása. Most is van vagy négy olyan fiatal Za­lánpatakon, aki idénymunkára Né­met­országba jár, s bizonyára ráéreznek az ilyen dolgok fontosságára. Bízom abban, hogy közösen célratörő kezdeményezések fognak születni. Nemcsak nekem kell hinnem a tervekben-elképzelésekben, hanem elsősorban az ott élőknek. Milyen volna például a zalánpataki állattartó családok számára, ha meg tudnánk valósítani azt, hogy a tejet ott helyben lehessen feldolgozni és  kifizetődő módon értékesíteni?!
A polgármester nem bocsátkozott részletekbe a turisztikai falu számtalan ismérvéről, de ezek közé tartozik a település megközelítésének lehetősége, a megfelelő infrastruktúra, Zalánpatak esetében pedig az ásványvíz- és gyógyvízforrások rendezése-hasznosítása és sokféle felhasználási lehetősége. A jó levegő, a csend és a leendő bio-termékek a település egyre nagyobb vonzóerőivé válhatnak. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a helynek, a tágabb környéknek – beleértve a környező történelmi településeket, Málnásfürdőt és a köz­ségközpontot is –, vannak általános érdeklődésre számot tartó idegenforgalmi értékei-érdekességei.

Hagyományos termékekkel kínálják a vendégeket
– Tudtommal egy szerencsés alkalom és fordulat révén pénzesnek mutatkozó szak­mát tanultál Veszprémben, s a külföldi gyakorlatról nem egy jól menő magyarországi cégnél néztél állás után, hanem hazajöttél Zalánpatakra. Miért? – tettük fel a kérdést ifjabb Kasléder Józsefnek, aki az érettségi után veszprémi élelmiszer- és vendéglátó­ipari technikumot végzett. Kapcsolatba ke­rült Károly herceg ismeretségi körével, s abban a szerencsés helyzetben leledzik, hogy a világhálón tartja is a kapcsolatot a hercegi családdal, folyamatosan leveleznek.
– Választanom kellett: vagy ott maradok, vagy hazajövök, és megpróbálok megélni itt­hon, lemondok az eurós fizetésről, amit itthon nem tudok megkeresni, megkeresem itt azt, amiből szerényebben, de biztosan életet tudok kezdeni. Biztos, hogy közhelynek tűnik, de a honvágy hozott vissza.
A fiatalember meglepetést szerzett ne­künk, és egyben bizonyított is, amikor elé­bünk tett egy üveg bodzaszörpöt. Illata, íze ismeretes volt számunkra. Mint mondta, szer­felett keresik az ilyent mifelénk azok a turisták, akik menekülnek a színes üzleti üdítők világától. A természetes fonatba göngyölt üveget zalánpataki címkével látták el. „Rajta lesz kicsiben hamarosan a zalánpataki címer is, amit magam terveztem – mondta. Úgy érzem, a család meg tud birkózni az erdei gyümölcsök feldolgozásával. Az első lépéseket megtettük. Ha elvirágzott a bodza, jön majd a kék, bogyós, ernyős termése, abból fogunk bodzalekvárt készíteni. Min­den­nek nekifogunk, folyamatosan, egy­elő­re nagy­apám házában, ahogyan beérnek a gyü­mölcsök. Mindenben a hagyományos jelleg megőrzésére törekszünk, úgy készítjük, aho­gyan nagyanyáink tették. S mert teheneink is vannak, egy hargitai ismerősömtől megtanultam, miként kell készíteni a félkemény érlelt sajtot. Azzal kínáltuk meg a herceget is. Most már megy, csak az a baj, hogy ahhoz meg­felelő szellős-tágas kamara is kell. Sza­badra engedtem a fantáziámat, és elgondoltam, hogy azokat a sajtokat ízesíteni is lehet, pél­dául medvegombával (ízletes vargá­nyá­val), sáfránnyal és egyéb természetes íze­sí­tővel. Sok munka van vele, de attól nem félek. Az ilyen sajtnak három-négy hónap a be­érési ide­je, s csak azután lehet fogyasztani. Majd bemutatjuk ősszel a málnásfürdői va­dász­na­pokon, mert elterveztük, hogy ott állít­juk fel a Málnási ifjak sátrát” – zárta tervei-elgondolásai ismertetését ifjabb Kasléder Jó­zsef, s arra gondoltunk, bárcsak ragadós lenne ez a fajta gondolkodásmód nemcsak Zalán­pata­kon, hanem a környéken is. Senki nem fog­ja ipari mennyiségben leszedni a környékbeli erdőkből a friss rókagombát, sem a hó­har­ma­tok idején megérett kökényt, hogy különleges kökénypálinkát főzzön belőle. Addig ké­ső, amíg valaki belekezd a teremtő munkába.

Kisgyörgy Zoltán

(Forrás: 3szek.rom)