Sasfészkek és sziklaerődök Ázsiában

India

Lenyűgöző, toronyszerű szirten, 700 méter magasan áll a Prabalgad- vagy más néven Kalavantin-erőd. Gyönyörű, de veszélyes is: bármiféle biztonságot adó korlát, kötél és kapaszkodó nélkül közelíthető meg.

India harmadik legnagyobb területű államában, Mahárástrában található a Kalavantin-erőd. A szubkontinens nyugati partvonala mentén húzódó Szahjadri-hegységben építették fel – állítólag – valamikor Buddha idejében. A romokat hajmeresztően meredek, sziklába faragott lépcsősoron keresztül lehet megközelíteni. A korlát hiánya fölfelé még csak-csak felejthető, lefelé viszont próbára teszi az ember idegeit, főleg a szédülősekét.

A legenda szerint az erődöt egy bizonyos Kalavantin királynő számára emelték, ennél többet nem igen lehet tudni az eredetéről. 1458 körül az Ahmednagar királyság első minisztere, Malik Ahmad foglalta el a várat Konkan tengerpartjának meghódítása közben. A 17. században Shivaji Bhosale harcos indiai mogul, miután megszilárdította hatalmát, szintén elfoglalta az erődöt. Abban az időben Kesar Singh mogul volt az építmény kapitánya, az utolsó, aki ellen tudott állni Shivaji támadásának. Amikor a nők látták, hogy az erőd rövid időn belül elesik, felkészültek a rituális öngyilkosságra.

Singh meghalt a végső csatában, Shivaji pedig kegyesen szabad elvonulást engedélyezett az elhunyt mogul édesanyja és unokája számára.

 

 

 

 Srí Lanka – Sigiriya, egy trónbitorló végvára

 

Sri Lanka középső részén egy közel 200 méter magas sziklatömb emelkedik függőleges falakkal a dzsungel fölé, amelyre az 5. században palotát és erődöt emeltek. Ez a Sigiriya-erőd, amely Oroszlán-sziklát jelent, s az egyik kapujáról kapta a nevét. Az ősi krónikák szerint Kasyapa király (uralkodott i.sz. 477-495) választotta ki e helyet székhelyéül, és a várost Culavamsának nevezték. Ő emelt palotát a sziklára, és boríttatta be egyes oldalait ma is látható, csodálatos falfestményekkel.

Felfelé félúton látható egy szűk – jól védhető – átjáró, amely egy hatalmas, kőből kifaragott oroszlán mellső lábai között vezet el. Sajnos az oroszlán feje már régen megsemmisült.

 

A hegyfok környezetét már a 3. században is lakták szerzetesek és aszkéták. Mivel 477-ben Kasyapa herceg „államcsíny” során került trónra (élve befalaztatta apját), tartva a jogos trónörökös támadásától ezen a helyen – az eredeti Anuradhapura főváros helyett – választotta ki biztonságosabb székhelyét. A kiépült kertek, védelmi rendszerek, csatornák bonyolult struktúrája ebből a korból maradt fenn. Kasyapa királyt végül legyőzte az, akitől félt: a jogos trónörökös. Az Indiába menekült Mogallana sereggel tért vissza, s a végső csatában Kasyapát – állítólag – elhagyta a serege, s öngyilkosságot követett el. A palota és a főváros ez után elnéptelenedett, épületeit buddhista kolostornak használták a 14. században, a 16-17. században pedig rövid ideig a Kandy Királyság előörse volt.

Sigiriya romjai az után kerültek először a régészek látókörébe, amikor 1831-ben Jonathan Forbes erre lovagolt a brit hadsereg hegyivadászai élén, de felületes régészeti kutatás is csak 1890-es években indult. 1982-ig kellett várni, hogy a sziklaerőd alapos feltárására sor került – Srí Lanka kormányának elhatározására.

A romok három térszínre különíthetőek el: szikla lapos tetején a palota nyomai állnak, a középső szinten a híres falfestmények, a tükör fal, az Oroszlán-kapu, és egy kisebb palota ma is látványos maradványai találhatók, a szikla tövében pedig falak, várárkok és medencék alkotta bonyolult rendszer nyúlik el több száz méterre. A kis fennsíkon egykori ciszternák gyűjtik össze az esővizet a mai napig. Sigiriya várostervezése egyedülálló ötletes és bonyolult felszíni és felszín alatti hidraulikus rendszerének, víz-visszatartó csatornahálózatának köszönhetően.  A régi Culavamsa utódja ma is hasznát veszi egyik nagy tározójának. Kasyapa fővárosának valaha öt kapuja volt.

John Still 1907-ben „gigantikus képgalériának és a világ legnagyobb festményének” írta le a sziklára festett alakok hatalmas kompozícióját. A szikla nyugati oldalán körülbelül 500 női alak, félalak borít be egy 140 méter hosszú 40 méter széles felületet, de elszórtan portrék másutt is felfedezhetők. Sajnos az eltelt évszázadok alatt a festmények legtöbbje már örökre elveszett…

Sigiriya oldalában található az ún. Tükör fal, amely egy fényes kerámia-félével fedett felület. Eddig 685 verset azonosított be rajta egy srí lanka-i régész a 8., 9., és a 10. századból. Ma már tiltják a falra írást – a régi szeretetről, iróniáról, jó tanácsokról szóló írások védelmében.

Az egykori főváros kertjei a legrégebbi parkok a világon, teraszaikkal, medencéikkel, szigeteikkel, csatornáikkal, gátjaikkal, barlangjaikkal. A földalatti vezetékeken keresztül ellátott szökőkutak még mindig működőképesek!

 

Sigiriya a Világörökség része, s egyben Sri Lanka leglátogatottabb történelmi helyszíne.

 

Masada – Egy sziklahajó a Holt-tenger felett

 

Masada hegyi erődje Izrael déli részén emelkedik ki a Holt-tenger síkjából. A három oldalán 400 méteres falakkal leszakadó fennsíkra Nagy Heródes építtetett palotát és erődítményt i. e. 37-31 között. Csupán a nyugati oldalon alacsonyabb a sziklafal: 90-100 méteres.

Az első zsidó-római háború idején – állítólag – 960 zsidó lázadó menekült Masada falai közé, amit a rómaiak i. e. 73-ban ostrom alá vettek. A két-három hónapig tartó várostrom végére épült fel a rómaiak ma is kivehető rámpája, amelynek segítségével ostromtornyot juttattak a nyugati falhoz, és betörtek a várba. A lázadók közvetlenül ez előtt tömeges öngyilkosságot követtek el, hogy ne kerüljenek a rómaiak kezére – egyébként szinte minden, amit tudunk Masadáról, az az i. sz. 1. századi zsidó-római történetírótól, Josephustól származik.

Josephus leírása alapján a bevonuló rómaiak lángokban találták az épületeket és az élelmiszer raktárat, s mindössze két nőt és öt gyereket találtak életben. Ellenben a régészeti leletek nem egyeznek a történetíró feljegyzéseivel.