Ellopták a legidősebb huszár földi maradványait! 3. cikk

Emléktáblát avattak Skultéty László, a legtovább szolgált magyar huszár tiszteletére a szlovákiai Révkomáromban az Egy Jobb Komáromért polgári társulás aktivistái kedden.

Az emléktáblát állító észak-komáromiak is elfogadhatatlannak tartják a lopva történt kihantolást

Az emléktáblát állító észak-komáromiak is elfogadhatatlannak tartják a lopva történt kihantolást

 

Az emléktáblát, amelyen magyarul és szlovákul is olvasható Skultéty László rövid méltatása, az 1848-as szabadságharc révkomáromi emlékhelyénél helyezték el. Az emléktábla ünnepélyes leleplezésén a polgári társulás aktivistáin és a kezdeményezés támogatóin kívül Harmati Zsolt, Magyarország pozsonyi nagykövetségének első tanácsosa, valamint Fráter Olivér, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese is részt vett. Az ünnepségen mondott beszédében Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért polgári társulás elnöke hangsúlyozta, hogy az emléktábla a révkomáromi magyar polgárok természetes válasza az elmúlt hetek történéseire. Rámutatott: elfogadhatatlannak tartja, hogy a legöregebb magyar huszár földi maradványait úgy hantolták ki az újaradi temetőben a szlovák és a román hatóságok megegyezése alapján, hogy a magyar felet ezen tervükről nem is értesítették. A polgári társulás elnöke a kezdeményezés kapcsán az MTI-nek elmondta: úgy gondolták,  Skultéty László mindenképpen érdemes arra, hogy a felvidéki városban is viselje a nevét egy emléktábla, mivel a Coburg huszárezred zászlótartójaként egységével többször is megfordul Komáromnál. Hozzátette: a tábla kihelyezése nem irányul senki ellen, nem akar megosztani, hanem a Kárpát-medencén belüli összetartozást kívánja erősíteni. Skultéty László emléktáblájának felavatása közel egy hónappal azután történt, hogy földi maradványait Szlovákiába szállították. A huszár újratemetése, katonai tiszteletadás mellett, csütörtökön lesz szülőfalujában, Hegyesmajtényban (Mojtín), amelynek polgármestere, saját állítása szerint az eljárás kezdeményezője volt.

2013. június 25., kedd

 (Forrás: ahojkomarno.sk)

Ellopták a legidősebb huszár földi maradványait! 2. cikk

Újratemették Skultéty László földi maradványait

Az 1831-ben elhunyt magyar huszárt szülőfalujában helyezték ismét nyugovóra

Ünnepélyesen újratemették Skultéty László 1831-ben elhunyt magyar huszár földi maradványait szülőfalujában, a szlovákiai Hegyesmajtényban csütörtökön. A szertartáson Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes és Balogh Csaba pozsonyi nagykövet is részt vett.

Katonai díszõrség áll a sír mellett Skultéty László huszár zászlótartó földi maradványainak újratemetésén a szlovákiai Hegyesmajtényban 2013. június 27-én. (Fotó: Krizsán Csaba - MTI)

Katonai díszõrség áll a sír mellett Skultéty László huszár zászlótartó földi maradványainak újratemetésén a szlovákiai Hegyesmajtényban 2013. június 27-én.
(Fotó: Krizsán Csaba – MTI)

 

Katonai tiszteletadással ünnepélyesen újratemették Skultéty László földi maradványait csütörtökön az 1831-ben elhunyt huszár szülőfalujában, a szlovákiai Hegyesmajtényban (Mojtín). A Háry János alakját ihlető magyar huszár földi maradványait májusban a romániai Újaradon hantolták ki. Az újratemetésen Magyarországot Orosz Zoltán altábornagy, vezérkarifőnök-helyettes és Balogh Csaba pozsonyi nagykövet képviselte. A szertartás előtt Frantisek Rábek, a szlovák fegyveres erők püspöke és Tomás Gális megyéspüspök misét mutatott be a hegyesmajtényi templomban. Nincs két történelem, nincs külön szlovák és külön magyar történelem, csak magyarok, szlovákok és a velük együtt Közép-Európában élő népek közös történelme létezik, amely összeköti őket, mert közösen élték és élik meg azt – hangoztatta Orosz Zoltán az újratemetésen mondott beszédében, hozzátéve: a magyar huszár élete is ezt bizonyítja, hiszen nemcsak anyanyelvén, magyarul beszélt, hanem németül, latinul és szülőfaluja többségének nyelvén, szlovákul is. A vezérkarifőnök-helyettes elmondta: nagyra értékeli a meghívást, amit olyan szép gesztusnak tart, amely csökkenti annak a sajnálatos lépésnek a súlyát, hogy a magyar felet nem vonták be az előkészületekbe. Mint mondta, reméli, Skultéty László hazatérése egy új korszak kezdetét jelenti a Szlovákiában lévő magyar hadisírok gondozásátban.

 

Peter Vojtek, a szlovák hadsereg vezérkari főnöke az újratemetésen mondott beszédében felidézte Skultéty László életének főbb megállóit, rámutatva: aligha létezik a történelemben még egy olyan jó példája az elkötelezettségnek, amilyenről a huszár tanúbizonyságot tett. Hozzátette: Skultéty László földi maradványai, halála után Hegyesmajténytól távol nyugodtak, ám most „a sorsnak, a véletlennek vagy az isteni gondviselésnek köszönhetően” Hegyesmajtény település közbenjárása mellett, teljesülhetett a katona „ki nem mondott utolsó kívánsága”, és visszatérhetett szülőfalujába. Skultéty László földi maradványait a huszár támogatásával épült hegyesmajtényi templom kertjében épített új síremlék sírkamrájában helyezték végső nyugalomra. A síremléken Skultéty László rövid életrajzát megjelenítő emléktáblákat is elhelyeztek, négy nyelven, szlovákul, magyarul, németül és angolul. A magyar nyelvű emléktábla szövegében több helyesírási hiba és elírás van. A szertartáson a Magyarországról meghívott vendégek mellett Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője és a mozgalom néhány felvidéki tagja is részt vett, a magyar zászlót és a Jobbik lobogóját tartva. A pártzászlót a szervezők a rendezvény pártonkívüliségére hivatkozva levetették. A magyar hadseregben rekord ideig – 81 éven át – szolgált Skultéty László földi maradványainak újratemetésére közel egy hónappal azután került sor, hogy a huszár földi maradványait a szlovák és a román hatóságok megegyezése alapján kihantolták a katona újaradi sírjából, és elszállították Szlovákiába.

2013. június 27., csütörtök

 (Forrás: magyarhirlap.hu)

Ellopták a legidősebb huszár földi maradványait! 1. cikk

Gyalázat! Az érintettek egymásra mutogatnak


A nyilvánosság teljes kizárásával exhumálták Aradon a szlovák és a román állam képviselői Skultéty Lászlónak, az 1831-ben eltemetett magyar huszárnak a földi maradványait. 182 éven át nyugodott a Maros parti városban a világ legidősebb huszára. A Szlovák Hadtörténeti Intézet szerint a plébánia indítványozta a hamvak elszállítását, mert senki sem fizette a sír után az illetékeket. Nem értenek egyet a kihantolással az erdélyi magyar politikai szervezetek. Az újaradi római katolikus temető gondnoka úgy tudja, hogy Skultéty sírját már évekkel korábban is felbontották.

A sírt a kihantolást követően rendezetlenül hagyták... (Fotó: magyarhirlap.hu)

A sírt a kihantolást követően rendezetlenül hagyták… (Fotó: magyarhirlap.hu)

 

Az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty László huszár zászlótartó hamvainak elszállítását szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba (Mojtín), arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket – közölte a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) pénteken. Az intézet vezetője,Miloslav Caplovic tudatta: az újaradi plébános kereste meg Hegyesmajtény plébánosát, aki viszont a huszár szülőfalujának polgármesterét kérte meg, hogy tegyen valamit. A kihantolást és a szállítást a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal, ugyanis ha nem szállították volna át a maradványokat, akkor a huszár zászlótartó sírjára a hivatalos „megszüntetés” várna.
 

Szlovákia romániai nagykövetségének az exhumációt és a földi maradványok elszállítását célzó kérését a román hatóságok jóváhagyták – erősítette meg a VHÚ közlését Danka Capáková, a szlovák védelmi tárca sajtóosztályának munkatársa.
Miloslav Caplovic szerint Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítását  az is indokolttá tette, hogy „Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó”. Skultéty László nemzetiségét a „területi elv alapján” lehet megállapítani – emelte ki, majd hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László (aki korábban a Hadik-ezredben szolgált), a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. „Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja” – vélekedett Miloslav Caplovic.
Skultéty László földi maradványait – az újaradi temetőből való kihantolásukat, majd elszállításukat követően – átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el, azok június 27-ig maradnak az egykori koronázó templomban.

 

Az újaradi római katolikus temető gondnoka úgy tudja, hogy Skultéty sírját már évekkel korábban is felbontották. A május 21-ei kihantolás során a huszárnak csak néhány csontja került elő. A temetőgondnok az Aradi Hírek portálnak elmondta, a Temesvári Római Katolikus Püspökségről hívták fel, hogy közöljék: ki kell hantolni a néhai huszár hamvait. „A sírt mi bontottuk ki, de már csak néhány csontot találtunk: megvolt még a koponya fele, egy lábszárcsont és néhány gomb. Szerintem azt hitték, megtalálják a kardját is, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a csontok többi részét is, hisz például a combcsontok, medencecsont is hiányzott most” – magyarázta a gondnok.
Az Aradi Hírek fényképsorozatot is közölt arról, hogy a kihantolás után csak részben temették vissza a sírt. A kiásott föld kupacban állt a huszár gránitobeliszkje mellett.
„Rosszul esik, hogy megkerültek bennünket, a várost, az aradi magyarságot és az RMDSZ-t” – nyilatkozta az Aradi Híreknek Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Hozzátette, az újaradi temető egyházi tulajdonban van, a hamvak elviteléhez a temesvári római-katolikus püspökségnek kellett a beleegyezését adnia.

 

A kihantoláson Szlovákia bukaresti nagykövete és Arad megye alprefektusa is részt vett  – nyilatkozta  Dirschl Mathes, a temetőt fenntartó római katolikus plébánia lelkésze, aki úgy emlékszik: az aradi polgármesteri hivatal részéről keresték meg a kihantolás ügyében, a polgármesteri hivatal pedig Szlovákia bukaresti nagykövetsége kérésére járt el. Hozzátette, a huszársír fekete márvány obeliszkje műemléknek minősül, de azt nem bántották a kihantolás során. Azt is megjegyezte, a temetőben tízévente kell megváltani a sírokat, de ez a szabály nem vonatkozik a műemléksírokra, így Skultéty László sírjára sem. Az obeliszk ezután is ottmarad a temetőben.
Dirschl Mates személyesen vett részt a kihantoláson, amelyen Szlovákia bukaresti nagykövete, Arad megye alprefektusa, a román hadsereg egy temesvári tábornoka, az Arad megyei  szlovák többségű Nagylak város polgármestere és alpolgármestere, valamint a rendőrség egy képviselője is részt vett. Utóbbi lepecsételte a hamvakat tartalmazó koporsót.
A plébános elmondta: a magyar közösség helyi képviselői tudtak a kihantolásról, és nem ellenezték azt. Hozzátette, személyesen beszélt Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyről, Ujj János helytörténész pedig előzetesen fényképeket készített a sírról.
Dirschl Mates elmondta: több mint egy évtizede szolgál az újaradi plébánián, de nem tud arról, hogy Skultéty László sírjánál valaha is megemlékezést tartottak volna. A plébános valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le.

 

Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei vezetői nem értenek egyet Skultéty László hamvainak az elszállításával.

Bognár Levente, Arad alpolgármestere, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy a polgármesteri hivatalt, a magyar közösséget és az RMDSZ-t megkerülték a kihantolás ügyében. „Skultéty László aradi örökség, ha eddig itt pihent, továbbra is itt maradhatott volna” – jelentette ki Bognár Levente, aki elismerte, hogy nem hivatalos úton értesült a küszöbön álló kihantolásról, és jelezte is, hogy nem ért vele egyet. Arra számított azonban, hogy a polgármesteri hivatalt hivatalosan is megkeresik. Hivatalos megkeresés viszont nem történt.
„Tiltakozni fogunk valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen” – jelentette ki az alpolgármester, aki azt is megjegyezte, hogy az aradi magyarság identitástudatát elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak a kultusza határozza meg. Az öreg huszár sírját csak a történelem iránt érdeklődő aradiak tartották számon – mondta.
„Azt kellene tisztázni, hogy Skultéty László milyen nemzetiségűnek tartotta magát” – mondta el az MTI-nek az ügyre reagálva Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke. „A közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania. Sem a szlovákoknak, sem a románoknak, de még a magyaroknak sem. Meg kellene alakítani azokat a történészi vegyes bizottságokat, amelyek két- vagy háromoldalú tárgyalásokon tisztáznák a vitatott kérdéseket” – tette hozzá az EMNP Arad megyei elnöke.

Az újaradi Skultéty-sír kihantolására reagálva csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást, Skultéty László huszár zászlótartó hamvait pedig szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.
A két politikus szerint ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg. A kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor – hívták fel a figyelmet.

2013. június 14., péntek

(Forrás: magyarhirlap.hu)

 

Ilyen alapon az osztrák államnak jogában állhatna Liszt Ferenc – akire, bár egész életében magyarnak vallotta magát, a történelem fordulása miatt német és szlovák származást is ráerőltettek – Németországban található bayreuth-i nyughelyéről kiemelni a mester maradványait, és az ausztriai-burgenlandi Doborjánba szállítani? Mivelhogy ott született… Vagy a magyar államnak ugyanúgy? Netán arra hivatkozni, hogy nem elégedettek a zeneszerző-óriás, zongora virtuóz mauzóleumánál rendezett megemlékezések minőségével és számával..? Majd mi méltóbban ápoljuk a mester emlékét! – kiáltanák… Szó sincs róla!

 

A híres szülöttjüket „hiányoló” hegyesmajtényieknek pedig el kellett volna utazniuk Újaradra, ahol méltó megemlékezéseket rendezhettek volna az Arad városa által száz éve emelt márvány obeliszknél. De úgy látszik, ők úgy gondolták: Mohamed nem megy a hegyhez – a hegy menjen Mohamedhez. Abszurd!

Rekord nagyságú jégtábla

A jeges kontinens leggyorsabb gleccseréről egy 35 x 25 kilométeres jégmező vált le.

November 10-én készítette ezt a képet a Pine Island gleccserről a NASA Aqua műholdja. Jól látható, hogy egy 35×25 kilométeres jégmező leszakadt a gleccserről. A leszakadás első jelét még 2011 októberében figyelték meg (ugyancsak műholdképeken), egy új nagy törésvonal formájában. Becslések szerint a jégmező idén júliusban vált el a gleccsertől, de csak mostanra vált látványossá a távolodása. A leszakadt jégmező útját figyelemmel kísérik. Az antarktiszi gleccserek jégtömege az elmúlt évtizedekben rohamosan gyorsuló sebességgel halad a tenger felé. A kutatók különös figyelmet fordítanak a nyugat-antarktiszi Pine Island-gleccserre, amely az Antarktisz leggyorsabb ütemben váltózó régiójában található. Jelenleg ez az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó jégárja, sebessége 1990 óta 2,4-ről napjainkra évi 3,7 kilométerre növekedett.

A Pine Island gleccseről legújabban levált jégmező (Forrás: origo.hu-n keresztül NASA)

A Pine Island gleccseről legújabban levált jégmező (Forrás: origo.hu-n keresztül NASA)

A Pine Island-gleccser a nyugat-antarktiszi jégmezőről indul, és több mint 150 kilométer megtétele után éri el az Amundsen-tenger Pine Island-öblét. Itt azonban nem ér véget, óriási selfjégként folytatódik a víz felszínén. A peremét alkotó jégfal 750 méterre emelkedik ki az óceánból, és kétszer ilyen hosszan folytatódik a tengerszint alatt. A többi antarktiszi gleccserhez hasonlóan a Pine Island-gleccser és az általa táplált jégself is nagymértékben vékonyodik. A műholdas radarmérések szerint a Pine Island-öböl selfjégtömege az elmúlt évtized során évenként 5,5 métert vékonyodott. A nyugat-antarktiszi gleccserek olvadása által a tengerbe szállított vízmennyiség évi 0,25 milliméterrel járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez (a kutatók szerint ha teljesen elolvadnának, a tenger szintje 5 méterrel emelkedne meg).

(Forrás: origo.hu)

Az évszázad meteorja

Cseljabinszk felett az ég…

A világ két legismertebb tudományos lapja egyszerre közli a februári orosz meteorral kapcsolatos új információkat. A 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk felett felrobbant meteor a legnagyobb ilyen ismert jelenség volt az 1908-as Tunguzka-esemény óta, így sokak szerint az évszázad meteor-robbanása lehetett.

A robbanás keltette füstfelhő különböző magasságokban (kép: origo.hu-n keresztül Nature, Science)

A robbanás keltette füstfelhő különböző magasságokban (kép: origo.hu-n keresztül Nature, Science)

A robbanás most egy viszonylag sűrűn lakott terület felett történt, így számos ipari és gépkocsikra szerelt fedélzeti kamera is megörökítette. Ezek alapján a kutatók nagyon pontosan tudták rekonstruálni az eseményt, amelyről a világ két legismertebb tudományos lapja, a Nature és a Science most egyszerre közöl részletes szakmai beszámolókat és új képeket.

A beszámolókban közölt adatok megerősítik a korábbi becsléseket. A meteor 18,6 kilométer/másodperces (közel 70 ezer km/h) sebességgel lépett be a légkörbe. 92 kilométer magasban vált láthatóvá, ekkor alakult ki előtte a lökéshullám, majd 32 kilométer magasságban a fejlődő hő hatására darabjaira robbant. A robbanás pillanatában körülbelül 30-szor volt fényesebb a Napnál.

Ez a robbanás okozta a legsúlyosabb pusztítást, az épületkárokat a több tíz kilométerre lévő Cseljabinszkban is. Legalább ezer, egyes híradások szerint ezerötszáz ember megsérült, általában a légnyomáshullám által betört ablakok üvegcserepeitől. Szerencsére halálos áldozatot nem követelt az eset.

 A meteor útjának felszíni vetülete, csillaggal jelölve a becsapódás helye (kép: origo.hu-n keresztül Nature, Science)

A meteor útjának felszíni vetülete, csillaggal jelölve a becsapódás helye (kép: origo.hu-n keresztül Nature, Science)

A test eredetileg 19,8 méteres, azaz jókora ház nagyságú lehetett, de felrobbanása miatt körülbelül 100 darabra esett szét, és a legnagyobb leérkező darab már csak egy 7 méteres lyukat ütött a Cserbakul-tó jegén. A meteorit hivatalosan a tó partján fekvő, azonos nevű városról kapta a nevét.

A begyűjtött minták geokémiai elemzése alapján a Csebarkul-meteorit a kondritok közé tartozik, vagyis kőmeteorit, alacsony vastartalommal (LL-kondrit).

A test eredetileg a Mars és a Jupiter közötti fő kisbolygóövből érkezett, és 9000 tonnát nyomhatott. Ellipszis alakú pályája egészen a Vénusz pályájáig hatolt, így rendszeresen keresztezte a Föld pályáját. Csak idő kérdése volt, mikor találkozik a két égitest.

A meteor egykori pályája szinte megegyezik a 86039 (1999 NC43) jelű földközeli kisbolygó pályájával, ami arra utal, hogy közös eredetűek, azaz ugyanabból a nagyobb testből származnak. (forrás: origo.hu)

A meteorit-anyag fő tömegét (570 kg) csak októberben találták meg a Cserbakul-tóban, a képen ebből látható egy nagyobb darab. A teljes leérkező anyag 600-650 kg lehetett (kép: origo.hu-n keresztül Nature, Science)

A meteorit-anyag fő tömegét (570 kg) csak októberben találták meg a Cserbakul-tóban, a képen ebből látható egy nagyobb darab. A teljes leérkező anyag 600-650 kg lehetett (kép: origo.hu-n keresztül Nature, Science)

 

A meteor fő tömegének becsapódási helye a Csebarkul-tó jegében (kép: origo-n keresztül Nature, Science)

A meteor fő tömegének becsapódási helye a Csebarkul-tó jegében (kép: origo-n keresztül Nature, Science)

Bezárták a várgesztesi várat

(Forrás: vargesztes.hu)

Sajnálatos, hogy ide jutott ez a családi vállalkozás, és olyan kilátástalannak ítélte meg helyzetét, hogy befejezi több évtizedes tevékenységét – összegezte véleményét Menoni Gabriella, Várgesztes polgármestere, aki hozzátette: Bozzay Attila várkapitány nemcsak a vár megőrzésére, a hagyományok ápolására tette fel életét, hanem a helyi közéletnek is aktív tagja volt.

 

Várgesztes, és a felette emelkedő vár 2013 júniusában (Fotó: Harsáczki György)

Várgesztes, és a felette emelkedő vár 2013 júniusában (Fotó: Harsáczki György)

– A gótikus műemlék bezárása a falu életére is hatással lesz, hiszen a mindennapok része volt a kirándulók nyüzsgése, az iskolások, baráti társaságok ismerkedése a környék nevezetességeivel. Egy ilyen kis település életében minden fillér számít, így az iparűzési adó csökkenése, az idegenforgalmi adó elmaradása, nem beszélve az azzal járó állami támogatás megszűnéséről. Helyi vállalkozók, vendéglátóhelyek üzemeltetői, szállásadók szembesülhetnek a forgalomcsökkenésből adódó bevételkiesésre – mondja a polgármester.

– Képviselő-testületünk már két alkalommal kifejezte abbéli szándékát, hogy kezelésébe veszi a várat, most ismét a testület elé terjesztem az átvétel lehetőségét, bár ma már olyan hatalmas összeget kellene a felújításra költeni, amit pályázati források nélkül egy ilyen kis falu nem tud előteremteni – nyilatkozta Menoni Gabriella.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Geiszt Róbert, a faluház vezetője is: Várgesztes neve és létezése összeforrt a völgy fölé magasodó hegyen lévő várral. A csendes, nyugodt környezet, az itt lakók vendégszeretete vonzotta a turistákat, a gesztesi családok nagy részének személyes élményei – esküvő, bálok, ballagás – fűződnek a várhoz.

– Elképzelhető, amennyiben Gesztes fő nevezetessége bezárja kapuit, a faluházba szervezett események száma is csökkenni fog.

Várgesztes lakói, különösen az őslakosság számára a vár ikont jelent. A címerben és a település nevében is szerepel. Ez mélyen benne van a tudatban. A vár romlása a lelkeknek is kárára van – foglalta össze álláspontját dr. Tar József, aki így folytatta: A VÁR nem egyszerűen turisztikai érdekesség, hanem a falu túlélésében is jelentős szerepet játszik. Sok betelepülő korábbi kirándulásai során ismerkedett meg a Vértes gyöngyszemével, majd úgy döntött, hogy ide telepszik le. Ha nem jönnének a betelepülők, a falu előbb- utóbb elnéptelenedne.

A vár kapuja az idei júniusi Oroszlány teljesítménytúra résztvevőivel (Fotó: Harsáczki György)

A vár kapuja az idei júniusi Oroszlány teljesítménytúra résztvevőivel (Fotó: Harsáczki György)

Népes családom és barátaim gyakran fordulnak meg nálunk. Szinte kötelező program minden alkalommal felmenni a várba. Unokáim ilyenkor mindig fagyizással egészítik ki a kirándulás élményét. Az életveszélyes, lakat alatti vár már nem jelent élményt.

Közel 70 éve élünk békében, de békeidőben is lehet várat rombolni. Ha így megy tovább, akkor a műemlék egy idő után megint alkalmas lesz a „Valahol Európában” című film forgatására!

 

 

(Forrás: vargesztes.hu)

Emelt fővel távozik a várgesztesi kapitány

 

Segélykiáltással felérő bejegyzés került fel a napokban az egyik várgesztesi lokálpatrióta Facebook oldalára: „Október 31-én a Gesztesi Vár Bozzay Attila és Szédely Rózsa vezetésével bezárja kapuit. A lakatokkal együtt 27 év munkája és egy élet is lezárul. Szeretném megköszönni a Várnak, ahol felnőttem a rengeteg emléket, élményt, barátot és az életet!”

A hír sajnos igaz – erősíti meg a fentieket Bozzay Attila, aki hatalmas paksamétával érkezik beszélgetésünkre. A történet kezdete 1996-ig nyúlik vissza, amikor az állam megyei kezelésbe adta Várgesztes várát. Már akkor is szóba kerül, hogy a megye, vagy a település lesz-e a jobb gazda, végül az ingatlan az előbbinél landolt, térítésmentes átadással. Azóta a tulajdonos semmilyen értéknövelő beruházást nem finanszírozott az idegenforgalmilag fontos ingatlanon, melynek bérbeadásából az utóbbi években rendre kétmillió forint körüli összeg gazdagította a megyei büdzsét. 2003-2006 között készült egy felújítási terv, majd a megyei közgyűlés pályázat útján kívánta felújítani, 170 millió forint önerő biztosításával. Ám a projekt sikertelen volt, így – bár 2003-ban és 2006-ban is felmerült a vár átadása a települési önkormányzatnak – a gótikus műemlék felkerült az eladandó ingatlanok listájára.

A várat az 1960-as években újították fel. Eddig bírták a falak?

A várat az 1960-as években újították fel. Eddig bírták a falak?

– 1986 júniusában sodort az élet Várgesztesre, ahol alkalmazottként kezdtem pályafutásomat a műemlék épületben, ekkor lettem várkatona. 1990-ben aztán már egy betéti társaság élén, családi vállalkozásban az egész egység feladatait mi láttuk el, a vendéglátástól a szállásoltatásig, az idegenforgalmi projekt ellátásától az épület gondozásáig – meséli. A bevétel fedezte a bérleti díjat, a fennmaradó összeg pedig a család fenntartására ment el, de a nyereségből maradt a vár, az étterem és a turistaszálló folyamatos szépítésére is. Erre már csak azért is szükség volt, mert az elmúlt 23 évben erre a nevezetességre rajtunk kívül senki sem költött egy fillért sem, pedig a befizetett bérleti díj mai árakon számolva elérte a 35-40 millió forintot. 1996. óta van megyei tulajdonban Gesztes vára, s az első időkben jól is mentek a dolgok, büszke voltam arra, hogy bevétel fedezi a kiadásokat. Tízéves szerződést kötöttem akkor a megyével, ami azt is tartalmazta, hogy az állagmegóvás az én feladatom. Cégünk 2000-ben felújította a kilátóként is üzemelő lapos tetőt, és folyamatosan költöttünk a berendezések korszerűsítésére, a vizesblokkok bővítésére, az elektromos rendszer felújítására.

– A 2007-ben lejáró szerződés megújításra került, és akkor tisztán érzékelhető volt a megyei szándék, hogy pályázati források felhasználásával tervezik felújítani a várat. Erre több kísérlet is volt, de mind eredménytelenül végződött. Az illetékesek megpróbálkoztak az értékesítéssel, ami szintén nem vezetett sikerre, de közben az idő múlásának jelei mind erősebben jelentkeztek a műemléken. Az épület szerkezete folyamatosan romlott, a falak repedezni, domborodni kezdtek, tehát egyértelművé vált, hogy itt már nem lehet egyedi bütyköléssel fenntartani az épület állagát, hanem teljes rekonstrukcióra lenne szükség. De nem csak itt lenne munka, hiszen a közművek 800 méter hosszban jönnek a faluból, s ezek állapota is katasztrofális – sorolja az egymást követően jelentkező problémákat Bozzay Attila.

– Én rendszeresen tájékoztattam a tulajdonos megyei önkormányzatot, válaszként pedig jött rendre a sablon levél a nehéz költségvetési helyzetről, meg a prioritásokról. Már az is nagy dolognak számított, ha a bérleti díjat nem emelték az adott évben az infláció mértékével, a bevétel azonban a gazdasági válság kezdete óta nem fedezte a kiadásokat, viszont 2012 januárjától ismét állami tulajdonba került Várgesztes, vagyonkezelőnek pedig a megyei Ingatlankezelő Központ lett kijelölve. Ismét bizakodó lettem: új tulajdonos, új szelek, csak történik valami – nem történt. Így 2012. elején kénytelen voltam felmondani a bérleti szerződésemet, amit még a megyei önkormányzati fenntartóval kötöttem. Erre a levelemre 2012 májusában válaszolt az Ingatlankezelő Központ, miszerint a bérleti díjból engedni nem tud, s úgy tekint rám mint bérlőre, a jogfolytonosság okán. Kérésükre több hetes munkával összegyűjtöttem a halaszthatatlannak tartott rekonstrukciós feladatok árajánlatait, amelyek összege közel 70 millió forintot tett ki. Ezt benyújtottam, majd ismét vártam, vártam. Persze ez egy rendhagyó állapot volt, de én, mint a hely felelős őrzője úgy gondoltam, a kapitány nem hagyhatja ott a várát, csak, ha már nincsen remény sem.

– Márciusban aztán bekövetkezett, amitől mindig tartottam. 23-ára virradóra kiszakadt 25 köbméternyi fal a keleti oldalán, s leomlott. Azóta ez a terület nem látogatható, mert életveszélyes. Egyébként is folyamatos a falból a kövek kiszakadása, több helyen látható ledőlt falrész, ez a helyzet számomra már vállalhatatlan. Március 31-vel azonban megszűnt a vagyonkezelő, ismét új szervezethez tartozik a terület, ennek pedig a neve: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság KEM Megyei Kirendeltsége.

– Tucatszám írtam az elmúlt években a beadványokat, leveleztem, helyszíni bejárásokat szerveztem, egész életemet ennek a csodálatos várnak az érdekében éltem és dolgoztam, mára pedig ott tartunk, hogy hiába mondtam fel annak idején a bérleti szerződésemet, azt a mindenkori kezelő folyamatosként értékeli, s ma már mintegy 3,6 millió forintnyi bérleti díjat követel tőlem. A nevezetesség így, ebben az állapotában nem működhet tovább, az újbóli megnyitásra alkalmatlan. S bár a hazai viszonylatban is ismert és látogatott várgesztesi vár állapotán én már nem tudok segíteni, ennek ellenére emelt fővel zárom le a kapukat október 31-én, s adom át a kulcsokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság KEM Megyei Kirendeltsége munkatársának – búcsúzik Gesztes várkapitánya.

A gesztesi vár kálváriája tehát évtizedek óta tart. Mindenki jó szándékkal, segítően állt hozzá a nevezetesség megmentéséhez. Tervek, koncepciók, helyi és megyei önkormányzati határozatok, pályázatok, szándéknyilatkozatok születtek, azonban konkrét lépés eddig egyetlen egy sem történt.

Egyre olcsóbban árulják a vidéki kastélyokat

Szerző: Körtési Zsolt

Mind olcsóbban lehet hozzájutni kastélyokhoz, rezidenciákhoz és udvarházakhoz Magyarországon. A kereslet hiánya és az önkormány­zatoknál felszabaduló ingatlanok miatt felére-harmadára estek az árak.

Az utóbbi időben tovább bővült a korábbi években is széles kastély-, rezidencia- és udvarházkínálat a magyar piacon, az árak pedig ezzel párhuzamosan tovább csökkentek. Kisebb romos kúriákhoz már ezt megelőzően is hozzá lehetett jutni 10 millió forint alatti áron, eddig azonban nem volt jellemző, hogy gyakorlatilag egy családi ház áráért − akár frekventált üdülőkörzetben − lehessen több száz négyzetméteres kastélyt vásárolni − jelenleg azonban erre a Bükkben, Sopronban, Sárvár környékén, illetve a Balatonnál is egyre gyakrabban akad példa. Balatonbogláron egy olyan, 3834 négyzetméteres őspark közepén álló, tízszobás, 477 négyzetméteres kastélyt kínálnak 37 millió forintos irányáron, amelynek a külső tatarozása is befejeződött. Persze ma is vannak a piacon több száz millió forintért vagy akár egymilliárd forint feletti áron kínált ingatlanok, értékesítésük azonban egyre kilátástalanabb. Piaci szereplők szerint a piacon olyan mértékű keresletcsökkenés tapasztalható, hogy a vevők akár 20-25 százalékot is lealkudhatnak a már eleve meglehetősen alacsony árból.

A tömördi Chernel-kúria bedeszkázott ablakokkal várja a sorsát... (Fotó: Harsáczki György)

A tömördi Chernel-kúria bedeszkázott ablakokkal várja a sorsát… (Fotó: Harsáczki György)

A Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek szerint a kínálatot már nemcsak az növeli, hogy a nagy alapterületű ingatlanok fenntartása, üzemeltetése egyre többe kerül, hanem az is, hogy hasznosításukkal mind nehezebb megbirkózni. A nyári főszezont követően csak a Nyugat-Dunántúlon nyolc, korábban teljesen felújított, panzióként, illetve szállodaként működő kastélyra került lakat. Még rosszabb helyzetben vannak azok a javarészt pusztuló kastélyok és udvarházak, amelyek olyan térségekben találhatók, ahol az idegenforgalmi hasznosításra sincs esély. Számos létesítmény felújítása a válság kitörése után elakadt, így ma félkészen várnak vevőre, de az árakat szorítja le az is, hogy az intézménybezárások és -összevonások miatt mind több önkormányzati tulajdonú kastély vált feleslegessé.

Csak a dél-dunántúli megyékben tucatnyi kistelepülés szabadulna egykori iskolájától, óvodájától vagy éppen a ma már túlzottan nagy és drágán fenntartható községházától. A tatai önkormányzat például azt az Öreg-tó mellett, az óváros szívében, egy több mint 14 ezer négyzetméteres területen lévő 52 szobás kastélyt árulja, amelyben a közelmúltig kollégium működött. A hírek szerint ugyan több év után sikerült új tulajdonost találni a rábasebesi Széchenyi-kastélyszállónak, de a nyugati határ közelében sem kapkodnak az ilyen épületekért, illetve a korábban megvásárolt és felújított rezidenciák egy része is piacra került.

Korábban kollégiumként hasznosították - Tata, Eszterházy-kastély) (Fotó: Harsáczki György)

Korábban kollégiumként hasznosították – Tata, Eszterházy-kastély) (Fotó: Harsáczki György)

Az elmúlt egy évben csak a Balaton térségében több mint tíz százalékkal nőtt az eladásra meghirdetett nagy értékű ingatlanok száma, ráadásul mind több épületet kínálnak a korábbi ár feléért vagy harmadáért − miután több térségi önkormányzat megemelte az építményadót, illetve több helyen telekadót is bevezettek. A fonyódi hegyen szinte minden második kastély méretű villa eladó, persze a műemléki védettséget élvező épületek jelentős része rossz állapotban van. Több tucat hasonló ingatlan keres új gazdát évek óta Balatonföldváron, Siófokon, Balatonfüreden, Badacsonyban és Keszthelyen is, az értékesítést nehezíti, hogy sok épületet csak a műemlékvédelmi előírások betartásával − drágábban − lehet felújítani.

2013. október 21., hétfő

Szerző: Körtési Zsolt

Alacsonyabb lett a Mont Blanc

Alacsonyabb lett a Mont Blanc a legfrissebb adatok szerint – közölte a méréseket végző expedíció egyik résztvevője.

A Mont Blanc jelenleg pontosan 4810,06 méter magas. A francia-olasz határon álló hegyóriás a legutolsó, 2011-es mérésekhez képest 38 centiméterrel lett alacsonyabb.
A mérési eredményeket most hitelesíti a francia állami Földrajztudományi Információs Intézet (IGN) – közölte az expedíció egyik résztvevője, Farouk Kadded földmérő. A két évvel ezelőtti adatok szerint még 4810 méter és 44 centiméter magas volt a hegycsúcs. A szakértő hozzátette, hogy nem várt volna tíz centiméternél nagyobb csökkenést.

A Mont Blanc szintjét az időjárási viszonyok befolyásolják. Ha gyenge a szél, ám jelentős tömegű a csapadék, a hegytetőt borító gleccser meghízik. A hegy magasságát 2001 óta kétévente megmérik, 2003 és 2007 között 4808-ról csaknem 4811 méter közelébe emelkedet, és utoljára 2005-ben süllyedt 4810 méter alá.

„Kétévente nagy számú pontot megmérünk a hegytetőn, nem csak a legmagasabbat, hogy meghatározhassuk a jégsapka alakját és tömegét, ezáltal követhessük, mennyit változott az eltelt idő alatt. Ezek az adatok fontos információt szolgáltatnak a klímakutatók, a meteorológusok, a gleccserek és a hó kutatói számára” – magyarázta Kadded.

Forrás: MTI

Mi még akkor másztuk meg, amikor még nagy volt! – 2009-ben Hajtman András, Szabó Károly, Megyesi Balázs és Harsáczki György megmászták a Mont Blanc-t.