Mind olcsóbban lehet hozzájutni kastélyokhoz, rezidenciákhoz és udvarházakhoz Magyarországon. A kereslet hiánya és az önkormányzatoknál felszabaduló ingatlanok miatt felére-harmadára estek az árak.
Az utóbbi időben tovább bővült a korábbi években is széles kastély-, rezidencia- és udvarházkínálat a magyar piacon, az árak pedig ezzel párhuzamosan tovább csökkentek. Kisebb romos kúriákhoz már ezt megelőzően is hozzá lehetett jutni 10 millió forint alatti áron, eddig azonban nem volt jellemző, hogy gyakorlatilag egy családi ház áráért − akár frekventált üdülőkörzetben − lehessen több száz négyzetméteres kastélyt vásárolni − jelenleg azonban erre a Bükkben, Sopronban, Sárvár környékén, illetve a Balatonnál is egyre gyakrabban akad példa. Balatonbogláron egy olyan, 3834 négyzetméteres őspark közepén álló, tízszobás, 477 négyzetméteres kastélyt kínálnak 37 millió forintos irányáron, amelynek a külső tatarozása is befejeződött. Persze ma is vannak a piacon több száz millió forintért vagy akár egymilliárd forint feletti áron kínált ingatlanok, értékesítésük azonban egyre kilátástalanabb. Piaci szereplők szerint a piacon olyan mértékű keresletcsökkenés tapasztalható, hogy a vevők akár 20-25 százalékot is lealkudhatnak a már eleve meglehetősen alacsony árból.
A tömördi Chernel-kúria bedeszkázott ablakokkal várja a sorsát… (Fotó: Harsáczki György)
A Napi Gazdaság által megkérdezett szakemberek szerint a kínálatot már nemcsak az növeli, hogy a nagy alapterületű ingatlanok fenntartása, üzemeltetése egyre többe kerül, hanem az is, hogy hasznosításukkal mind nehezebb megbirkózni. A nyári főszezont követően csak a Nyugat-Dunántúlon nyolc, korábban teljesen felújított, panzióként, illetve szállodaként működő kastélyra került lakat. Még rosszabb helyzetben vannak azok a javarészt pusztuló kastélyok és udvarházak, amelyek olyan térségekben találhatók, ahol az idegenforgalmi hasznosításra sincs esély. Számos létesítmény felújítása a válság kitörése után elakadt, így ma félkészen várnak vevőre, de az árakat szorítja le az is, hogy az intézménybezárások és -összevonások miatt mind több önkormányzati tulajdonú kastély vált feleslegessé.
Csak a dél-dunántúli megyékben tucatnyi kistelepülés szabadulna egykori iskolájától, óvodájától vagy éppen a ma már túlzottan nagy és drágán fenntartható községházától. A tatai önkormányzat például azt az Öreg-tó mellett, az óváros szívében, egy több mint 14 ezer négyzetméteres területen lévő 52 szobás kastélyt árulja, amelyben a közelmúltig kollégium működött. A hírek szerint ugyan több év után sikerült új tulajdonost találni a rábasebesi Széchenyi-kastélyszállónak, de a nyugati határ közelében sem kapkodnak az ilyen épületekért, illetve a korábban megvásárolt és felújított rezidenciák egy része is piacra került.
Korábban kollégiumként hasznosították – Tata, Eszterházy-kastély) (Fotó: Harsáczki György)
Az elmúlt egy évben csak a Balaton térségében több mint tíz százalékkal nőtt az eladásra meghirdetett nagy értékű ingatlanok száma, ráadásul mind több épületet kínálnak a korábbi ár feléért vagy harmadáért − miután több térségi önkormányzat megemelte az építményadót, illetve több helyen telekadót is bevezettek. A fonyódi hegyen szinte minden második kastély méretű villa eladó, persze a műemléki védettséget élvező épületek jelentős része rossz állapotban van. Több tucat hasonló ingatlan keres új gazdát évek óta Balatonföldváron, Siófokon, Balatonfüreden, Badacsonyban és Keszthelyen is, az értékesítést nehezíti, hogy sok épületet csak a műemlékvédelmi előírások betartásával − drágábban − lehet felújítani.
2013. október 21., hétfő
Szerző: Körtési Zsolt
