Gyalázat! Az érintettek egymásra mutogatnak
A nyilvánosság teljes kizárásával exhumálták Aradon a szlovák és a román állam képviselői Skultéty Lászlónak, az 1831-ben eltemetett magyar huszárnak a földi maradványait. 182 éven át nyugodott a Maros parti városban a világ legidősebb huszára. A Szlovák Hadtörténeti Intézet szerint a plébánia indítványozta a hamvak elszállítását, mert senki sem fizette a sír után az illetékeket. Nem értenek egyet a kihantolással az erdélyi magyar politikai szervezetek. Az újaradi római katolikus temető gondnoka úgy tudja, hogy Skultéty sírját már évekkel korábban is felbontották.
A sírt a kihantolást követően rendezetlenül hagyták… (Fotó: magyarhirlap.hu)
Az újaradi római katolikus plébános indítványozta Skultéty László huszár zászlótartó hamvainak elszállítását szülőfalujába, a szlovákiai Hegyesmajtényba (Mojtín), arra hivatkozva, hogy senki nem fizette ki a sír után járó illetékeket – közölte a Szlovák Hadtörténeti Intézet (VHÚ) pénteken. Az intézet vezetője,Miloslav Caplovic tudatta: az újaradi plébános kereste meg Hegyesmajtény plébánosát, aki viszont a huszár szülőfalujának polgármesterét kérte meg, hogy tegyen valamit. A kihantolást és a szállítást a szlovák védelmi minisztérium és a szlovák hadtörténeti intézet intézte az illetékes román hatóságokkal, ugyanis ha nem szállították volna át a maradványokat, akkor a huszár zászlótartó sírjára a hivatalos „megszüntetés” várna.
Szlovákia romániai nagykövetségének az exhumációt és a földi maradványok elszállítását célzó kérését a román hatóságok jóváhagyták – erősítette meg a VHÚ közlését Danka Capáková, a szlovák védelmi tárca sajtóosztályának munkatársa.
Miloslav Caplovic szerint Skultéty László földi maradványainak Szlovákiába szállítását az is indokolttá tette, hogy „Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó”. Skultéty László nemzetiségét a „területi elv alapján” lehet megállapítani – emelte ki, majd hozzátette: számtalan archív hadtörténeti anyag bizonyítja, hogy Skultéty László (aki korábban a Hadik-ezredben szolgált), a Hadik-ezred átszervezését követően a Habsburg-hadsereg 8. huszárezredének tagja lett. „Ennek alapján nem lehet kétségbe vonni, hogy a Habsburg-hadsereg katonája volt, és így nem lehetett a magyar hadsereg huszárja” – vélekedett Miloslav Caplovic.
Skultéty László földi maradványait – az újaradi temetőből való kihantolásukat, majd elszállításukat követően – átmenetileg Pozsonyban, a Szent Márton székesegyházban helyezték el, azok június 27-ig maradnak az egykori koronázó templomban.
Az újaradi római katolikus temető gondnoka úgy tudja, hogy Skultéty sírját már évekkel korábban is felbontották. A május 21-ei kihantolás során a huszárnak csak néhány csontja került elő. A temetőgondnok az Aradi Hírek portálnak elmondta, a Temesvári Római Katolikus Püspökségről hívták fel, hogy közöljék: ki kell hantolni a néhai huszár hamvait. „A sírt mi bontottuk ki, de már csak néhány csontot találtunk: megvolt még a koponya fele, egy lábszárcsont és néhány gomb. Szerintem azt hitték, megtalálják a kardját is, de úgy tudom, évekkel ezelőtt már feltúrták a sírt, hogy keressék a kardot, akkor vihették el a csontok többi részét is, hisz például a combcsontok, medencecsont is hiányzott most” – magyarázta a gondnok.
Az Aradi Hírek fényképsorozatot is közölt arról, hogy a kihantolás után csak részben temették vissza a sírt. A kiásott föld kupacban állt a huszár gránitobeliszkje mellett.
„Rosszul esik, hogy megkerültek bennünket, a várost, az aradi magyarságot és az RMDSZ-t” – nyilatkozta az Aradi Híreknek Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Hozzátette, az újaradi temető egyházi tulajdonban van, a hamvak elviteléhez a temesvári római-katolikus püspökségnek kellett a beleegyezését adnia.
A kihantoláson Szlovákia bukaresti nagykövete és Arad megye alprefektusa is részt vett – nyilatkozta Dirschl Mathes, a temetőt fenntartó római katolikus plébánia lelkésze, aki úgy emlékszik: az aradi polgármesteri hivatal részéről keresték meg a kihantolás ügyében, a polgármesteri hivatal pedig Szlovákia bukaresti nagykövetsége kérésére járt el. Hozzátette, a huszársír fekete márvány obeliszkje műemléknek minősül, de azt nem bántották a kihantolás során. Azt is megjegyezte, a temetőben tízévente kell megváltani a sírokat, de ez a szabály nem vonatkozik a műemléksírokra, így Skultéty László sírjára sem. Az obeliszk ezután is ottmarad a temetőben.
Dirschl Mates személyesen vett részt a kihantoláson, amelyen Szlovákia bukaresti nagykövete, Arad megye alprefektusa, a román hadsereg egy temesvári tábornoka, az Arad megyei szlovák többségű Nagylak város polgármestere és alpolgármestere, valamint a rendőrség egy képviselője is részt vett. Utóbbi lepecsételte a hamvakat tartalmazó koporsót.
A plébános elmondta: a magyar közösség helyi képviselői tudtak a kihantolásról, és nem ellenezték azt. Hozzátette, személyesen beszélt Bognár Levente RMDSZ-es alpolgármesterrel az ügyről, Ujj János helytörténész pedig előzetesen fényképeket készített a sírról.
Dirschl Mates elmondta: több mint egy évtizede szolgál az újaradi plébánián, de nem tud arról, hogy Skultéty László sírjánál valaha is megemlékezést tartottak volna. A plébános valószínűsítette, hogy a sírt 1898-ban bontották fel, amikor az újaradi közösség a síremléket készíttette. Az obeliszket ugyanis a sír közepére építették, és az alappal két méteres mélyégig mentek le.
Sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), sem az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Arad megyei vezetői nem értenek egyet Skultéty László hamvainak az elszállításával.
Bognár Levente, Arad alpolgármestere, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke sajnálatosnak tartotta, hogy a polgármesteri hivatalt, a magyar közösséget és az RMDSZ-t megkerülték a kihantolás ügyében. „Skultéty László aradi örökség, ha eddig itt pihent, továbbra is itt maradhatott volna” – jelentette ki Bognár Levente, aki elismerte, hogy nem hivatalos úton értesült a küszöbön álló kihantolásról, és jelezte is, hogy nem ért vele egyet. Arra számított azonban, hogy a polgármesteri hivatalt hivatalosan is megkeresik. Hivatalos megkeresés viszont nem történt.
„Tiltakozni fogunk valamilyen formában a hamvak elszállítása ellen” – jelentette ki az alpolgármester, aki azt is megjegyezte, hogy az aradi magyarság identitástudatát elsősorban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak a kultusza határozza meg. Az öreg huszár sírját csak a történelem iránt érdeklődő aradiak tartották számon – mondta.
„Azt kellene tisztázni, hogy Skultéty László milyen nemzetiségűnek tartotta magát” – mondta el az MTI-nek az ügyre reagálva Burián Sándor, az EMNP Arad megyei szervezetének az elnöke. „A közös történelmünket egyik népnek sem kellene kisajátítania. Sem a szlovákoknak, sem a románoknak, de még a magyaroknak sem. Meg kellene alakítani azokat a történészi vegyes bizottságokat, amelyek két- vagy háromoldalú tárgyalásokon tisztáznák a vitatott kérdéseket” – tette hozzá az EMNP Arad megyei elnöke.
Az újaradi Skultéty-sír kihantolására reagálva csütörtökön Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár felszólította a szlovák felet, azonnal fejezze be „a történelemhamisító, kegyelet- és jogsértő” magatartást, Skultéty László huszár zászlótartó hamvait pedig szállíttassa vissza eredeti helyére, Újaradra.
A két politikus szerint ha a szlovákok a történelmi tényekkel nem voltak is tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata. Mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet, amit nem tettek meg. A kegyeletsértő akcióra a magyar fél teljes kizárásával került sor – hívták fel a figyelmet.
2013. június 14., péntek
(Forrás: magyarhirlap.hu)
Ilyen alapon az osztrák államnak jogában állhatna Liszt Ferenc – akire, bár egész életében magyarnak vallotta magát, a történelem fordulása miatt német és szlovák származást is ráerőltettek – Németországban található bayreuth-i nyughelyéről kiemelni a mester maradványait, és az ausztriai-burgenlandi Doborjánba szállítani? Mivelhogy ott született… Vagy a magyar államnak ugyanúgy? Netán arra hivatkozni, hogy nem elégedettek a zeneszerző-óriás, zongora virtuóz mauzóleumánál rendezett megemlékezések minőségével és számával..? Majd mi méltóbban ápoljuk a mester emlékét! – kiáltanák… Szó sincs róla!
A híres szülöttjüket „hiányoló” hegyesmajtényieknek pedig el kellett volna utazniuk Újaradra, ahol méltó megemlékezéseket rendezhettek volna az Arad városa által száz éve emelt márvány obeliszknél. De úgy látszik, ők úgy gondolták: Mohamed nem megy a hegyhez – a hegy menjen Mohamedhez. Abszurd!
