Bezárták a várgesztesi várat

(Forrás: vargesztes.hu)

Sajnálatos, hogy ide jutott ez a családi vállalkozás, és olyan kilátástalannak ítélte meg helyzetét, hogy befejezi több évtizedes tevékenységét – összegezte véleményét Menoni Gabriella, Várgesztes polgármestere, aki hozzátette: Bozzay Attila várkapitány nemcsak a vár megőrzésére, a hagyományok ápolására tette fel életét, hanem a helyi közéletnek is aktív tagja volt.

 

Várgesztes, és a felette emelkedő vár 2013 júniusában (Fotó: Harsáczki György)

Várgesztes, és a felette emelkedő vár 2013 júniusában (Fotó: Harsáczki György)

– A gótikus műemlék bezárása a falu életére is hatással lesz, hiszen a mindennapok része volt a kirándulók nyüzsgése, az iskolások, baráti társaságok ismerkedése a környék nevezetességeivel. Egy ilyen kis település életében minden fillér számít, így az iparűzési adó csökkenése, az idegenforgalmi adó elmaradása, nem beszélve az azzal járó állami támogatás megszűnéséről. Helyi vállalkozók, vendéglátóhelyek üzemeltetői, szállásadók szembesülhetnek a forgalomcsökkenésből adódó bevételkiesésre – mondja a polgármester.

– Képviselő-testületünk már két alkalommal kifejezte abbéli szándékát, hogy kezelésébe veszi a várat, most ismét a testület elé terjesztem az átvétel lehetőségét, bár ma már olyan hatalmas összeget kellene a felújításra költeni, amit pályázati források nélkül egy ilyen kis falu nem tud előteremteni – nyilatkozta Menoni Gabriella.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Geiszt Róbert, a faluház vezetője is: Várgesztes neve és létezése összeforrt a völgy fölé magasodó hegyen lévő várral. A csendes, nyugodt környezet, az itt lakók vendégszeretete vonzotta a turistákat, a gesztesi családok nagy részének személyes élményei – esküvő, bálok, ballagás – fűződnek a várhoz.

– Elképzelhető, amennyiben Gesztes fő nevezetessége bezárja kapuit, a faluházba szervezett események száma is csökkenni fog.

Várgesztes lakói, különösen az őslakosság számára a vár ikont jelent. A címerben és a település nevében is szerepel. Ez mélyen benne van a tudatban. A vár romlása a lelkeknek is kárára van – foglalta össze álláspontját dr. Tar József, aki így folytatta: A VÁR nem egyszerűen turisztikai érdekesség, hanem a falu túlélésében is jelentős szerepet játszik. Sok betelepülő korábbi kirándulásai során ismerkedett meg a Vértes gyöngyszemével, majd úgy döntött, hogy ide telepszik le. Ha nem jönnének a betelepülők, a falu előbb- utóbb elnéptelenedne.

A vár kapuja az idei júniusi Oroszlány teljesítménytúra résztvevőivel (Fotó: Harsáczki György)

A vár kapuja az idei júniusi Oroszlány teljesítménytúra résztvevőivel (Fotó: Harsáczki György)

Népes családom és barátaim gyakran fordulnak meg nálunk. Szinte kötelező program minden alkalommal felmenni a várba. Unokáim ilyenkor mindig fagyizással egészítik ki a kirándulás élményét. Az életveszélyes, lakat alatti vár már nem jelent élményt.

Közel 70 éve élünk békében, de békeidőben is lehet várat rombolni. Ha így megy tovább, akkor a műemlék egy idő után megint alkalmas lesz a “Valahol Európában” című film forgatására!

 

 

(Forrás: vargesztes.hu)

Emelt fővel távozik a várgesztesi kapitány

 

Segélykiáltással felérő bejegyzés került fel a napokban az egyik várgesztesi lokálpatrióta Facebook oldalára: „Október 31-én a Gesztesi Vár Bozzay Attila és Szédely Rózsa vezetésével bezárja kapuit. A lakatokkal együtt 27 év munkája és egy élet is lezárul. Szeretném megköszönni a Várnak, ahol felnőttem a rengeteg emléket, élményt, barátot és az életet!”

A hír sajnos igaz – erősíti meg a fentieket Bozzay Attila, aki hatalmas paksamétával érkezik beszélgetésünkre. A történet kezdete 1996-ig nyúlik vissza, amikor az állam megyei kezelésbe adta Várgesztes várát. Már akkor is szóba kerül, hogy a megye, vagy a település lesz-e a jobb gazda, végül az ingatlan az előbbinél landolt, térítésmentes átadással. Azóta a tulajdonos semmilyen értéknövelő beruházást nem finanszírozott az idegenforgalmilag fontos ingatlanon, melynek bérbeadásából az utóbbi években rendre kétmillió forint körüli összeg gazdagította a megyei büdzsét. 2003-2006 között készült egy felújítási terv, majd a megyei közgyűlés pályázat útján kívánta felújítani, 170 millió forint önerő biztosításával. Ám a projekt sikertelen volt, így – bár 2003-ban és 2006-ban is felmerült a vár átadása a települési önkormányzatnak – a gótikus műemlék felkerült az eladandó ingatlanok listájára.

A várat az 1960-as években újították fel. Eddig bírták a falak?

A várat az 1960-as években újították fel. Eddig bírták a falak?

– 1986 júniusában sodort az élet Várgesztesre, ahol alkalmazottként kezdtem pályafutásomat a műemlék épületben, ekkor lettem várkatona. 1990-ben aztán már egy betéti társaság élén, családi vállalkozásban az egész egység feladatait mi láttuk el, a vendéglátástól a szállásoltatásig, az idegenforgalmi projekt ellátásától az épület gondozásáig – meséli. A bevétel fedezte a bérleti díjat, a fennmaradó összeg pedig a család fenntartására ment el, de a nyereségből maradt a vár, az étterem és a turistaszálló folyamatos szépítésére is. Erre már csak azért is szükség volt, mert az elmúlt 23 évben erre a nevezetességre rajtunk kívül senki sem költött egy fillért sem, pedig a befizetett bérleti díj mai árakon számolva elérte a 35-40 millió forintot. 1996. óta van megyei tulajdonban Gesztes vára, s az első időkben jól is mentek a dolgok, büszke voltam arra, hogy bevétel fedezi a kiadásokat. Tízéves szerződést kötöttem akkor a megyével, ami azt is tartalmazta, hogy az állagmegóvás az én feladatom. Cégünk 2000-ben felújította a kilátóként is üzemelő lapos tetőt, és folyamatosan költöttünk a berendezések korszerűsítésére, a vizesblokkok bővítésére, az elektromos rendszer felújítására.

– A 2007-ben lejáró szerződés megújításra került, és akkor tisztán érzékelhető volt a megyei szándék, hogy pályázati források felhasználásával tervezik felújítani a várat. Erre több kísérlet is volt, de mind eredménytelenül végződött. Az illetékesek megpróbálkoztak az értékesítéssel, ami szintén nem vezetett sikerre, de közben az idő múlásának jelei mind erősebben jelentkeztek a műemléken. Az épület szerkezete folyamatosan romlott, a falak repedezni, domborodni kezdtek, tehát egyértelművé vált, hogy itt már nem lehet egyedi bütyköléssel fenntartani az épület állagát, hanem teljes rekonstrukcióra lenne szükség. De nem csak itt lenne munka, hiszen a közművek 800 méter hosszban jönnek a faluból, s ezek állapota is katasztrofális – sorolja az egymást követően jelentkező problémákat Bozzay Attila.

– Én rendszeresen tájékoztattam a tulajdonos megyei önkormányzatot, válaszként pedig jött rendre a sablon levél a nehéz költségvetési helyzetről, meg a prioritásokról. Már az is nagy dolognak számított, ha a bérleti díjat nem emelték az adott évben az infláció mértékével, a bevétel azonban a gazdasági válság kezdete óta nem fedezte a kiadásokat, viszont 2012 januárjától ismét állami tulajdonba került Várgesztes, vagyonkezelőnek pedig a megyei Ingatlankezelő Központ lett kijelölve. Ismét bizakodó lettem: új tulajdonos, új szelek, csak történik valami – nem történt. Így 2012. elején kénytelen voltam felmondani a bérleti szerződésemet, amit még a megyei önkormányzati fenntartóval kötöttem. Erre a levelemre 2012 májusában válaszolt az Ingatlankezelő Központ, miszerint a bérleti díjból engedni nem tud, s úgy tekint rám mint bérlőre, a jogfolytonosság okán. Kérésükre több hetes munkával összegyűjtöttem a halaszthatatlannak tartott rekonstrukciós feladatok árajánlatait, amelyek összege közel 70 millió forintot tett ki. Ezt benyújtottam, majd ismét vártam, vártam. Persze ez egy rendhagyó állapot volt, de én, mint a hely felelős őrzője úgy gondoltam, a kapitány nem hagyhatja ott a várát, csak, ha már nincsen remény sem.

– Márciusban aztán bekövetkezett, amitől mindig tartottam. 23-ára virradóra kiszakadt 25 köbméternyi fal a keleti oldalán, s leomlott. Azóta ez a terület nem látogatható, mert életveszélyes. Egyébként is folyamatos a falból a kövek kiszakadása, több helyen látható ledőlt falrész, ez a helyzet számomra már vállalhatatlan. Március 31-vel azonban megszűnt a vagyonkezelő, ismét új szervezethez tartozik a terület, ennek pedig a neve: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság KEM Megyei Kirendeltsége.

– Tucatszám írtam az elmúlt években a beadványokat, leveleztem, helyszíni bejárásokat szerveztem, egész életemet ennek a csodálatos várnak az érdekében éltem és dolgoztam, mára pedig ott tartunk, hogy hiába mondtam fel annak idején a bérleti szerződésemet, azt a mindenkori kezelő folyamatosként értékeli, s ma már mintegy 3,6 millió forintnyi bérleti díjat követel tőlem. A nevezetesség így, ebben az állapotában nem működhet tovább, az újbóli megnyitásra alkalmatlan. S bár a hazai viszonylatban is ismert és látogatott várgesztesi vár állapotán én már nem tudok segíteni, ennek ellenére emelt fővel zárom le a kapukat október 31-én, s adom át a kulcsokat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság KEM Megyei Kirendeltsége munkatársának – búcsúzik Gesztes várkapitánya.

A gesztesi vár kálváriája tehát évtizedek óta tart. Mindenki jó szándékkal, segítően állt hozzá a nevezetesség megmentéséhez. Tervek, koncepciók, helyi és megyei önkormányzati határozatok, pályázatok, szándéknyilatkozatok születtek, azonban konkrét lépés eddig egyetlen egy sem történt.

Címke , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.