Rekord: Dél-Afrikáig jutott vándorútján Picur, a jeladós fehér gólya

Gólyafészek a Tolna megyei Regölyön - 2014 (Fotó: Harsáczki Gy.)

Gólyafészek a Tolna megyei Regölyön – 2014 (Fotó: Harsáczki Gy.)

16 ezer kilométer a „maszületett gólya” mögött

 

Csaknem 16 ezer kilométert tett meg kóborlásaival együtt egy magyar fehér gólya. Ilyen messzire még egyetlen társa sem repült GPS-jelzővel. Keszi például „csak” Kenyáig jutott. Picur idén született, a közismert, webkamerával is ellátott nagyhalászi gólyafészekből származik, de a Nógrád megyei Rimócról indult vándorútjára.

A fiatal madár anyja május közepén áramütés miatt elpusztult. Mivel a négy, akkor pár napos fiókát az apjuk egyedül nem tudta volna felnevelni, tűzoltók segítségével kimentették őket a fészekből, és előbb a Nyíregyházi Állatparkba, majd a hortobágyi Góréstanyára kerültek. Innen hozták őket júniusban Nógrádba: Picur a rimóci fészekbe, testvérei közül egy Balassagyarmatra, kettő pedig Ludányhalásziba került „nevelőszülőkhöz” – minderről Papp Ferenc, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programkoordinátora számolt be az MTI-nek.

A szakember elmondta, a jeladóval ellátott Picur a Wesel folyótól keletre fészkelő fehér gólyák megszokott útvonalán, a Boszporusz felett hagyta el Európát, keresztezte Anatóliát, majd a Közel-Kelet Földközi-tengeri partvidékét követve érte el a Nílus-völgyet. Egyiptomban dél felé fordult, a szeptembert pedig már Szudánban töltötte: előbb a Nílus-völgy és Eritrea között húzódó száraz szavannákon kóborolt, majd nyugat felé tett egy hosszabb kitérőt. Innen Dél-Szudánon, Etiópián, Kenyán, Tanzánián, Zambián keresztül – egy rövid szakaszon Mozambikot is érintve – Zimbabwéba érkezett. A Hwange Nemzeti Parkot elhagyva Botswanán át Dél-Afrikáig repült, jelenleg Johannesburgtól mintegy 300 kilométerre délnyugatra egy szarvasmarha-tenyésztő vidéken tartózkodik.

 

Picur útja. Tengerek felett nem szeret repülni

Picur útja. Tengerek felett nem szeret repülni

„Az első magyar gyűrűs fehér gólyát 1909-ben lőtték le Dél-Afrikában. Ezt a madarat Erdélyben, a Háromszék vármegyei Hídvégen jelölték. Az esetről a madár elejtője hirdetést adott fel a Times című lapban, amelyre Herman Ottó válaszolt. Ezután 1917-ig 34 magyar gyűrűs példány került meg Dél-Afrikába, ezek egy részét persze nem a mai határokon belül jelölték. Azóta viszont mindössze 16 madár előfordulása bizonyosodott be, az elmúlt negyven évből csak kilenc ilyen eset ismert” – mondta a szakember. Hozzátette: ez azt is jelezheti, hogy a magyar fehér gólyák egyre rövidebb vándorutakra vállalkoznak, sőt áttelelésük is egyre gyakoribb: „Jelenleg is az Ipoly-völgyben időzik a Január nevű madár, amely onnan kapta a nevét, hogy ez év januárjában érkezett róla az első jelentés a Szécsényhez tartozó Pösténypusztáról. Idén is áttelelésre készül, ez a jelenség mind gyakoribb a fehér gólyák között.”

Gólyaröpte a Tolna megyei Regölyön - 2014 (Fotó: Harsáczki Gy.)

Gólyaröpte a Tolna megyei Regölyön – 2014 (Fotó: Harsáczki Gy.)

Ez idáig Picur az egyetlen GSM-alapú jeladóval ellátott fehér gólya, amely eljutott Dél-Afrikába Rimóc községtől csaknem 16 ezer kilométert téve meg négy hónap alatt. Papp Ferenc kifejtette: a jeladós madarak nagy része a Száhel-övezetben telel; a szlovákiai Ipolyvarbón (Vrbovka) jeladóval ellátott madár például nyugat felé húzódott, a Csád-tó vidékére. Jelenleg Niger, Nigéria és Csád hármas határán időzik már hetek óta.

Egy másik fiatal példány, Keszi a szudáni szavannákig Picur útvonalát követte, de onnan Eritreán, Etiópián és Szomálián keresztül folytatta útját dél felé, jelenleg Kenya északi részén van. A Madárvédelem és kutatás határok nélkül magyar-szlovák, valamint az Északi gólyahír című magyar projekt részeként megjelölt 44 fehér gólya közül tíz útvonala követhető nyomon, térképen is.

 

Forrás: http://vs.hu/magazin/osszes/del-afrikaig-jutott-vandorutjan-picur-a-jelados-feher-golya-1220#!s0

Új mélységi barlangrekord Magyarországon

Fotó: Lerner Balázs/Facebook/Szinva Csoport - www.amphora.hu

Fotó: Lerner Balázs/Facebook/Szinva Csoport – www.amphora.hu

A kutatók 2010 óta dolgoznak a Bükkben, már 275 méter mélyen járnak a csak engedéllyel látogatható Bányász-barlangban. A felfedezés a Szinva-patak miatt Miskolc vízellátását is érinti, ezért tudományosan és gazdaságilag is fontos lehet.

 

Megtalálták Magyarország legmélyebb barlangját, jelentették be a Bükkben található Bányász-barlangban 275 méteres rekordmélységet elérő Szinva csoport tagjai Felsőtárkányban (??? – Bükkszentkereszt lenne a legközelebb – Harsi). Az ország legmélyebb barlangja 1964-től mostanáig a szintén Bükkben található, 254 méter mély István-lápai-barlang volt. Az új csúcstartó, a Bányász-barlang nagyjából 6 kilométerre van az István-lápaitól, gyakorlatilag párhuzamos vele, mondja Rántó András kutatásvezető, Sűrű Péter kutatásvezető-helyettes és Nagy Gergely Domonkos kutató.

1963-ban a környékbeli bányászok bontották itt az omladékot, 87 méterig jutottak el. Az elmúlt fél évszázadban komoly barlangkutatók próbálkoztak bejutni a Szinva-forrás barlangrendszerébe a közelben fekvő kisebb barlangokból, sikertelenül. „A környékbeli víznyelőkben megfestett víz a már említett forráson át távozott. Ebből is tudhattuk, hogy nagy barlang lehet a mélyben.” A szinvások 2010 novemberében bontással mentek tovább a 87 méternél, vésővel és kalapáccsal tágították a szűkületet, és értek el újabb és újabb aknákat. (A kutatók alapvetően bontással és ásással bővítik a barlangrendszert, tehát egykor létező, de azóta beomlott vagy törmelékkel feltöltött járatokat, hasadékokat tisztítanak meg). 2011-ben 135 méterre, 2013-ban 224 méterre, míg idén március 15-én 275 méterre jutottak le.

Fotó: Facebook/Szinva Csoport

Fotó: Facebook/Szinva Csoport

„275 méter mélyen és nagyjából 620 méter hosszúságnál vagyunk, és van tovább is, hiszen a hegy mélyében folyó patakhoz még nem jutottunk el. A mostani legmélyebb ponton gyökérszerűen elágazó kürtők vannak, és a barlang szerkezetéből is adódik, hogy nem a legmélyén vagyunk.” Ebben a mélységben 8-9 fok az állandó hőmérséklet, itt már nagyon nedves a barlang, a kutatók nyakába folyik a víz. Csak képzett, profi barlangászok juthatnak le, a gyakorlottaknak is 2 óra az út lefelé és úgy 3 óra felfelé. Egyhetes turnusokban kutatnak, mászással együtt 10-12 óra hosszú egy műszak. „A négy év alatt nagyjából 5 millió forintot és 3-4000 munkaórát tettünk bele a kutatásba, a munka végig balesetmentes volt. A jelenlegi végpont olyan ígéretes, hogy nincs messze az újabb továbbjutás, a barlang a 300 méteres határt is átlépheti.”

A barlangban elnyelődő víz a 793 méter magasan lévő bejárathoz képest 400 méterrel mélyebben és 5 kilométerrel keletebbre, a Miskolc vízszükségletének negyedét adó Szinva-forrásban bukkan ismét napvilágra. Ez tudományos és gazdasági jelentőséget ad a kutatásnak, ami önkéntesen és önerőből történik, a csoport minden tagja civil munkája mellett szabadidejét, pénzét és energiáját áldozza a feltárásra.

www.sportgeza.hu – Nagy Zoltán 

A szerkesztő 2002 körül járt a Bányász-zsombolyban a BEAC-osok vendégeként. természetesen csak 87 méter mélyre juthatott le. Mivel még kevés tapasztalata volt a kötéltechnikában az oda-vissza két átszereléses, két elhúzásos kötélpályán még az overálját is átizzadta: tapasztalati hiányosságait nem egyszer puszta erőből kellett kiváltania…

Végre hivatalos – A Bányász-barlang a legmélyebb!

Fotó: Slíz György/Facebook/Szinva Csoport

Fotó: Slíz György/Facebook/Szinva Csoport

Szakmai körökben már január óta rebesgették, hogy vélhetően a bükki Bányász-barlang a legmélyebb hazai barlang, de a felfedezők (Rántó András és Sűrű Péter valamint népes csapatuk) ez idáig hivatalosan nem jelentették be, sőt a pontos mélységet (most már 275 méter) sem hozták nyilvánosságra. Ennek oka az volt, hogy nem szerették volna, hogy pár méteren múljon az elsőség, és megvárták, amíg újabb feltárásokkal olyan mélységet sikerül elérniük, amely már egyértelműen a legnagyobb, nem képezheti vita (pl. mérési pontosság) tárgyát.

Remélhetőleg hamarosan olvasható lesz itt a honlapon a feltárók részletes beszámolója, illetve hallani lehet a felfedezésről az április 18-án du. 16 órától a Miskolci Pannon-tenger Múzeumban (Görgey u. 28) esedékes könyvbemutatón is. Az indexen, illetve a híradóban megjelent amatőr fotóim, videóim miatt egyesekben az a benyomás keletkezhetett, hogy én is a Szinva Csoport tagja és a felfedezés résztvevője lennék. Ez (sajnos) nem igaz, a barlangban összesen kétszer jártam. Az ekkor készült felvételeim tetszőleges felhasználását a felfedezők számára természetesen megengedtem, és nem is tudtam arról, hogy ezek közül egyik-másik az országos médiába is bekerül. Persze nem bánom, de nem én intéztem így.

www.foldalatt.hu – Slíz György, a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület vezetője 

A Bányász-barlang lett a legmélyebb barlang Magyarországon

Új mélységi rekordot állítottak fel a barlangkutató Szinva Csoport tagjai a Bükkben. A kutatók március 15-én érték el a 275 méteres mélységet a Bányász-barlangban, a felfedezést szerdán jelentették be.

A Bányász-barlangot (pontosabban zsombolyt/aknabarlangot – Harsi) az 1960-as évek közepén kezdték feltárni a Bükki Nemzeti Parkban, Lillafüred és Bánkút között. Akkor 87 méteres mélységig jutottak el a barlangászok. A feltárás 2010-ben indult újra. A több barlangász egyesület tagjaiból szerveződött Szinva Csoport kisebb bontás után új kürtőkre bukkant – mondta Rántó András, a kutatás vezetője. Az új rekordmélységet négy év alatt érték el, idén március 15-én jutottak el 275 méterre. Korábban 254 méterrel az istván-lápai volt a legmélyebb magyarországi barlang, ugyancsak a Bükkben.

A kutatásnak ezzel még nincs vége – magyarázta Rántó helyettese, Sűrű Péter. A Bányász-barlang a Szinva forrásához kapcsolódik (ez a patak biztosítja Miskolc vízellátásának 20-25 százalékát). A barlang mélysége ugyanis meghaladhatja a 400 métert, hossza pedig akár 40-50 kilométer is lehet. A Bányász-barlangban 2010 óta mintegy 30 barlangász dolgozott összesen 3000-4000 munkaórát, és mintegy ötmillió forintot fordítva a kutatásra.

www.origo.hu – MTI