Avanosból Göremébe indultunk buszunkkal a kora reggeli órákban. Kappadókia bizarr formájú riolittufa kúpjairól és tornyairól, a Tündérkéményeiről híres.
A vidék 3-4 óriás vulkánja vastag vulkáni porrétegeket – tufarétegeket – szórt a területre több millió évvel ezelőtt. A váltakozó keménységű – ám könnyen faragható – kőzetbe mély völgyeket vájtak a ritka esőzések következtében lefutó patakok, folyócskák, s a tornyokra, oszlopokra tagolt tufatömegből érdekes, holdbéli tájat idéző dombvidék alakult ki. A Tündérkéményeket a szél és a nagy hőingásból következő aprózódás is tovább formálta – s formálja ma is.
A kúpokba már az ősi időkben is üregeket mélyítettek, s lakásnak használták azokat. Így egész települések jöttek létre barlanglakásokból, de templomokat is kivájtak a puha tufából. Sőt, az itt lakók ősei több olyan „földalatti várost” is kialakítottak, ahová állataikkal, értékeikkel, élelmiszer tartalékaikkal együtt lemenekülhettek, és átvészelhették az ellenség átvonulását.
