Áldozatokat szedett a japán Ontake-vulkán

Összeomlott a japán vulkán hamufelhője Japánban, szombat délben váratlanul, minden előjel nélkül kitört a szigetország második legmagasabb tűzhányója, az Ontake. A Smithsonian Intézet adatbázisa mindössze egyetlen kitörést említ az Ontake vulkánon az elmúlt 10 ezer évből, ez 1979-1980-ban történt. Ezt megelőzően úgy tűnik, hogy 23 ezer évig nem működött a tűzhányó, azaz látszólag inaktív volt.
Izumi Noguchi felvétele, aki nem tudott elmenekülni a piroklasztikum-ár elől (Forrás: japantimes.co.jp)

Izumi Noguchi felvétele, aki nem tudott elmenekülni a piroklasztikum-ár elől (Forrás: japantimes.co.jp)

A hegy egyike japán szent hegyeinek, ahova zarándokok ezrei érkeztek és kedvelt kirándulóhely is volt. Szombat is vagy 150-en voltak a hegyen, amikor hirtelen heves robbanásos kitörést történt. A fotók és videofelvételek szerint vulcano-típusú kitörés történhetett, amelynek során a kitörési felhőbe nagy mennyiségű kőzetdarab került. A megnehezült vulkáni anyagot a kitörési felhő nem tudta magasba emelni, így a felhő hirtelen összeomlott és piroklasztikum-árak rohantak le a hegy oldalában. A kitörést sűrű hamuhullás kísérte - írja a Tűzhányó blog.
Ereszkedő hegymászók a kitörés után (Forrás: ryot.org)

Ereszkedő hegymászók a kitörés után (Forrás: ryot.org)

Kérdés, hogy ez a kitörés csupán egy egyszeri kitörés volt-e, mint az új-zélandi Tongariro 2012-es kitörése, vagy lesz komolyabb folytatása is. Ehhez nélkülözhetetlen lesz a szombati esemény pontos rekonstruálása és a kitörési anyag vizsgálata.

2014. szeptember 28.

Origo.hu

 

Japán vulkánkitörés - Az utolsó fotók

Tragikus emlékkel szolgált feleségének a japán vulkánkitörés egyik halálos áldozata: fényképekkel élete utolsó perceiről és annak kioltójáról, az Ontake-hegyről. Az immár özvegy asszony csak azért nem ment túrázni férjével, mert aznap dolgoznia kellett.

A vulkán szeptember 27-én lépett teljesen váratlanul működésbe, a kitörésnek nem volt semmilyen figyelmeztető előjele. A 3067 méter magas Ontake-hegy a túrázók kedvelt célpontja, és balszerencsére éppen szombaton - a legforgalmasabb túranapon - tört ki a tűzhányó, ráadásul ebédidő táján, amikorra sokan már  feljutottak a hegytetőre. Több mint ötvenen haltak meg. Eddig 51 holttestet találtak meg a mentők, és még mindig tucatnyi az eltűnt.
A forrongó tűzhányó... (Forrás: heute.de)

A forrongó tűzhányó... (Forrás: heute.de)

Több halottnak épségben maradt a fényképezőeszköze - mobiltelefonja, kamerája -, vagy megrongálódott ugyan, de memóriaegysége megőrizte a fotókat. Utóbbi történt egy 59 éves férfi, Nogucsi Izumi kamerájával, akinek felesége kimentette és kinyomtatta mind a száz felvételt, amelyet férje csinált élete utolsó kirándulásán. A férfi rendre feleségével, Hiromival túrázott, ám azon a szombaton az asszonynak dolgoznia kellett munkahelyén, így férje egyedül ment.  A fotókon békés a táj, az utolsót kivéve: azon hatalmas füstfelhő terjeng a hegytető fölött. „Döbbenetes fotó, de inkább menekült volna onnan ahelyett, hogy fényképez!” - mondja özvegye. „Remélem, hogy egy nap, talán tíz év múlva magam is megmászom a hegyet, és látni fogom, hol járt a férjem utolsó óráiban” - tette hozzá. Egy másik halálos áldozatnak teljesen épen maradt a mobiltelefonja. A készülékkel hat fotót csináltak a végzetes napon. Az utolsón a telefon tulajdonosa, a 41 éves Takahasi Hideomi látható, amint a hegytetőre érve hüvelykujját felfelé tartva diadalmasan jelzi a hegy megmászását.
Izumi Noguchi a csúcson. Ő is az áldozatok között volt. (Forrás: japantimes.co.jp)

Izumi Noguchi a csúcson. Ő is az áldozatok között volt. (Forrás: japantimes.co.jp)

A férfi nyolc munkatársával együtt kirándult az Ontakére. Közülük hárman élték túl a kitörést. A halálos áldozatok többsége 30 és 60 év közötti volt, de akadt köztük három gyerek is. Szinte mindegyikükkel a magasba lövellő, izzó lávakövek végeztek, nem pedig a gázok, vagy a hamu miatti fulladás.  A kövek óránkénti 300 kilométeres sebességgel csapódtak a turisták testébe. A vulkánkitörés sérültjeinek száma hetven körül van.

2014. október 5.

ujszo.com / Forrás: MTI

A Yellowstone vulkánja fenyegetőbb, mint hitték

A magmakamra elhelyezkedése a Yellowstone-kaldera alatt (Forrás: internet)

A magmakamra elhelyezkedése a Yellowstone-kaldera alatt (Forrás: internet)

Az amerikai Yellowstone park alatt fekvő szupervulkán jóval nagyobb, mint azt korábban hitték: egy új tanulmány szerint kiterjedése akár 2,5-szer is nagyobb lehet. A Utahi Egyetem kutatócsoportja szerint az üreg kiterjedése elérheti a kilencven kilométert is, ebben az esetben pedig 200-600 köbkilométer magmát tartalmaz. A magmakamra mélysége 2–15 kilométer között mozog, kilencven kilométer hosszú és 30 kilométer széles. Bob Smith professzor azt  nyilatkozta,  hogy bár nagyon régóta dolgoznak a területen, ennek ellenére őket is megdöbbentették az eredmények. Ha a yellowstone-i vulkán ma törne ki, az katasztrofális következményekkel járna. Amellett, hogy a földrengések, a lökéshullámok, a kiömlő láva, a forró gőzök, a mérgező gázok, és a háznyi méretű vulkáni bombák az észak-amerikai kontinens lakosságának nagy részét közvetlenül  elpusztítaná, teljesen összeomlana a Föld mezőgazdasága, nagy részben elpusztulnának az állatok és a növények. Hirtelen „vulkáni tél” következne be (melyhez egy nukleáris tél hasonlít talán legjobban), mivel a Nap sugarai nem jutnának le a Földre a sztratoszférába került hatalmas mennyiségű por miatt, s ez óriási energiaválságot idézne elő, és aki ezek után még életben maradna, az lassan éhen halna…
A Yellowstone-kaldera közepén... (Forrás: internet)

A Yellowstone-kaldera közepén... (Forrás: internet)

Erre azonban nem számítanak a kutatók, mivel az utolsó kitörés 640 ezer évvel ezelőtt történt. Akkor bizony az egész észak-amerikai kontinenst beborította vulkáni törmelékkel, és a világ időjárását is befolyásolta. A kutatók most pontosabb képet kaptak arról, hogy mi van a föld alatt. Jamie Farrell, az egyetem kutatója azt mondta, hogy minden rezdülést, földrengést megfigyelnek a Yellowstone környékéről, és követik a szeizmikus hullámokat is, amelyek megkerülik a Földet. Azt, hogy a vulkán aktív, pontosan mutatják a rendszeres földrengések és a talajszint magasságának változása. Az elmúlt évtizedek során nagymértékű - 60 év alatt 83 cm - emelkedés és kis mértékű süllyedés mutatkozott a kaldera területén, mintha a vulkán „sóhajtana”. A kutatók arra használják az új adatokat, hogy jobban meg tudják jósolni a felmerülő kockázatot. Bob Smith azt is hozzátette, hogy maguk a kutatók sem lehetnek biztosak abban, hogy kitör-e még egyszer a vulkán. Egyesek azonban úgy gondolják, hogy éppen esedékes egy ilyen kitörés, mivel nagyjából 600 ezer évente tör ki a Yellowstone óriásvulkánja.
Melegvizes forrás madártávlatból a szupervulkán felett. (Forrás: internet)

Melegvizes forrás madártávlatból a szupervulkán felett - Yellowstona N. P. (Forrás: internet)

(A kitörés vízióját filmesítette meg a Szupervulkán című film, amely valóban borzongatóra sikerült. De egy valóságos csapás elhomályosíthatja a fantázia szülte pusztítást… - Harsi) 75 ezer esztendővel ezelőtt az indonéziai Toba nevű szupervulkán kitörése majdnem lesöpörte az emberiséget a Földről.  Az emberek „családfáját” mitokondriális DNS vizsgálatokkal nyomozó tudósok azt állapították meg, hogy a Toba kitörését követő időkben az emberiséget mindössze 5-10 ezer fő képviselte az egész bolygón! Hasonló kitörést tesznek felelőssé a Perm végi kihalásokért is, amikor a Föld akkor élt fajainak 90%-a kipusztult egy szibériai szupervulkán kitörésekor. Igen sok tudós a dinoszauruszok kihalását is szupervulkánok számlájára írja. A Yellowstone-vulkán már három alkalommal – 640.000, 1.3000.000 és 2.100.000 évvel ezelőtt – sodorta a kihalás szélére a földi életet, még sem kizárt, hogy megelőzi egy tenger alatti óriás. Mintha megélénkültek volna mostanában bolygónk vulkanikus területei…
Egy tongai vulkán víz alatti kitörése (Forrás: internet)

Egy tongai vulkán víz alatti kitörése (Forrás: internet)

(Az index.hu és a harmonet anyagai alapján)

Göreme a buszablakból (Kappadókia, Törökország)

Avanosból Göremébe indultunk buszunkkal a kora reggeli órákban. Kappadókia bizarr formájú riolittufa kúpjairól és tornyairól, a Tündérkéményeiről híres.

A vidék 3-4 óriás vulkánja vastag vulkáni porrétegeket - tufarétegeket - szórt a területre több millió évvel ezelőtt. A váltakozó keménységű - ám könnyen faragható - kőzetbe mély völgyeket vájtak a ritka esőzések következtében lefutó patakok, folyócskák, s a tornyokra, oszlopokra tagolt tufatömegből érdekes, holdbéli tájat idéző dombvidék alakult ki. A Tündérkéményeket a szél és a nagy hőingásból következő aprózódás is tovább formálta - s formálja ma is. A kúpokba már az ősi időkben is üregeket mélyítettek, s lakásnak használták azokat. Így egész települések jöttek létre barlanglakásokból, de templomokat is kivájtak a puha tufából. Sőt, az itt lakók ősei több olyan "földalatti várost" is kialakítottak, ahová állataikkal, értékeikkel, élelmiszer tartalékaikkal együtt lemenekülhettek, és átvészelhették az ellenség átvonulását.