Próbakörök a Várkert Bazárban

A Várkert Bazár idei megnyitása szerencsésen egybeesett a csaknem 140 éves épületkomplexum fő tervezőjének, Ybl Miklós születésének 200 éves évfordulójával. 2014. április 3-án, délelőtt 10 órakor kezdődött a hivatalos átadóünnepség, melynek rendezői szerencsére nem rejtették véka alá, hogy az építmény szakszerűen helyreállított homlokzata mögött sok munka van még az augusztus 20-i befejezésig. A miniszterelnök avatóbeszédéig és a szalagátvágásig több politikus mondott beszédet, de még több dalt, zenét, táncot hallhatott, láthatott a nagyrészt szép korú közönség - munkanap délelőttjén. Aznap 11.30-tól egy rövidebb szakaszon már végigsétálhattak az érdeklődők a Várkerten, de 4-től 6-ig, a választás napjáig 10-18 óra között a Várkert Bazár legnagyobb - szabadtéri - részét szabadon, a többit pedig hozzáértő, korhű (1870-80-as évek) jelmezes idegenvezetők kalauzolásával látogathatta a közönség.   A Várkert Bazárt a reformkori Pest dinamikus fejlődésének „ellensúlyozására” tervezték megépíteni. Budát egészen elkerülte a túloldalt jellemző „pezsgés”, ezért a Vár alatt, a Dunaparton elhúzódó, neoreneszánsz bazársort terveztek, amely mögött park kapaszkodott fel a Várhegyre. 1872-ben rendelkeztek a Lánchíd budai hídfője környékének rendezéséről. A Várbazár első vázlatait Reitter Ferenc vetette papírra, ám Podmaniczky Frigyes a megvalósítását Ybl Miklósra bízta, ám Ybl nem azt nem formálta át: meghagyta annak fő elemeit. A neoreneszánsz stílusú épületegyüttes 1875-83 között épült fel, s a kivitelezésben olyan kiváló iparosok, művészek vettek részt, mint Huszár Adolf - Ybl kedvenc szobrásza -, aki a központi gloriett szobrait faragta, Than Mór, aki a pavilonok freskóit festette, Zsolnay Vilmos, aki a kerámiadíszeket gyártatta, és Jungfer Gyula, aki a kovácsmunkákon hagyta ott keze nyomát. A bazársor több száz méteren keresztül húzódik el a Várhegy déli része alatt. A központi homlokzat és a mögötte elterülő kert a kikapcsolódást és a pihenést, a kilenc felsorakozó „bazárhelység” az üzleti életet szolgálta volna, a két szélén emelt lakóépületet pedig a királyi testőrségnek és a szolgaszemélyzetnek tervezték. Bármennyire is jó volt az ötlet, a bazárhelységekre már a megnyitó éve után vadászni kellett a „bérlőket”. A Dunapart ezen szakasza ugyanis igen gyér forgalmú, s ez máig sem változott. Erzsébet királyné azonban szerette: ha gőzhajója kikötött, az északi homlokzaton át sétált föl a várba. A kezdeti kudarc után húsz műtermet létesítettek a üzletek helyén, amelyek ugyan hidegek voltak, gyorsan vizesedtek, penészedtek (a hegyoldal felöl) és gyökerek törték át a falakat, de a képzőművészek – elsősorban szobrászok - idővel mégis megszerették, s később nehezen hagyták el a megszokott közeget. Stróbl Alajos volt az első műterembérlő, s később Fadrusz János formázta meg a kolozsvári Mátyás szobrot ugyanabban a műteremben. Az északi szárnyban évekig a Budai Nőipari Tanműhely működött, 1890-1918 között pedig a Deák-Ébner Lajos női festőiskolája rendezkedett be. Ide kapcsolható az az irodalmi kör, amely az északi épület szomszédságában emelt Fiume szállóban alakult ki Móricz Zsigmond és Szabó Dezső vezetésével. A Várkert Budapest ostroma alatt komoly károkat szenvedett. A déli épületbe bomba csapódott, ledőlt a pergolasor (az ókor óta kedvelt, elsősorban favázas kültéri árnyákoló-rendszer, amelyre növényeket futtatnak fel), az oroszlánokat lövedékek szaggatták darabokra, szobrok, festmények, kerámiadíszek semmisültek meg, de 15 évig rá sem néztek... Hasonlóan a Budavári Palotához. Az 1950-es években kisebb bontásokat, átalakításokat szenvedett el a felújítás során, de a budapesti KISZ-bizottság kezdeményezésére 1961. augusztus 20-án megnyílt, mint Ifjúsági (Művelődési) Park, amely szórakozó- és találkozó- ismerkedési helyként a bizottság szerint is megfelelt a szocialista ifjúságnak. Az egyedülálló műemlékegyüttest ellenben nem ilyen igénybevételre tervezték. Az 1968-69-es években, és az 1970-es évek vége felé olykor tízezres közönségű koncerteket bonyolítottak le itt. Meg is lett a baj: 1980-ban, egy Edda koncertre igyekvők óriási tolongása közben leomlott egy jókora szakaszon a korlát, és öt fiatal megsérült. A helyet bezárták és csak a következő évben nyitották ki újra. De a nagy koncertek sorának vége szakadt, egyre kevesebb rendezvényt szerveztek ide, míg végül 1984-ben bezárt az egy egész korosztálynak fogalommá vált Ifipark. Harminc évig kallódott, pusztult, romlott, s mutatta meg a világnak: Lám, nekünk ez nem olyan nagy érték, hogy helyreállítsuk, és Budapest annyira szép, hogy észre sem lehet venni ezt a „kis” csúfságot...

Harsi