Jegelt éghajlat az Aurórából

Ezen a Nyugat-Antarktiszról származó egyméteres jégmintán egy sötét szenes réteg látszik (Fotó: Heidi Roop)

Ezen a Nyugat-Antarktiszról származó egyméteres jégmintán egy sötét szenes réteg látszik (Fotó: Heidi Roop)

Kétezer éves jégminta segít a klímaváltozás megértésében

 

A kutatók antarktiszi jégminták elemzésével igyekeznek feltárni az elmúlt kétezer év éghajlatának változásait annak feltérképezése érdekében, hogy a globális felmelegedés milyen hatással lesz az emberiség jövőjére.

A nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport egy tavaly decemberben kezdődött projekt keretében indult el az antarktiszi Auróra-medencébe, hogy olyan jégmintákat gyűjtsön, amelyek segíthetnek kitölteni az elmúlt kétezer év hőmérséklet-változásaira vonatkozó ismeretek tisztázatlan epizódjait. A kutatók reményei szerint a minták tanulmányozása révén sikerül információkat gyűjteniük a klímamodellek fejlesztéséhez, és magyarázatot találniuk az időjárási szélsőségek – úgy mint az aszályok, a ciklonok és az áradások – jelenleg tapasztalható gyakoriságára, illetve mintájára.

A legnagyobb fúrással felszínre hozott jégmag 303 méter hosszú, és az elmúlt kétezer év éghajlatáról fog információkkal szolgálni a kutatóknak. Két kisebb mintát – egy 116 és egy 103 méterest, amelyek az elmúlt 800-1000 év éghajlatáról árulkodnak – nagy volumenű kémiai elemzésekhez fognak felhasználni. A szakemberek összesen kéttonnányi jégmintát osztottak szét tanulmányozás céljából a világ különböző pontjain működő jégmag-laboratóriumok között.

Üdvözlet az Antarktiszról... (Forrás: internet)

Üdvözlet az Antarktiszról… (Forrás: internet)

A kutatók 2015 folyamán végzik el a vizsgálatokat, eredményeiket pedig a következő 18-24 hónapon belül kezdik el publikálni – mondta Nick Gales, az ausztrál környezetügyi minisztérium szárnyai alatt működő Australian Antarctic Division vezető kutatója. Mint hozzátette, a jégmagból nyert adatok és az egyéb információk segítenek az időjárási szélsőségek jobb megértésében azáltal, hogy megmutatják, hogy az emberek miként befolyásolták a klímaváltozást a fosszilis tüzelőanyagok égetésével a legutóbbi évszázadokban.

Az Auróra-medencére kiterjedő projektben hat ország – Ausztrália, Kína, Dánia, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok – 15 partnerszervezete vesz részt. A projektet vezető Mark Curran közleményben aláhúzta, hogy a mostani munkálatok egy jóval ambiciózusabb expedíció számára készítik elő a terepet, amely során egy egymillió éves jégmagot szeretnének a felszínre hozni.

MTI – alfahir.hu

2014 május

Címke , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük