A szovjetek a Pokol kapujáig jutottak…

Derweze (türkménül: a Kapu) egy 350 lélekszámú falu Türkmenisztánban, amely Darvaza néven is ismert. Itt, ötezer kilométerre hazánktól, a sivatag közepén mintha az alvilág nyílt volna meg…

(Forrás: internet)

(Forrás: internet)

 

Derweze a Kara-kum-sivatag közepén helyezkedik el, Aşgabattól körülbelül 260 kilométerre északra. Lakosai nagyrészt türkmének, a tekke törzs tagjai, akik őrzik nomád életmódjukat. 2004-ben a türkmén miniszterelnök Saparmyrat Nyýazow utasítására a település lakosait elköltöztették, a falut pedig buldózerekkel a földig rombolták (vélhetően azért, hogy a lakók ne térhessenek vissza). Az intézkedést Nyýazow azzal kommentálta, hogy „a lakóházak és az útszéli épületek kellemetlen látványt nyújtanak”.

„A Pokol kapuja”

Derweze környéke földgázban gazdag terület. 1971-ben szovjet geológusok fúrásokat végeztek a környéken, miközben feltártak egy földgázzal teli barlangot. A fúrótorony alatt beszakadt a föld, és a helyén egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter mély kráter maradt. Mivel a kiáramló gáz legnagyobb része metán volt, a mérgezés, és a robbanásveszély megelőzése érdekében a geológusok a gáz meggyújtása mellett döntöttek. Azt remélték, hogy a barlangban található gáz néhány napon belül elég, és a tűz is kialszik. A földgáz azonban még mindig ég, immár 43 éve folyamatosan, így a helyiek az üreget elnevezték „a pokol kapujának” – Derweze jelentése után… A kráter a mai napig lángol, a fénye éjszaka kilométerekről látható a sivatagban. Valóban pokoli látványosság – a kráter közepén 5-6 méteres lángnyelvek villódznak, a szélén mindenütt apró tüzek törnek elő a törmelék közül, a peremen csak néhány percig lehet elviselni a hőséget.

(Forrás: internet)

(Forrás: internet)

A földgáz elégetése biztonságosabb és környezetbarátabb, mint a szabadon engedése (leszámítva a befogását), ugyanis a földgáz fő alkotó eleme a metán, erősen üvegházhatású gáz. Türkmenisztán a földgázkészletét nézve világviszonylatokban igencsak előkelő helyet birtokol: évi 75 milliárd köbméter földgázt termelnek ki. Egy brit energiaágazati könyvvizsgáló szerint Türkmenisztán valószínűleg a világ második gázkészletét tudhatja magáénak. A türkmenisztáni dél-jolotani gázmező mintegy 3 ezer négyzetkilométer lehet, nagyobb, mint Luxemburg területe – hangzott el egy májusi konferencián (2011).

2010 áprilisában az ország elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedow meglátogatta a helyszínt, és azt nyilatkozta, hogy Türkmenisztán földgázkitermelésének megháromszorozását tervezi a következő 20 évben. Elrendelte a lyuk betemetését, illetve utasította a helyi hatóságokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy csökkenjen a környező földgáz-lelőhelyekre gyakorolt hatása. Ennek ellentmond, hogy a hely napjainkban is népszerű turistacélpont, és nyoma sincs annak, hogy a tüzet ki akarták volna oltani, vagy a krátert betemetni… Ám, ha mégis megteszik „azokat” a lépéseket, akár meg is szűnhet a „Pokol kapuja”, mivel erősen lecsökkenhet a kiáramló földgáz nyomása…

(Forrás: internet)

(Forrás: internet)

A krátertől nem messze még két másik is található, amelyek hasonló módon keletkeztek, azonban az ezeket kitöltő gáz nyomása jóval alacsonyabb. Az egyiket szürke sár tölti ki, míg a másik alján tó fogadja a látogatót.

Harsi a borsonline, a Wikipedia alapján

Címke , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.