Miért nevezik..?

Miért nevezik a Budaörs határában levő hegyet Huszonnégyökrösnek?

A sziklás hegy a német-magyar katonai temető felől

A sziklás hegy a német-magyar katonai temető felől

A szájhagyományban fennmaradt mendemonda szerint 1686-ban huszonnégy ökörrel vontatták fel a hegytetőre a császári csapatok ágyúit, hogy onnan lőjék a még török kézen levő budai várat. Egy másik elképzelés szerint a Csiki-pusztában levő csárdában két kocsmáros 24 ökörben fogadott, hogy egyikük meghatározott rövid idő alatt megmássza a hegyet. A vállalkozó az adott idő alatt el is érte a csúcsot, de ott holtan rogyott össze. A becsületes fogadó fél az örökösnek adta át az ökröket. Ez a monda olvasható abban a községi jegyzői jelentésben, amelyet készítője 1864-ben küldött el válaszul Pesty Frigyes helytörténésznek a helynevek eredete felől érdeklődő körlevélre. A névadás kétségtelenül népi eredetű, az előbbiektől eltérően azonban másban véljük a magyarázatot. A hegy délkeleti oldalában, a Csiki-csárdától észak-nyugatra a természeti erők, a szél és az eső, vagyis az erózió különös sziklaalakzatokat hozott létre. Ezeknek a szeszélyes formájú kőtömböknek a létrejötte a véletlen műve, de egyikben-másikban, némi fantáziával, csakugyan ökörfejet fedezhetünk fel… A névadás tehát úgy születhetett, hogy a természeti erők által létrehozott sziklaformákat a népi képzelet ökörfejeknek látta.

 

Miről kapta a nevét a budai Disznófő-forrás?

Vaddisznó fej formájú kifolyó a kútházban

Vaddisznó fej formájú kifolyó a forrásházban

A Disznófő-forrás a Budai-hegység egyik legnevezetesebb és legismertebb forrása. A Szabadság-hegy északkeleti részén, a Normafa lejtőt beréselő Harangvölgy bal oldalában, 378 méter magasságban fakad. A forrás háza a múlt század húszas éveinek végén épült. A kilencvenes években vas vadkanfej csurgót kapott. 1955-ben ezt lebontották, majd a közelmúltban, eredeti formájában helyreállították. Az 1847. évi budai dűlőkeresztelő alkalmával a Mátyás-csorgó nevet kapta, ez a név azonban nem ment át közhasználatba.

S nézzük, mint vélekedik a monda a forrás nevéről!

A monda a Disznófő-forrás felfedezését egy turkáló sertésnek tulajdonítja. E hagyomány révén nevezték a budai németek ezt a sziklás környéket Sauwinkelnek, vagyis Emsezugnak. Az 1840-es évek finnyás ízlése azonban irtózott a „pórias” névtől, s a szót így fordították magyarra: Zugliget.

 

Honnan ered az Alpesek elnevezése?

Alpesi legelők, csipkés hegygerincek

Havasi legelők, csipkés hegygerincek

Azt alighanem mindenki tudja, hogy a svájci tejcsokoládé a legjobb a világon. De keresett világmárka a svájci tejkonzerv, tejpor is. Mindehhez az „alapanyagot” pedig az ugyancsak híres tarka svájci tehenek szolgáltatják, amelyek a dús füvű legelőkön híznak kövérré. De arról talán kevesebben hallottak, hogy ezek a legelők adtak nevet az egész hegységnek, kontinensünk legnagyobb és legmagasabb hegyvonulatának.

Az alp szó a már rég kihalt ligur nép nyelvében havasi legelőt jelentett. A ligurok emlékét idézi még Olaszországban Liguria tartománya, a rajta végighúzódó Liguri Alpok és a lábainál kékellő Liguri-tenger.

Nyelvünkben ennek a szónak magyarosan képzett többes száma: az Alpok jelöli a sok száz csúcsból álló hatalmas hegységet, de ugyanígy többes számban nevezi meg minden más európai nép is. Az Alpesek forma – akárcsak az Andesek – tulajdonképpen dupla többes szám, a helyes alak: Alpok.

A latin azt mondta: Alpes, a francia: les Alpes, az olasz: gli Alpi, a német: die Alpen. Valószínű azonban, hogy a szó hallatára csak a nyelvészek gondolnak az erdőhatár fölött és a hóhatár alatt zöldellő legelőre, mindenki másnak az égbe nyúló, minden növényzetet nélkülöző havas-jeges sziklacsúcsok jutnak az eszébe.

 

(Forrás: Kíváncsiak Klubja)

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.