Hat budapesti titok

Minden városnak vannak titkai, amikről csak néhány ember tud, s amik nem a helyi legendák közé tartoznak. Alább bemutatunk néhányat a welovebudapest.com nyomán.

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)

Az ezüst szeg helye (Forrás: internet)

Az ezüst szeg

1896-ban, a Milleniumi ünnepségek idején nyitották meg a Szabadság hidat, amelybe az utolsó szöget az akkori király, II. Ferenc József ütötte be. Persze mindezt nem szó szerint kell érteni, igazából arról van szó, hogy egy, a pesti oldalon lévő sátorban lenyomta a gombot, amely beindította a 45 tonnás „hídverő” kalapácsot. A híres, F. J. kezdőbetűkkel ékesített szöget az első világháborúban ellopták, de gyorsan pótolták is. A mai alumínium másolatot egy üvegbúra őrzi, így egyáltalán nem olyan egyszerű észrevenni. A híd déli felén található, a pesti oldalon.

 
Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Oszlop ajándékba a Forum Romanumról (Forrás: internet)

Mussolini ajándéka Mindenki tudja, hogy a Nemzeti Múzeum kertjében tucatnyi szobor és emlékmű van. A legrejtélyesebbet az 1848-as forradalom és szabadságharc szimbólumává vált múzeum mellett, az épülettől balra találjuk, egészen közel a lépcsőkhöz. Az említett szobor egykor Rómában, a Forum Romanum területén emelkedett. A kommunista időkre datálható velős bemutatása pedig így hangzik: „Az olasz nép ajándéka”. Egészen pontosan Benito Mussolini ajándékáról van szó, így talán érthető a szűkszavú ismertető...   A 70-es troli
70-es troli a "Generalisszimusz" képével (Forrás: internet)

70-es troli a "Generalisszimusz" képével (Forrás: internet)

A budapesti trolik számozása 70-től 83-ig terjed, ezért elsőre nem tűnik úgy, hogy bármi is megfejtésre várhat ezen a fronton. De ássunk egy kicsit mélyebbre! A második világháború után az első troli 1949. december 21-én indult útjára, Sztálin 70. születésnapján. Bármilyen hihetetlenül is hangzik, de ezt a számot éppen „csodálatunk kifejezéseként ” kapta. Ez a tragikomikus tény mára már a feledés homályába merült, bár nem sokkal az 1956-os forradalom 50. évfordulója előtt egy maréknyi ember a szám megváltoztatásáért kardoskodott. Amint láthatjuk, nem sok sikerrel.   A Palazzo Strozzi másolata
"Csupán" egy firenzei másolat... (Forrás: internet)

"Csupán" egy firenzei másolat... (Forrás: internet)

Budapest vonzerejének egyik ritkán emlegetett titka a másolásban rejlik, persze ezt egyfajta tiszteletadásként is értelmezhetjük. Kevesen tudják például, hogy az Oktogon közelében, a Teréz körút 13. alatt található neoreneszánsz épület a firenzei Palazzo Strozzi kisebb, de annál pontosabb mása. A néhány emeletnyi "belvárosi Firenzét" gróf Batthyány Gézának és a New York-palotát is jegyző Hauszmann Alajosnak köszönhetjük. Előbbi az Oktogon-közeli telek tulajdonosa, illetve a Palazzo Strazzi őszinte híve volt, utóbbi pedig a furcsa megrendelésekhez szokott építész, így Batthyány felkérését sem utasította vissza.   Egy kőkemény túlélő
Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus - festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Amikor a Kálvin tér még szép volt, és romantikus - festmény a századforduló előttről. (Forrás: internet)

Kevés ember van, akit ne nyűgözne le az Erzsébet tér impozáns szökőkútja. A három medencéből álló Danubius-kutat négy szobor díszíti: a tetejét ékesítő férfi alak a Dunát, a három női alak pedig a mellékfolyókat – Tisza, Dráva és Száva – szimbolizálja. A jelenlegi kút csupán másolat, ugyanis az eredeti, amely egykor a Kálvin tér közepén csobogott, elpusztult a második világháborúban. A bombázásokat kettő szobor élte túl, melyeket egyrészt a Kálvin tér legrégebbi épületének belső udvarában, a Ráday utca felől, másrészt a Hadtörténeti múzeum udvarán csodálhatjuk meg.   Harangtorony Isten Garázsában
Jesus in Bauhaus... (Forrás: internet)

Jesus in Bauhaus... (Forrás: internet)

A két háború közötti építészet történetében a Bauhaus és a neobarokk vívott ádáz harcot egymással. A modernista Jézus Szíve plébánia – amely 1937-ben, Árkay Bertalan tervei alapján készült el a Csaba utca és a Maros utca sarkán – legszembetűnőbb jellemzője a különálló harangtorony. Az elsőre furcsának tűnő megoldás mögött logikus ok rejtőzik, egész pontosan a plébánia alatt csordogáló Ördög-árok vize. A szakemberek és a műértők már az első pillanattól fogva rajongtak a templomért, ám  nem mindenki bizonyult ennyire lelkesnek: egy ismeretlen rá is aggatta a plébániára az Isten Garázsa gúnynevet.

(Forrás: welovebudapest.com) 

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Soltész Anna mondta:

    Köszönöm a sok érdekességet! Sajnos, a felújítás óta már semmilyen szegecs nincs a Szabadság-híd pesti hídfőjében a Ferenc József által bevert utolsó szegecs helyén! A trolik számozásának megváltoztatása mostanában újra szóba került! Sajnos, valakiknek vagy nincs nagyobb gondjuk, vagy ami rosszabb, el akarják terelni figyelmünket az igazi problémákról!

Hozzászólás a(z) Soltész Anna bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük