Dimmuborgir, ahol a föld és a pokol találkozik

Izlandon létezik egy Dimmuborgir elnevezésű tájegység, mely egy vulkáni tevékenység nyomán egy romba döntött, baljós kísértetkastélyra, vagy várra hasonlít. Innen ered a Dimmu Borgir elnevezés, ami ónorvég nyelven annyit tesz: sötét várak.

A területre jellemzőek a nagy üregek, kamrák, a sejtszerű, gázok okozta lyukacsos kőzetszerkezetek (Fotó: internet)

A területre jellemzőek a nagy üregek, kamrák, a sejtszerű, gázok okozta lyukacsos kőzetszerkezetek (Fotó: internet)

A Dimmuborgir egy nagy területen elhelyezkedő lávamező Myvatn-tól keletre, lávabarlangokkal, furcsa, meredek sziklacsúcsokkal. A Dimmuborgir lényegében egy hatalmas összeroskadt lávacső, amely abból a lávából alakult ki, ami a Þrengslaborgir és Lúdentsborgir kráterek hatalmas kitöréséből odafolyt, és ott tóvá gyűlt – 2300 évvel ezelőtt. Mivel a láva egy mocsaras területre folyt, a láp vize felforrt, s a gőz csak a lávafolyást áttörve távozhatott el. A gőz-csatorna széle szilárdult, s így akár több méter átmérőjű függőleges csatornák – csövek – maradtak a tovafolyó láva után. Emellett a lávafolyás teteje is megszilárdult, s az alatta hömpölygő kőzetolvadék kedvezőbb területre távozott. A lávacső – lávabarlang – beomlott, ám a függőleges csatornák (amelyeken át a gőz távozott) jórészt megmaradtak. A lávató mélysége tíz méter is lehetett, s becslések szerint a képződmény legmagasabb részeiből is látni még valamit.

Átjáró az alvilág felé...

Átjáró az alvilág felé… (Fotó: internet)

A területre jellemzőek a nagy üregek, kamrák, a sejtszerű, gázok okozta lyukacsos kőzetszerkezetek, s ezek méretei gyakran elég nagyok ahhoz, hogy emberek férjenek el bennük, vagy férjenek át rajtuk, így az izlandiaknak vár – borgir – jusson eszükbe róluk.

Az izlandi néphit szerint ez az/egy a hely, ahol a föld a pokollal kapcsolatban áll, s az északi keresztény tanok szerint is itt ért földet a Sátán, akit letaszítottak a mennyből, s létrehozta az itt a valóságos „Pokol katakombáit”.

 

A tájtól kölcsönözte nevét az 1993-ban alakult norvég Dimmu Borgir zenekar, amely leginkább Észak-Európában, Németországban és Portugáliában sikeres. Az együttes szimfonikus black metalt játszik, s a zenekar egyre eredetibb hangzásvilágot alakított ki magának az évek során. A Dimmu Borgir lemezeinek hangzása, s a tagok hangszeres tudása egyaránt igen magas szintű.

Harsáczki György

A Tüzes sas fészke

Egy különös kráter Szibériában

Fentről térkép e táj... És fészek. (Fotó: internet)

Fentről térkép e táj… És fészek. (Fotó: internet)

 

Vulkanizmus, meteorit becsapódás, vagy egy idegen űrhajó? Orosz tudósok szeretnének már pontot tenni a Kelet-Szibériai rejtélyes Patom kráter eredete körüli viták végére. Jövő tavasszal már a kilencedik tudományos expedíció indul az egyedülálló geológiai objektumhoz, amely Irkutszk régióban található.

A Patom kráter, mint egy bizarr salakkúp emelkedik a szibériai tajga fölé. A helyi vadászok „Tüzes sas fészkének” nevezik. Magassága 40 méter, átmérője 160 méter, ami majdnem kétszerese egy futballpályának. A kráter közepén óriási tojásra emlékeztető 12 méter magas kiemelkedés látható.  Térfogata 230-250.000 köbméter, a súlya pedig körülbelül 1 millió tonna.

Eddig nyolc tudományos expedíció igyekezett megfejteni a Tüzes sas fészke eredetének a titkát. De sem a meteor, sem az UFO eredetét nem tudták bebizonyítani. Az összegyűjtött adatok alapján feltételezik, hogy ez egy úgynevezett kriovulkan – vagyis fagyvulkán. 500-600 évvel ezelőtt, az örök fagy okozta földtani jelenségek között jelenhetett meg, azaz a „Kis jégkorszakban”. Dmitrij Gladkocsub, a Földkéregtani Tudományos Intézet igazgatója így értelmezi a szokatlan formájú objektum megjelenését:

– A talajvíz lassú jéggé fagyása eredményeképpen a felület felpúposodott (mivel a jégnek nagyobb a térfogata, mint a víznek – Harsi). A Kis jégkorszak végével a terület éghajlata melegebb lett, és a „fagypúp” belsejében levő jég elolvadt. A vastag kőtörmelék közepe is lassan „kiengedett”, és a púp közepe lassan besüllyedt. Így keletkezett a domb alakja.

A Tüzes sas fészkének "tojása" (Fotó: internet)

A Tüzes sas fészkének “tojása” (Fotó: internet)

A tudós nem zárja ki, hogy a Patom kráter kialakulása még folyik, és a hipotézis igazolására a domb több pontján különleges érzékelőket helyeztek el. Ha jövőre kiderül, hogy helyzetük megváltozott, akkor az azt jelenti, hogy a kráter él – mozog. A közelgő expedíció során számos új kutatási kísérletet folytatnak majd. Modern berendezés teszi lehetővé azt is, hogy a kráter másfél kilométeres mélységében is vizsgálatokat folytathassanak, és még több információt kapjanak a szerkezetéről.

A Patom krátert 1949-ben Vagyim Kolpakov irkutszki geológus fedezte fel. A Tüzes sas fészke azóta sok tudóst nem hagy nyugodni szerte a világon. Jelenleg az Irkutszk régió hatóságai azt tervezik, hogy különleges védett geológiai objektumnak nyilvánítsák a területet.

 

A két képnek nincs köze egymáshoz! - Harsi (Fotó: internet)

A két képnek nincs köze egymáshoz! – Harsi (Fotó: internet)

A Patom kráterről olyan fotók is keringenek a világhálón, amely félrevezethetik a felületes szemlélődőt. A kráter távlati képe valóságos, ám a kráter közepét, a „szemét” közelebbről bemutatni szándékozó felvétel egy vulkanikus kőzet „szemeskövét” ábrázolja, amelyen a megszilárdulásakor-kihűlésekor kialakuló héjjas szerkezet látható. A Patom kráter – jól láthatóan – kőtörmelékből áll.

 

(Az „Oroszország hangja” nyomán)