Jégzajlás a fővárosban – 2017. 01. 12 –

DSC_0181

A legenda szerint Mátyás királyt a Duna jegén választották meg… Nem kizárt, hogy akkoriban olyannyira befagyhatott a Duna jege, hogy királyválasztást tarthattak rajta, de biztos, hogy nem ott történt a királyválasztás…

A 15 – vagy 17 éves – Hunyadi Mátyás királlyá választása 1458. január 24-én zajlott, amikor akár parttól-partig jégpáncél fedhette a Dunát, de a ceremónia és a kikiáltás csak a várban történhetett. …és természetesen nem a „budai polgárok” vagy az ország népe választotta őt uralkodójának, hanem az országot irányító-uraló főúri ligák, körök, akik Mátyás elődje – V. László – halála után nem vetélkedtek tovább, és a „nemzetközi tekintéllyel” bíró ifjú Hunyadit jutatták az ország élére.

A budai polgárok ellenben gyülekezhettek a Duna jegén, várva az eredményt, de nagy számbéli jelenlétükkel nyomást is gyakorolhattak a választókra. A történészek szerint az is elképzelhető, hogy a döntésnek örvendő nemesség özönlött a jégre, és az is, hogy Szilágyi Mihálynak – a későbbi kormányzónak – volt érdeke fegyvereseivel „biztosítani” a választás zavartalanságát. A legendát az említett események összemosódása eredményezhette.

 

2017. január 25-én a Margit hídról

2017. január 25-én a Margit hídról

Úgy hallottam, a Duna szabályozása óta nem fagy be a nagy folyó, mivel a medret leszűkítették, és ezzel együtt a víz sebességét megnövelték. Ez nem egészen így van, de nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Duna jégmentes legyen. 1901 óta pedig két fokot emelkedett a januári középhőmérséklet – Magyarországon. A jég megjelenése sosem volt jó jel a pestieknek, budaiaknak, mivel a Gellérthegy alatt egykor (ma már nem) szétterülő folyó lelassuló, sekély vizében könnyen jégtorlasz alakulhatott ki. Ebből az okból következett be az 1838-as nagy pesti (és sok másik kisebb-nagyobb) árvíz is. A jégpáncél kialakulása egykor a tatároknak is kedvezett, akik így 1241 Karácsonyán át tudtak kelni, és pusztíthatták a Dunántúli területeket is. A népvándorlás korában nyilván jól jött a Duna „átlábalhatósága”.

Állítólag tizenkét nulla fok alatti átlaghőmérsékletű nap kellene ahhoz, hogy összefüggő jég borítsa. Utoljára 1963 telén fagyott be a Duna. Ez után még 1987-ben állhatott volna be a jég Paksnál, ha jégtörő hajókkal neki nem mentek volna…

Nekem – laikusnak – érdekes, hogy az érzékelhetően kevéssé változó napi hőmérsékleti viszonyok mellett jelentősen változhat a folyó felszínén lomhán úszó jégtáblák mennyisége-nagysága.

 

2017. 01. 15-én reggel így festett a Duna a Szabadság híd környékén…

2009 első napjaiban is szép számmal úsztak a kisebb-nagyobb jégtáblák a Dunán…

2009. január 11-én, Verőcénél, a második Wass Albert teljesítménytúra után kilátogattunk a Duna-partra.

 

Harsáczki György

Rekord nagyságú jégtábla

A jeges kontinens leggyorsabb gleccseréről egy 35 x 25 kilométeres jégmező vált le.

November 10-én készítette ezt a képet a Pine Island gleccserről a NASA Aqua műholdja. Jól látható, hogy egy 35×25 kilométeres jégmező leszakadt a gleccserről. A leszakadás első jelét még 2011 októberében figyelték meg (ugyancsak műholdképeken), egy új nagy törésvonal formájában. Becslések szerint a jégmező idén júliusban vált el a gleccsertől, de csak mostanra vált látványossá a távolodása. A leszakadt jégmező útját figyelemmel kísérik. Az antarktiszi gleccserek jégtömege az elmúlt évtizedekben rohamosan gyorsuló sebességgel halad a tenger felé. A kutatók különös figyelmet fordítanak a nyugat-antarktiszi Pine Island-gleccserre, amely az Antarktisz leggyorsabb ütemben váltózó régiójában található. Jelenleg ez az Antarktisz egyik leggyorsabban mozgó jégárja, sebessége 1990 óta 2,4-ről napjainkra évi 3,7 kilométerre növekedett.

A Pine Island gleccseről legújabban levált jégmező (Forrás: origo.hu-n keresztül NASA)

A Pine Island gleccseről legújabban levált jégmező (Forrás: origo.hu-n keresztül NASA)

A Pine Island-gleccser a nyugat-antarktiszi jégmezőről indul, és több mint 150 kilométer megtétele után éri el az Amundsen-tenger Pine Island-öblét. Itt azonban nem ér véget, óriási selfjégként folytatódik a víz felszínén. A peremét alkotó jégfal 750 méterre emelkedik ki az óceánból, és kétszer ilyen hosszan folytatódik a tengerszint alatt. A többi antarktiszi gleccserhez hasonlóan a Pine Island-gleccser és az általa táplált jégself is nagymértékben vékonyodik. A műholdas radarmérések szerint a Pine Island-öböl selfjégtömege az elmúlt évtized során évenként 5,5 métert vékonyodott. A nyugat-antarktiszi gleccserek olvadása által a tengerbe szállított vízmennyiség évi 0,25 milliméterrel járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez (a kutatók szerint ha teljesen elolvadnának, a tenger szintje 5 méterrel emelkedne meg).

(Forrás: origo.hu)