Elherdált kastélyok – terhes örökségünk… (romos kastélyok sorsa)

Figyelemmel követtem a 2012-ben írt és feltöltött „Elherdált kastélyok – terhes örökségünk…” című cikk három mostoha sorsú kastélyát, és az utolsó utáni pillanatban itt is, ott is „megmozdult valami”. Talán az a felismerés késztette tettekre a – leginkább – illetékeseket, hogy „ha már a puszta falak is eltűnnének egy gazdag úri lakból”… Ez sírnivaló! Mit lehet még megmenteni ezekből a romokból (egy kis település tulajdonaként), ki fog derülni… Nézzük hát! Először Serke lendült akcióba.

 

www.ujszo.com     2013. augusztus 7.

Megmenthetik a serkei kastélyt

 

Serke (Širkovce). Európai uniós pályázatnak köszönhetően az önkormányzat megpróbálja megmenteni a Gömöry-kastély egyik szárnyát. Az épület helyreállításához azonban jóval több pénzre lenne szükség a most elnyert összegnél.

Kisfaludi Nándor polgármester lapunknak elmondta, idén már harmadik alkalommal pályáztak az épület tatarozására. Jelentős akadályokat kellett legyőznie a községnek, mire idáig eljutott. Először a terület tulajdonjogát kellett rendezni, ezt követően az épületet és az azt övező, hathektáros parkot is regisztráltatni kellett a Műemlékvédelmi Hivatalban. Csak ezután igényelhettek uniós támogatást.

A Gömöry-kastély felújításának tervdokumentációját is uniós forrásból dolgoztatta ki az önkormányzat még korábban. Januárban jelentkeztek a kulturális minisztérium Újítsuk fel házunkat pályázatára.

Serke község 50 ezer eurót kért a munkálatokra, a pályázat elbírálását követően azonban csak 15 ezer eurót hagyott jóvá a tárca. A település 5 százalékos önrésszel járul hozzá a költségekhez, ez 2500 eurót tesz ki, mivel a tárca az önrész összegét az igényelt támogatásból számítja ki. Hat közhasznú munkás is segít a munkálatokban, nekik hat hónapra nyújt munkalehetőséget a pályázat. A munkálatokat a Műemlékvédelmi Hivatal losonci kirendeltségének munkatársai felügyelik. Ők határozták meg azt is, hogy a most elnyert pénzt mire fordíthatják. Ebből az összegből egyébként a kastély bal szárnyát próbálják megmenteni. Mivel beszakadt a tetőszerkezete, faanyaga pedig eltűnt, már csak a csupasz falak maradtak. Több helyen azok is jelentősen megrongálódtak. A pályázati pénzből a bal szárny falait igyekeznek helyreállítani. Felfalazzák a leomlott részeket, és a vakolatot is felújítják. Végezetül betonkoszorúval zárják le a rekonstruált rész tetejét, ez védi majd meg az időjárás viszontagságaitól. A munka már elkezdődött. Bár az önkormányzat rendszeresen kaszáltatja a kastély és az azt övező park területét, most alaposabban meg kell tisztítani a területet. Hamarosan a kőművesmunkák is elkezdődnek. Az épület teljes felújításra azonban még az igényelt 50 ezer euró sem lenne elegendő. Kisfaludi mindenképpen szeretné megmenteni a kastélyt, önerőből azonban erre képtelen a község. A polgármester már most figyeli a pályázati lehetőségeket, az újabb felhívásokra ismét pályázni szeretne.

A Gömöry-kastélyt a Szilassy-család építtette késő barokk stílusban a 18. században, 1750 és 1770 között. Később a Gömöry-, illetve Maróthy-család birtokába került az épület. Az utolsó serkey Maróthy az 1960-as években hunyt el, az addig épségben megőrződött, eredeti bútoraival berendezett, ép kastély pár év alatt tönkrement. Egykor ritkaságszámba menő, barokkos, csónaktestet formázó tetőzete teljesen megsemmisült.

Ibos Emese

S hol áll a kastély 2015-ben? A www.rimavska.sk 2015. augusztus 6-án megjelent szlovák nyelvű cikk alapján folytatódtak a munkálatok – amint az előző cikkben olvashattuk: felfalazzák a bal szárny falait, és fölül betonkoszorúval zárják a falakat. Úgy tűnik a település újabb 20 ezer eurót „nyert” Kulturális Minisztériumtól, s a közmunkások augusztus közepén állnak ismét munkába. Serke közhasznú munkásai továbbra is kaszálják a kastély környékét. Az épület részleges-teljes helyreállítása még az elején tart, de már meglepetésként feltárult a kőpadló két motívuma: egy horogkereszt és egy Dávid csillag.

Kisfaludi Nándor polgármester elképzelése szerint a megmentett kastélyban lehetne a községi hivatal székhelye, illetve egy Gömöry-emlékszoba mellett könyvtár és múzeum is helyet kaphatna a csinos épületben. Megrendezhetnék annak a fotókiállításnak is a folytatását, amelynek első részét 2011-ben mutatták be a Gömör-Kishont Múzeumban a Gömöry-Maróthy-családok mindennapjairól a századfordulóról.

„Minden szinten szinte minden…”

Kisnána mindent „bedob”

Kisnána legismertebb nevezetessége, a vár eredetileg erődített főúri szálláshely volt, majd birtokosai magától a királytól kaptak jogot a várrá alakításhoz.

A vár állapota annyira megromlott a kétezres évekre, hogy a falu pályázatot nyújtott be a helyreállítás-megőrzési munkák költségeire. A pályázat sikeres volt, aminek részét képezte a felújított történelmi épületegyüttes modern, 21. századi szintű bemutatása is. Kisnána ez utóbbi feladatot is szépen oldotta meg: a néhai Anjou-kori főúri udvarház „kiásott”, több funkcióssá tett termében egy fantasztikus 3D-s vetítést tekinthetnek meg a látogatók – speciális szemüveggel -, amelyben 12 percben szinte tégláról-téglára, gerendáról-gerendára épül és gyarapodik a szemünk előtt az erődítmény a kezdeti Árpád-kori rotundától a gótikus várkápolnán át a teljes várig.

A néhai Anjou-kori főúri udvarház „kiásott”, több funkcióssá tett terme. Itt történik a 3D-s vetítés

A néhai Anjou-kori főúri udvarház „kiásott”, több funkcióssá tett terme. Itt történik a 3D-s vetítés

A másik érdekesség egy 2011-ben szabadalmaztatott magyar találmány, a kronoszkóp, amelyből az elsők között itt állítottak fel ötöt a várudvarban. (Az elsőt Aquincumban szerelték fel.) A kilátói távcsőre emlékeztető szerkezeteken keresztül eredeti formájukban láthatjuk az azóta megsemmisült, vagy átalakított épületrészeket – jelmezes szereplőkkel. A várudvart kettő kronoszkóppal is „áttekinthetjük”: így festettek az épületek 500 évvel ezelőtt.

2008-ban csak a templom temetőjére összpontosítottak az egri régészek, a legutóbbi 2010-2011-es felújítás során viszont számos helyen magasították, erősítették meg a falakat, és tették könnyebbé a közlekedést, így szaporítandó a látnivalókat. A belső kaputornyot például nem csak felújították, de eredeti funkciójába is visszahelyezték. Így most az eredeti – nyugati – irányból, egy kis farkasvermen keresztül lehet a kapu boltíve alá belépni, majd az udvarba. A kapu felett és a kapu alatt is láthatjuk a Kompoltiak címerét, valamint ágyúgolyókat, sírfedlapokat. A kaputorony évtizedek alatt tönkrement vaslépcsőit újakkal cserélték fel, a felső részére pedig fedett csigalépcsőt építettek. De láthatunk újabban egy, a Jagelló-korabeli várnagy szobát is, és a vár fénykorát idéző makettjét. Az északi palotaszárny alsó szintje tekintélyes kőtárnak ad helyet, ahol a faragott kövek irigyen bámulják a köztük fekvő, hazánkban egyedülálló három mázsás opáltömböt, melyet a közeli kőbányából hoztak. A felső szinten is termetes darabok vannak kiállítva.

Az eredetileg 15. századi pincét felújították, s „bortrezort” alakítottak ki

Az eredetileg 15. századi pincét felújították, s „bortrezort” alakítottak ki

Az eredetileg 15. századi pincét felújították, s „bortrezort” alakítottak ki a boltozat alatt. Itt helyet bérelve bárki érlelheti borát, s a középkorias helyszínen barátaival is koccinthat az asztaloknál.

Az első – 1962-66-os – feltárásnál a még gazdasági épületnek vélt, feltárt délnyugati épületről kiderült, hogy Anjou-korabeli udvarház volt – főúri szálláshely -, ám az 1430-as évek után az északi palotaszárny vette át ezt a szerepet, s az udvarházat lebontva pince részét feltöltötték.

A látogatást gyepráccsal és az udvar térkövezésével, kandeláberekkel tették biztonságosabbá, kényelmesebbé. Erős, széles fahídon juthatunk be a külső kaputorony helyén a kettős várfal mögé.

Az évszázadokon át a lakosok által csak „két torony helyeként” emlegetett romterület ma már díszkivilágítást kapott. A falakon kívül, dél felől szabadtéri lelátó és színpad épült, amellyel együtt a vár már számos helyi rendezvénynek ad, illetve nyújt lehetőséget – évi 14 alkalommal.

Erős, széles fahídon juthatunk be a külső kaputorony helyén a kettős várfal mögé

Erős, széles fahídon juthatunk be a külső kaputorony helyé

Információ: www.kisnanavar.hu

Harsáczki György – 2013. május