{"id":1201,"date":"2013-12-07T21:56:20","date_gmt":"2013-12-07T20:56:20","guid":{"rendered":"http:\/\/induljelegyuton.hu\/?p=1201"},"modified":"2014-04-18T23:56:10","modified_gmt":"2014-04-18T21:56:10","slug":"vizeses-a-vonatablakban-2-resz","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/?p=1201","title":{"rendered":"V\u00edzes\u00e9s a vonatablakban – 2. r\u00e9sz"},"content":{"rendered":"

Az ausztr\u00e1liai Kurandai l\u00e1tv\u00e1nyvas\u00fat v\u00edzes\u00e9sei<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

\"A<\/a>

A Stoney-Creek-v\u00edzes\u00e9s (Fot\u00f3: internet)<\/p><\/div>\n

A Kuranda Scenic nev\u0171 vas\u00fatvonal az ausztr\u00e1liai Cairns k\u00f6zel\u00e9ben fut Queenslandben. A hozz\u00e1 legk\u00f6zelebb es\u0151 telep\u00fcl\u00e9s Kuranda. A vas\u00fatvonal 1891-re \u00e9p\u00fclt meg, de ma m\u00e1r nem haszn\u00e1lj\u00e1k hagyom\u00e1nyos \u00e1ru- \u00e9s szem\u00e9lysz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, f\u0151 profilja a turisztikai utaztat\u00e1s. Az 1882-ben elkezdett munk\u00e1latok sok ember\u00e9letet k\u00f6veteltek, mivel a vad hegyvid\u00e9ken 15 k\u00e9zi er\u0151vel f\u00fart alagutat \u00e9s 37 hidat \u00e9p\u00edtettek fel. (Az els\u0151 turistaj\u00e1ratot 1936-ban ind\u00edtott\u00e1k.) A vas\u00fat a tengerparti s\u00edkt\u00f3l az Atherton-t\u00e1blavid\u00e9kre 328 m\u00e9tert k\u00fczd le. Ugyanezt a szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get l\u00e9gi villamossal (Skyrail) is meg lehet tenni.<\/p>\n

A vonal 37 km hossz\u00fa, de a menet nem gyorsas\u00e1g\u00e1r\u00f3l h\u00edres, hanem sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l: egy \u00e9s h\u00e1romnegyed \u00f3r\u00e1t tart. A vonat \u00e1tv\u00e1g a Barron Gorge Nemzeti Parkon, ahol az utasok a tr\u00f3pusi n\u00f6v\u00e9nyzettel bor\u00edtott meredek, szikl\u00e1s hegyoldalakon lebukd\u00e1csol\u00f3 v\u00edzes\u00e9sek l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t is \u00e9lvezhetik. Els\u0151k\u00e9nt a Stoney-Creek-v\u00edzes\u00e9st \u00e9rinti a szerelv\u00e9ny, ahol a v\u00edz a vas\u00fati h\u00edd mellett zuhog le. Csapad\u00e9kos id\u0151szakban a v\u00edzp\u00e1ra becsaphat az ablakon \u2013 a h\u00eddon egy percre meg\u00e1ll a vonat. A szerelv\u00e9ny a Barron-foly\u00f3 szurdoka felett is vesztegel egy t\u00edz percet, s az utasok ezalatt a vonatr\u00f3l lesz\u00e1llva megtekinthetik a 260 m\u00e9ter magas Barron-v\u00edzes\u00e9st.<\/p>\n

\"A<\/a>

A Barron-v\u00edzes\u00e9s es\u0151s id\u0151szakban. (Fot\u00f3: internet)<\/p><\/div>\n

Sajnos csak az es\u0151s id\u0151szakban, decembert\u0151l m\u00e1rciusig l\u00e1tv\u00e1nyos (de akkor nagyon), mert az \u00e9v t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9ben a Barron csak csurdog\u00e1l a szikl\u00e1kon. A zuhatag is a t\u00e1blavid\u00e9k perem\u00e9n alakult ki – lentebb egy v\u00edzier\u0151m\u0171 \u00e9p\u00fclt a Barronra.<\/p>\n

1995-ben s\u00falyos sziklaoml\u00e1s rong\u00e1lta meg a p\u00e1ly\u00e1t, 2010. m\u00e1rcius 26-\u00e1n pedig f\u00f6ldcsuszaml\u00e1s miatt siklott ki egy szerelv\u00e9ny<\/p>\n

A kocsikban LCD-monitorokon t\u00e1j\u00e9koztatj\u00e1k folyamatosan a turist\u00e1kat, de van k\u00e9t \u201earany-oszt\u00e1ly\u00fa\u201d kocsi is, amelyen harapnival\u00f3t \u00e9s italokat szolg\u00e1lnak fel\u2026<\/p>\n

Internet \u00e9s Hars\u00e1czki Gy\u00f6rgy<\/p>\n

ngg_shortcode_0_placeholder<\/strong><\/p>\n

<\/object><\/p>\n

 <\/p>\n

Vikt\u00f3ria-v\u00edzes\u00e9s Zambia \u00e9s Zimbawbe hat\u00e1r\u00e1n\u00a0<\/strong><\/p>\n

\"1905-ben<\/a>

1905-ben a h\u00edd meg\u00e9p\u00edt\u00e9se nagyban el\u0151seg\u00edtette a turizmus fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9t (Fot\u00f3: internet)<\/p><\/div>\n

A\u00a0Vikt\u00f3ria-v\u00edzes\u00e9s<\/b>\u00a0Zambia \u00e9s Zimbawbe\u00a0hat\u00e1r\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. Az itt \u00e9l\u0151 mokolol\u00f3k Mosi-oa-Tuny\u00e1nak nevezt\u00e9k el, mely \u201emennyd\u00f6rg\u0151 g\u0151z\u00f6lg\u00e9st\u201d \u00e9s \u201erobajl\u00f3 f\u00fcst\u00f6t\u201d jelent. A n\u00e9v onnan ered, hogy az al\u00e1z\u00fadul\u00f3 v\u00edz hangja h\u00e1romsz\u00e1z m\u00e9teres p\u00e1raf\u00fcgg\u00f6nnyel p\u00e1rosul. A zuhatag k\u00f6zvetlen k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t mindk\u00e9t orsz\u00e1g\u00a0nemzeti parkk\u00e1\u00a0nyilv\u00e1n\u00edtotta, \u00e9s 1989-ben az\u00a0UNESCO-Vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9g r\u00e9szek\u00e9nt nemzetk\u00f6zi v\u00e9delemben is r\u00e9szes\u00fcl.<\/p>\n

A Vikt\u00f3ria-v\u00edzes\u00e9s 1708 m\u00e9ter sz\u00e9les \u00e9s ezzel a legsz\u00e9lesebb v\u00edzes\u00e9s a vil\u00e1gon. Magass\u00e1ga 61-108 m\u00e9ter k\u00f6z\u00f6tt van. A Zamb\u00e9zi Afrika\u00a0d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9nek legnagyobb folyama. 2736 kilom\u00e9teres hossz\u00e1val a\u00a0F\u00f6ld foly\u00f3i k\u00f6zt a 39., Afrik\u00e1ban a negyedik leghosszabb. V\u00edzgy\u0171jt\u0151 ter\u00fclete 1,33 milli\u00f3\u00a0n\u00e9gyzetkilom\u00e9ter, \u00e1tlagos v\u00edzmennyis\u00e9ge a v\u00edzes\u00e9sn\u00e9l 1400\u00a0m\u00b3\u00a0m\u00e1sodpercenk\u00e9nt, de es\u0151s \u00e9vszakban el\u00e9ri a 5000 m\u00b3-t m\u00e1sodpercenk\u00e9nt.<\/p>\n

\"A<\/a>

A \u201erobajl\u00f3 f\u00fcst\u201d a leveg\u0151b\u0151l (Fot\u00f3: internet)<\/p><\/div>\n

Vikt\u00f3ria-v\u00edzes\u00e9s alatt a v\u00edz 25-75 m\u00e9ter sz\u00e9les szakad\u00e9kba jut, innen egy erre mer\u0151leges, 65 m\u00e9ter sz\u00e9les \u00e9s 120 m\u00e9ter hossz\u00fa csatorn\u00e1n \u00e1ramlik ki, amely a Fortyog\u00f3 \u00dcst nev\u0171 katlanba torkollik. Ennek m\u00e9lys\u00e9ge sz\u00e1raz id\u0151szakban 17 m\u00e9ter, es\u0151s id\u0151szakban a dupl\u00e1j\u00e1t is el\u00e9rheti – ilyenkor a v\u00edzsebess\u00e9g el\u00e9ri a 150\u00a0km\/\u00f3r\u00e1t. A Vikt\u00f3ria-v\u00edzes\u00e9s az \u00e1tfolyt v\u00edzmennyis\u00e9g tekintet\u00e9ben a vil\u00e1gon a tizenegyedik helyen \u00e1ll.<\/p>\n

1855. november 17-\u00e9n\u00a0David Livingstone, a h\u00edres felfedez\u0151 \u00e9s misszion\u00e1rius volt az els\u0151 eur\u00f3pai, aki megpillantotta a Zamb\u00e9zi-foly\u00f3\u00a0nagy v\u00edzes\u00e9s\u00e9t, \u00e9s amelyet az akkori brit kir\u00e1lyn\u0151r\u0151l nevezett el Vikt\u00f3ria-v\u00edzes\u00e9snek. A sk\u00f3t felfedez\u0151re nagy hat\u00e1ssal volt a l\u00e1tv\u00e1ny (kire ne lett volna – Harsi), a k\u00f6vetkez\u0151ket jegyezte fel r\u00f3la: \u201eOlyan gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, hogy m\u00e9g az angyalok is el\u00e1muln\u00e1nak, ha felette elrep\u00fclve megpillantan\u00e1k.\u201d<\/p>\n

S l\u00e1m, ma m\u00e1r b\u00e9relt rep\u00fcl\u0151b\u0151l is k\u00f6rbe lehet rep\u00fclni a Vikt\u00f3ri\u00e1t, lehet bungee jumpingolni az 1905-ben meg\u00e9p\u00edtett h\u00eddr\u00f3l, \u00e9s meg lehet mer\u00fclni az \u201e\u00d6rd\u00f6g f\u00fcrd\u0151medenc\u00e9j\u00e9ben\u201d, amely a zuhatag perem\u00e9n kiv\u00e1lasztott, term\u00e9szetes medence. Ha valakinek – valamilyen fel nem t\u00e9telezhet\u0151 okb\u00f3l – nem lenne lehet\u0151s\u00e9ge lesz\u00e1llni a vonatb\u00f3l, h\u00e1t egy r\u00f6vid id\u0151re a vonatablakb\u00f3l is megcsod\u00e1lhatn\u00e1 Afrika egyik legnagyszer\u0171bb term\u00e9szeti k\u00e9pz\u0151dm\u00e9ny\u00e9t.<\/p>\n

1990 \u00f3ta a l\u00e1togat\u00f3k sz\u00e1ma meghaladja az \u00e9vi 1 milli\u00f3t.<\/p>\n

(Harsi – a Wikip\u00e9dia alapj\u00e1n)<\/em><\/p>\n

ngg_shortcode_1_placeholder<\/strong><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az ausztr\u00e1liai Kurandai l\u00e1tv\u00e1nyvas\u00fat v\u00edzes\u00e9sei   A Kuranda Scenic nev\u0171 vas\u00fatvonal az ausztr\u00e1liai Cairns k\u00f6zel\u00e9ben fut Queenslandben. A hozz\u00e1 legk\u00f6zelebb es\u0151 telep\u00fcl\u00e9s Kuranda. A vas\u00fatvonal 1891-re \u00e9p\u00fclt meg, de ma m\u00e1r nem haszn\u00e1lj\u00e1k hagyom\u00e1nyos \u00e1ru- \u00e9s szem\u00e9lysz\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, f\u0151 profilja a turisztikai utaztat\u00e1s. Az 1882-ben elkezdett munk\u00e1latok sok ember\u00e9letet k\u00f6veteltek, mivel \u2026 Continue reading → <\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[163,1],"tags":[344,347,345,516,346,513,52,343,514,515,338],"class_list":["post-1201","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-aktualis","category-kukker","tag-ausztralia","tag-barron-vizeses","tag-latvanyvasut","tag-mokololo","tag-stoney-creek-vizeses","tag-viktoria-vizeses","tag-vizeses","tag-vonat","tag-zambia","tag-zimbawbe","tag-zuhatag"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1201","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1201"}],"version-history":[{"count":19,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1201\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1928,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1201\/revisions\/1928"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1201"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1201"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1201"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}