{"id":1004,"date":"2013-11-28T01:41:28","date_gmt":"2013-11-28T00:41:28","guid":{"rendered":"http:\/\/induljelegyuton.hu\/?p=1004"},"modified":"2013-12-06T01:11:55","modified_gmt":"2013-12-06T00:11:55","slug":"michael-a-cremo-az-emberi-faj-rejtelyes-eredete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/?p=1004","title":{"rendered":"Michael A. Cremo – Az emberi faj rejt\u00e9lyes eredete…"},"content":{"rendered":"

Az emberi faj rejt\u00e9lyes eredete c. k\u00f6nyv olyan bizony\u00edt\u00e9kokat t\u00e1r el\u00e9nk, amelyek al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k azt, hogy a jelenleg ismert darwini elk\u00e9pzel\u00e9s nem helyes.<\/b><\/p>\n

\"Michael<\/a>

Michael A. Cremo<\/p><\/div>\n

Michael A. Cremo ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sa k\u00f6nyv\u00e9nek anyag\u00e1b\u00f3l.
\nAz emberi faj rejt\u00e9lyes eredete c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv 1997 november\u00e9ben jelent meg magyar nyelven, s gyors egym\u00e1sut\u00e1nban m\u00e9g k\u00e9tszer ker\u00fclt kiad\u00e1sra.
\n– Ebben az id\u0151ben Michael A. Cremo haz\u00e1nkban j\u00e1rt, s nyilv\u00e1nos el\u0151ad\u00e1sokon, egy vitaf\u00f3rumon, telev\u00edzi\u00f3 \u00e9s r\u00e1di\u00f3m\u0171sorokban, valamint a sajt\u00f3 k\u00e9pvisel\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra adott interj\u00fakban mutatta be kutat\u00f3munk\u00e1ja eredm\u00e9ny\u00e9t. Az al\u00e1bbiakban nyilv\u00e1nos, diavet\u00edt\u00e9ses el\u0151ad\u00e1s\u00e1nak r\u00f6vid\u00edtett form\u00e1j\u00e1t k\u00f6z\u00f6lj\u00fck.<\/p>\n

Nagy tisztelettel ad\u00f3zom Charles Darwin \u00e9s korai k\u00f6vet\u0151i el\u0151tt, hiszen hasonl\u00f3 helyzetben voltak, mint amilyenben \u00e9n vagyok most, \u00e9s azt hiszem, nagyon nagy b\u00e1tors\u00e1gra volt sz\u00fcks\u00e9g\u00fck, hogy megtegy\u00e9k azt, amit tettek.
\nA darwinizmus alapvet\u0151 t\u00e9tele az, hogy a hozz\u00e1nk hasonl\u00f3 emberi l\u00e9nyek primit\u00edvebb el\u0151d\u00f6kb\u0151l fejl\u0151dtek ki. El\u0151sz\u00f6r a mai majmok \u00e9s emberszab\u00e1s\u00fa majmok \u0151sei l\u00e9teztek, ut\u00e1na az ember el\u0151dei, a majomemberek illetve \u0151semberek, v\u00e9g\u00fcl pedig a hozz\u00e1nk hasonl\u00f3 emberi l\u00e9nyek. Az emberi faj eredet\u00e9vel kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9sekre azonban m\u00e1sf\u00e9le v\u00e1laszok is vannak. Amikor az emberek a darwini elm\u00e9lettel szemben\u00e1ll\u00f3 v\u00e9lem\u00e9nyeket hallanak, \u00e1ltal\u00e1ban azt gondolj\u00e1k, hogy ezek biztosan a Bibli\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaznak.
\nEngem az inspir\u00e1lt a kutat\u00e1sra, hogy huszon\u00f6t \u00e9ven kereszt\u00fcl tanulm\u00e1nyoztam India \u0151si \u00edr\u00e1sait. Ezek az \u0151si szanszkrit \u00edr\u00e1sok t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt arr\u00f3l sz\u00e1molnak be, hogy a hozz\u00e1nk hasonl\u00f3 emberi l\u00e9nyek rendk\u00edv\u00fcl hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl \u00e9ltek egy\u00fctt majomemberszer\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyekkel. M\u00e1s sz\u00f3val, a majomemberek elk\u00e9pzel\u00e9se nem egy \u00faj dolog – ezek az \u0151si \u00edr\u00e1sok is hasonl\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyekr\u0151l besz\u00e9lnek. Nagyon \u00e9rdekesnek tal\u00e1ltam ezt, s azon t\u0171n\u0151dtem, vajon l\u00e9tezik-e valamif\u00e9le k\u00e9zzelfoghat\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k, amivel ez al\u00e1t\u00e1maszthat\u00f3 lenne.
\nEgyesekben persze felvet\u0151dhet az, hogy megfelel\u0151 dolog-e tudom\u00e1nyos kutat\u00f3munk\u00e1t v\u00e9gezni \u0151si k\u00f6nyvekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 elgondol\u00e1sok alapj\u00e1n. De ha szigor\u00faan tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l n\u00e9zz\u00fck, teljesen mindegy, honnan sz\u00e1rmazik egy elk\u00e9pzel\u00e9s: j\u00f6het a saj\u00e1t elm\u00e9nkb\u0151l, egy \u0151si k\u00f6nyvb\u0151l, egy bar\u00e1tunkt\u00f3l – a l\u00e9nyeg az, hogy van-e olyan bizony\u00edt\u00e9k, amely al\u00e1t\u00e1masztja az elm\u00e9letet. Nyolc \u00e9ven kereszt\u00fcl teljes k\u00f6r\u0171 r\u00e9g\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kutat\u00f3munk\u00e1t v\u00e9geztem.
\n\u00c1ltal\u00e1ban azt halljuk, hogy az \u00f6sszes valaha felfedezett bizony\u00edt\u00e9k az emberi evol\u00faci\u00f3 bevett elm\u00e9let\u00e9t t\u00e1masztja al\u00e1. Az alapt\u00f6rt\u00e9net \u00fagy sz\u00f3l, hogy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl k\u00e9tmilli\u00e1rd \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt el az \u00e9let a bolyg\u00f3n, s \u00fagy \u00f6tvenmilli\u00f3 \u00e9ve jelentek meg a legels\u0151 majmok \u00e9s emberszab\u00e1s\u00fa majmok. Mintegy 4-5 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt jelentek meg az els\u0151 \u0151semberek, az Australopithecusok, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl sz\u00e1z, vagy k\u00e9tsz\u00e1zezer \u00e9vvel ezel\u0151tt pedig a legels\u0151 modern t\u00edpus\u00fa emberi l\u00e9nyek. \u00c9s \u00e1ltal\u00e1ban azt halljuk, hogy az \u00f6sszes felfedezett bizony\u00edt\u00e9k ezt a bevett forgat\u00f3k\u00f6nyvet t\u00e1masztja al\u00e1.<\/p>\n

\"33-35<\/a>

33-35 milli\u00f3 \u00e9ves(!) k\u0151ed\u00e9ny<\/p><\/div>\n

Nyolc\u00e9ves kutat\u00f3munk\u00e1m alatt azonban arra a felfedez\u00e9sre jutottam, hogy az ut\u00f3bbi sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9vben a r\u00e9g\u00e9szek \u00e9s az antropol\u00f3gusok hatalmas mennyis\u00e9g\u0171 olyan bizony\u00edt\u00e9kot fedeztek fel, amelyek azt t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1, hogy e hossz\u00fa id\u0151 szinte teljes tartam\u00e1n kereszt\u00fcl olyan emberi l\u00e9nyek, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak l\u00e9teztek a bolyg\u00f3n.
\nEzeket a leleteket szakavatott r\u00e9g\u00e9szek, geol\u00f3gusok \u00e9s paleontol\u00f3gusok fedezt\u00e9k fel, tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratokban sz\u00e1moltak be r\u00f3luk, \u00e9s tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1kon vitatt\u00e1k meg \u0151ket. De azt tal\u00e1ljuk, hogy e leletanyag teljes eg\u00e9sz\u00e9ben hi\u00e1nyzik a mai k\u00e9zik\u00f6nyvekb\u0151l. Mi\u00e9rt van ez? Err\u0151l a Tiltott r\u00e9g\u00e9szet c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvemben besz\u00e9lek, amelyben t\u00f6bb sz\u00e1z olyan esetet mutattam be, amelyek azt bizony\u00edtj\u00e1k, hogy sok milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt is l\u00e9teztek emberi l\u00e9nyek.
\nA k\u00f6nyv nagy figyelmet keltett a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gban. \u00c9s nem csup\u00e1n negat\u00edv reakci\u00f3kat v\u00e1ltott ki, pozit\u00edv visszajelz\u00e9sek is vannak. P\u00e9ld\u00e1ul az egyik tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti foly\u00f3iratban, a k\u00f6nyv egyik precenzi\u00f3j\u00e1ban az \u00e1llt, hogy el\u0151ttem m\u00e9g senki nem pillantott bele ilyen m\u00e9lyen a r\u00e9g\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be. A vil\u00e1g sz\u00e1mos egyetem\u00e9n, r\u00e9g\u00e9szeti tansz\u00e9k\u00e9n is besz\u00e9ltem, s sz\u00e1mos r\u00e9g\u00e9szeti konferenci\u00e1n tartottam el\u0151ad\u00e1sokat. Mindig azt hangs\u00falyozom, hogy legal\u00e1bb tudniuk kell az \u00f6sszes olyan bizony\u00edt\u00e9kr\u00f3l, ami tanulm\u00e1nyaikhoz, kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00fckh\u00f6z tartozik. Azt mondom nekik:
\n\u201eB\u00e1rmit is szeretn\u00e9tek kezdeni ezekkel a bizony\u00edt\u00e9kokkal, az a ti dolgotok, de legal\u00e1bb tudat\u00e1ban kell lennetek minden l\u00e9tez\u0151 leletnek. Tal\u00e1n \u00fagy \u00edt\u00e9litek meg, hogy a bizony\u00edt\u00e9kok egy r\u00e9sze elfogadhat\u00f3, egy m\u00e1sik r\u00e9sze viszont nem, de legal\u00e1bb tudnotok kell r\u00f3la, hogy l\u00e9teznek.\u201d<\/em><\/p>\n

\"5-600<\/a>

5-600 milli\u00f3 \u00e9ves vasb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1za<\/p><\/div>\n

Mi\u00e9rt hi\u00e1nyzik annyi lelet a mai szakk\u00f6nyvekb\u0151l? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit \u00e9n tud\u00e1ssz\u0171r\u00e9snek nevezek.
\nAzok a jelent\u00e9sek, leletek, amelyek \u00f6sszhangban vannak az \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott elm\u00e9letekkel, nagyon k\u00f6nnyen \u00e1tjutnak ezen a sz\u0171r\u0151n. Azokat a jelent\u00e9seket pedig, amelyek \u00e9lesen szemben \u00e1llnak az elfogadott elm\u00e9letekkel, \u00e1ltal\u00e1ban elutas\u00edtj\u00e1k. \u00cdgy vagy feled\u00e9sbe mer\u00fclnek, vagy mell\u0151zik, illetve bizonyos esetekben elhallgatj\u00e1k, tudatosan eltussolj\u00e1k \u0151ket.<\/p>\n

Most csak egy p\u00e1rat szeretn\u00e9k megosztani \u00d6n\u00f6kkel abb\u00f3l a t\u00f6bb sz\u00e1z esetb\u0151l, amiket a k\u00f6nyvemben r\u00e9szleteztem. Az esetekkel kapcsolatban k\u00e9t szempontot fogunk figyelembe venni. El\u0151sz\u00f6r is az ember rendk\u00edv\u00fcl \u0151si m\u00faltj\u00e1nak t\u00e9nyleges bizony\u00edt\u00e9kait, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a tud\u00e1ssz\u0171r\u00e9s folyamat\u00e1t vizsg\u00e1ljuk meg, \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ljuk felt\u00e1rni annak az ok\u00e1t, hogy mi\u00e9rt nem hallunk manaps\u00e1g ezekr\u0151l a leletekr\u0151l. Mivel a r\u00e9g\u00e9szetnek az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t megvizsg\u00e1ltam, a ma este bemutat\u00e1sra ker\u00fcl\u0151 esetek egy r\u00e9sze term\u00e9szetesen r\u00e9gebbi, m\u00e1s leletek viszont \u00fajabb kelet\u0171ek.
\nAz els\u0151 eset egy m\u00falt sz\u00e1zadbeli kaliforniai felfedez\u00e9s. Aranylel\u0151helyre bukkantak Kaliforni\u00e1ban, s b\u00e1ny\u00e1szok dolgoztak a helysz\u00ednen, hogy felsz\u00ednre hozz\u00e1k az aranyat. V\u00e1jatokat f\u00fartak a szikl\u00e1ba, s az akn\u00e1kban, t\u00f6bb ezer l\u00e1bnyi m\u00e9lys\u00e9gben, olykor emberi csontv\u00e1zakat, l\u00e1ndzsahegyeket \u00e9s mindenf\u00e9le k\u0151eszk\u00f6zt tal\u00e1ltak a hegy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 pontjain.
\nEzekben a leletekben az a szokatlan, hogy a szikla, amelyben tal\u00e1lt\u00e1k \u0151ket, a korai eoc\u00e9n id\u0151szakb\u00f3l val\u00f3, vagyis t\u00f6bb mint \u00f6tvenmilli\u00f3 \u00e9ves! A geol\u00f3gusok nagyon alapos vizsg\u00e1latnak vetett\u00e9k al\u00e1 a helyet, s mind egyet\u00e9rtettek abban, hogy a r\u00e9tegek ilyen id\u0151sek. Persze a modern r\u00e9g\u00e9szet szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l ez igencsak megh\u00f6kkent\u0151 dolog.
\nSenki nem sz\u00e1m\u00edtott arra, hogy olyan bizony\u00edt\u00e9kra bukkannak, ami az ember \u00f6tvenmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tti l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t t\u00e1masztja al\u00e1. De a bizony\u00edt\u00e9k ott van, s a tudom\u00e1nyos vil\u00e1gnak Dr. J. D. Whitney sz\u00e1molt be r\u00f3la, aki akkoriban Kalifornia \u00e1llami geol\u00f3gusa volt. Egy nagy k\u00f6nyvet \u00edrt a leletekr\u0151l, amit a Harward Egyetem adott ki.
\nMi\u00e9rt nem hallunk manaps\u00e1g ezekr\u0151l a felfedez\u00e9sekr\u0151l?
\nEz Dr. William Holmesnak, a washingtoni Smithsoni Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Azt mondta, hogy ha \u201eDr. Whitney \u00e9rtette volna az emberi evol\u00faci\u00f3 modern elm\u00e9let\u00e9t, akkor nem hozta volna nyilv\u00e1noss\u00e1gra a felfedez\u00e9seit, az el\u00e9be t\u00e1rul\u00f3 bizony\u00edt\u00e9kok hatalmas mennyis\u00e9ge ellen\u00e9re sem.\u201d<\/em>
\nM\u00e1s szavakkal, hogyha a \u201eleletek nincsenek \u00f6sszhangban az elfogadott elm\u00e9lettel, akkor, b\u00e1rmilyen meggy\u0151z\u0151ek is, f\u00e9lre kell \u0151ket tenni!\u201d
\nSajn\u00e1latos dolognak tartom, hogy a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl van egy r\u00e9teg, amely ink\u00e1bb ideol\u00f3giai, politikai mintsem tudom\u00e1nyos okok miatt k\u00f6telezi el mag\u00e1t a darwinizmus mellett. S ez a leletek kezel\u00e9s\u00e9ben is megmutatkozik. A tud\u00e1ssz\u0171r\u00e9s folyamata ez, ami mind a mai napig tart.
\nTavaly egy telev\u00edzi\u00f3s m\u0171sorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok legnagyobb t\u00e9v\u00e9t\u00e1rsas\u00e1ga k\u00e9sz\u00edtett. A t\u00e9v\u00e9program Az ember rejt\u00e9lyes eredete<\/i><\/b> c\u00edmet viselte.
\nA m\u0171sor k\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen l\u00e9v\u0151 Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeumba, ahol e leletek tal\u00e1lhat\u00f3k, s filmezz\u00e9k le \u0151ket. Nem mondom most el az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9netet – a l\u00e9nyeg az, hogy a m\u00fazeum vezet\u0151i mindenf\u00e9le kifog\u00e1sokat tal\u00e1ltak, s v\u00e9g\u00fcl nem engedt\u00e9k meg, hogy a t\u00e9v\u00e9t\u00e1rsas\u00e1g lefilmezze a leleteket. Ez egy val\u00f3di \u201eX akt\u00e1k\u201d eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a telev\u00edzi\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nik.
\nA tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcli politikai r\u00e9tegben nagy felh\u00e1borod\u00e1st keltett, amikor a m\u0171sort lek\u00f6z\u00f6lt\u00e9k a telev\u00edzi\u00f3ban. A vezet\u0151 tudom\u00e1nyos szervezetek tagjai arra akart\u00e1k r\u00e1venni a korm\u00e1nyt, hogy b\u00fcntesse meg az MBC t\u00e9v\u00e9t\u00e1rsas\u00e1got, ami\u00e9rt az amerikai n\u00e9pnek bemutatta a m\u0171sort. Megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k r\u00e1b\u00edrni a Sz\u00f6vets\u00e9gi Kommunik\u00e1ci\u00f3s Bizotts\u00e1got (ami az Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1ny\u00e1nak az a szerve, amely a t\u00e9v\u00e9t\u00e1rsas\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1ra kiadott enged\u00e9lyek\u00e9rt is felel\u0151s), hogy t\u00f6bb milli\u00f3 doll\u00e1rral b\u00fcntesse meg a t\u00e9v\u00e9t\u00e1rsas\u00e1got a m\u0171sor bemutat\u00e1sa miatt.
\nNoha a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s nem j\u00e1rt sikerrel, maga a t\u00e9ny, hogy ilyen ir\u00e1ny\u00fa er\u0151fesz\u00edt\u00e9seket tettek, azt mutatja, hogy van egy r\u00e9teg a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl, amelyik nem sz\u00edvesen l\u00e1tn\u00e1, ha ny\u00edlt p\u00e1rbesz\u00e9d folyna az emberi eredettel kapcsolatos \u00f6sszes bizony\u00edt\u00e9kr\u00f3l.
\nVajon manaps\u00e1g is tesznek-e hasonl\u00f3 felfedez\u00e9seket? – k\u00e9rdezhetn\u00e9 valaki. Az el\u0151bbi leletek kora 40-50 milli\u00f3 \u00e9v, amikor, a bevett elm\u00e9let szerint, m\u00e9g csak a legels\u0151 majmok \u00e9s emberszab\u00e1s\u00fa majmok l\u00e9teztek. S ahogy mondtam, azt az ellenvet\u00e9st tehetn\u00e9 valaki, hogy rendben van, a m\u00falt sz\u00e1zadban t\u00f6rt\u00e9nhetett ilyesmi, de vajon fedeznek-e fel manaps\u00e1g is ehhez hasonl\u00f3 dolgokat?
\nA v\u00e1lasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket. 1979-ben Afrik\u00e1ban, Tanz\u00e1ni\u00e1ban, Mary Leakey t\u00f6bb tucat l\u00e1bnyomot tal\u00e1lt. A fizikai antropol\u00f3gusok, akik megvizsg\u00e1lt\u00e1k a l\u00e1bnyomokat, azt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember l\u00e1bnyom\u00e1val. De olyan k\u0151zetben tal\u00e1lt\u00e1k \u0151ket, ami majdnem 4 milli\u00f3 \u00e9ves!
\nA jelenlegi elk\u00e9pzel\u00e9sek szerint abban az id\u0151ben nem l\u00e9tezhettek olyan \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, melyek ilyen l\u00e1bnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyar\u00e1zatot pr\u00f3b\u00e1lnak adni ezekre a l\u00e1bnyomokra? Azt mondj\u00e1k, hogy n\u00e9gymilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lt egy majomember Kelet-Afrik\u00e1ban, amelynek a l\u00e1bnyoma pontosan olyan volt, mint a mi\u00e9nk, s \u0151 hagyta ezeket a nyomokat.
\nEz egy nagyon \u00e9rdekes javaslat, de nincs semmilyen k\u00e9zzelfoghat\u00f3 bizony\u00edt\u00e9k, amivel al\u00e1t\u00e1maszthat\u00f3 lenne. Az akkoriban l\u00e9tez\u0151 majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait m\u00e1r megtal\u00e1lt\u00e1k. Megtal\u00e1lt\u00e1k a l\u00e1bcsontjait is, \u00e1m a l\u00e1bujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi l\u00e1bujjak. Egy ilyen l\u00e1b nem tudott volna olyan l\u00e1bnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey tal\u00e1lt Tanz\u00e1ni\u00e1ban.
\nA tudom\u00e1ny csak egyetlen olyan \u00e9l\u0151l\u00e9nyt ismer, ami ilyen l\u00e1bnyomokat hagyhatott maga ut\u00e1n: ez a hozz\u00e1nk hasonl\u00f3 emberi l\u00e9ny. Egy m\u00e1sik p\u00e9lda a tud\u00e1ssz\u0171r\u00e9sre. Mexik\u00f3ban, egy Hueyatlaco nev\u0171 helyen, az antropol\u00f3gusok \u00e1rkokat \u00e1stak a f\u00f6ldbe, s nagyon fejlett k\u0151eszk\u00f6z\u00f6kre bukkantak.
\nA k\u0151eszk\u00f6z\u00f6k kor\u00e1t meg\u00e1llap\u00edtand\u00f3, megk\u00e9rtek egy geol\u00f3gust, hogy hat\u00e1rozza meg a k\u0151zetr\u00e9teg kor\u00e1t, amelyben tal\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. A geol\u00f3gus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkat\u00e1rsaival egy\u00fctt n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszert haszn\u00e1lt a lel\u0151hely kor\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra, s mindegyik m\u00f3dszer kb. 300.000 \u00e9ves kort mutatott. Ez k\u00e9t ok miatt is k\u00fcl\u00f6n\u00f6s. Az egyik az, hogy ebben az id\u0151ben sehol a vil\u00e1gon nem l\u00e9tezhettek olyan \u00e9l\u0151l\u00e9nyek, akik ilyen eszk\u00f6z\u00f6ket tudtak volna k\u00e9sz\u00edteni.
\nM\u00e1sr\u00e9szt \u00c9szak-Amerik\u00e1ban, kb. harmincezer \u00e9vvel ezel\u0151ttig nem is \u00e9lhetett emberi l\u00e9ny. Teh\u00e1t az, hogy hozz\u00e1nk hasonl\u00f3, h\u00e1romsz\u00e1zezer \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9l\u0151 emberek bizony\u00edt\u00e9kaira bukkantak Mexik\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n, meghaladta azt, amit az antropol\u00f3gusok el tudtak fogadni, ez\u00e9rt megtagadt\u00e1k, hogy nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozz\u00e1k a geol\u00f3gus kormeghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t. Ehelyett h\u00faszezer \u00e9vben(!!!!) hat\u00e1rozt\u00e1k meg a lel\u0151hely kor\u00e1t.
\nA geol\u00f3gus pedig, aki a h\u00e1romsz\u00e1zezer \u00e9ves kormeghat\u00e1roz\u00e1st adta, nagyon nagy neh\u00e9zs\u00e9gekkel tal\u00e1lta mag\u00e1t szembe a szakm\u00e1j\u00e1ban,melyet v\u00e9g\u00fcl fel kellett adnia.
\nAmikor cikket \u00edrtam e felfedez\u00e9sekr\u0151l, eredetileg a k\u0151eszk\u00f6z\u00f6kr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt f\u00e9nyk\u00e9peket akartam hozz\u00e1 felhaszn\u00e1lni, de amikor enged\u00e9lyt k\u00e9rtem az antropol\u00f3gusokt\u00f3l a f\u00e9nyk\u00e9pek megjelentet\u00e9s\u00e9re, azt v\u00e1laszolt\u00e1k, hogy csak abban az esetben j\u00e1rulnak ehhez hozz\u00e1, ha nem eml\u00edtem meg a lel\u0151hely h\u00e1romsz\u00e1zezer \u00e9ves kor\u00e1t. Ez egy \u00fajabb p\u00e9lda a tud\u00e1ssz\u0171r\u00e9s folyamat\u00e1ra.
\nTerm\u00e9szetesen hosszasan folytathatn\u00e1nk a sort, t\u00f6bb sz\u00e1z ilyen esetr\u0151l tudn\u00e9k \u00d6n\u00f6knek besz\u00e1molni, sok h\u00e9ten \u00e1t besz\u00e9lhetn\u00e9k r\u00f3luk. A k\u0151eszk\u00f6z\u00f6k nagyon fontos r\u00e9g\u00e9szeti leleteknek sz\u00e1m\u00edtanak. A m\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban Carlos Ribeiro, Portug\u00e1lia vezet\u0151 geol\u00f3gusa sok sz\u00e1z k\u0151eszk\u00f6zt fedezett fel h\u00faszmilli\u00f3 \u00e9ves k\u0151zetr\u00e9tegekben.
\nHasonl\u00f3 kor\u00fa k\u0151eszk\u00f6z\u00f6kre bukkantak Franciaorsz\u00e1gban is, melyekr\u0151l a Francia Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia tudom\u00e1nyos foly\u00f3irataiban jelentek meg besz\u00e1mol\u00f3k. Egy n\u00e9met geol\u00f3gus, az Indiai Geol\u00f3giai Szolg\u00e1lat szakembereivel egy\u00fctt h\u00faszmilli\u00f3 \u00e9ves leleteket fedezett fel Burm\u00e1ban.
\nA felfedez\u00e9sek eme nagyon \u00e9rdekes sor\u00e1t, a 40-50 milli\u00f3 \u00e9ves kaliforniai aranyb\u00e1nya-leleteket, a nagy sz\u00e1m\u00fa h\u00faszmilli\u00f3 \u00e9ves k\u0151eszk\u00f6zt, az \u00f6tmilli\u00f3 \u00e9ves afrikai l\u00e1bnyomokat stb. szeml\u00e9lve azt l\u00e1thatjuk, hogy igencsak ellentmondanak annak a jelenleg elfogadott elm\u00e9letnek, mely szerint az emberi l\u00e9ny sz\u00e1zezer \u00e9vvel ezel\u0151tt jelent meg.
\nMost pedig egy r\u00f6vid pillant\u00e1st vethet\u00fcnk arra, hogy vajon milyen messzire ny\u00falhatnak vissza a leletek az id\u0151ben? A The Geologist c\u00edm\u0171 tudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1g egy nagyon \u00e9rdekes jelent\u00e9st k\u00f6z\u00f6lt egy emberi csontv\u00e1zr\u00f3l, amit Illinois \u00c1llamban tal\u00e1ltak kilencven l\u00e1bbal (2,7 m) a f\u00f6ld alatt. A jelent\u00e9s szerint, k\u00f6zvetlen\u00fcl a csontv\u00e1z f\u00f6l\u00f6tt, \u00e9rintetlen, szil\u00e1rd k\u0151zetr\u00e9teg volt. Illinois \u00e1llami geol\u00f3gus\u00e1t\u00f3l megtudtam, hogy a k\u0151zetr\u00e9teg, ami alatt a csontv\u00e1zat tal\u00e1lt\u00e1k, 300 milli\u00f3 \u00e9ves!!!
\nEgy m\u00e1sik jelent\u00e9s olyan aranyl\u00e1ncr\u00f3l sz\u00e1mol be, amit kb. h\u00e1romsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9vesre dat\u00e1lt sz\u00e9nben tal\u00e1ltak. A Scientific American besz\u00e1mol\u00f3t k\u00f6z\u00f6lt egy f\u00e9mv\u00e1z\u00e1r\u00f3l, amit \u00f6tsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9ves k\u0151zetben t\u00e1rtak fel.
\nSz\u00e1mos olyan besz\u00e1mol\u00f3 is van, melyek j\u00f3val r\u00e9gebbi korokba ny\u00falnak vissza. D\u00e9l-Afrik\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul f\u00e9mgoly\u00f3kat tal\u00e1ltak, p\u00e1rhuzamos v\u00e9setekkel az egyenl\u00edt\u0151j\u00fck k\u00f6r\u00fcl, t\u00f6bb mint k\u00e9tmilli\u00e1rd \u00e9ves \u00e1sv\u00e1nyi \u00fcled\u00e9kben. A r\u00e9g\u00e9szet teljes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t megvizsg\u00e1lva azt tal\u00e1ljuk, hogy t\u00f6bb sz\u00e1z olyan bizony\u00edt\u00e9k van, amely azt t\u00e1masztja al\u00e1, hogy hozz\u00e1nk hasonl\u00f3 emberi l\u00e9nyek m\u00e9rhetetlen\u00fcl hossz\u00fa ideje l\u00e9teznek m\u00e1r e bolyg\u00f3n.
\nTerm\u00e9szetesen majomemberek is l\u00e9teztek, de a leletanyagot megvizsg\u00e1lva azt l\u00e1tjuk, hogy puszt\u00e1n egy id\u0151ben \u00e9ltek az emberekkel, s nem az t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az egyik a m\u00e1sikb\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt volna ki.
\nSz\u00f3val \u00fagy t\u0171nik, hogy a jelenlegi, az ember eredet\u00e9re vonatkoz\u00f3 darwini elm\u00e9letet nem t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 a t\u00e9nyek.<\/p>\n

(Forr\u00e1s: NH.2013.11.23)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az emberi faj rejt\u00e9lyes eredete c. k\u00f6nyv olyan bizony\u00edt\u00e9kokat t\u00e1r el\u00e9nk, amelyek al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k azt, hogy a jelenleg ismert darwini elk\u00e9pzel\u00e9s nem helyes. Michael A. Cremo ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sa k\u00f6nyv\u00e9nek anyag\u00e1b\u00f3l. Az emberi faj rejt\u00e9lyes eredete c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv 1997 november\u00e9ben jelent meg magyar nyelven, s gyors egym\u00e1sut\u00e1nban m\u00e9g k\u00e9tszer ker\u00fclt kiad\u00e1sra. – \u2026 Continue reading → <\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[101],"tags":[282,284,272,283,276,280,271,278,279,281,273,274,275,277],"class_list":["post-1004","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-alibi","tag-antropologia","tag-carlos-ribeiro","tag-darwinizmus","tag-dr-virginia-steen-mcintryre","tag-emberszabasu-majmok","tag-eocen-kor","tag-fajeredet","tag-kaliforniai-aranylelohely","tag-koeszkozok","tag-mary-leakey","tag-michel-a-cremo","tag-osember","tag-szanszkrit-irasok","tag-tiltott-regeszet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1004","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1004"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1004\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1009,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1004\/revisions\/1009"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1004"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1004"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/induljelegyuton.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1004"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}